A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-21 / 34. szám
A /% Lévai járás keleti csücskében, Ipolyságtól északra, ott, ahol a Litava patak a Korpona vizébe ömlik, a magyar—szlovák nyelvhatáron települt a hagyományőrző palóc falu, Palást község. Okleveleinkben először 1156-ban szerepelt a neve Plast alakban. A XIII. század elejétől a falut a Palásthyak birtokolták. Egyik ősüknek, a Szentföldön katonáskodó Borsnak 1217-ben maga a király, II. András adományozta a palásti birtokot. Aki kelet, nyugat vagy dél felől közeledik a faluba, annak elsőként a község impozáns római katolikus temploma ötlik szemébe. A vörös téglából épült szecessziós templom neoromán elemeivel, külső támpilléreivel, 42 m magas tornyával ugyanis messziről felhívja magára a figyelmet. Palásthy Pál volt az építtető, s ő is szentelte fel a templomot 1898. július 3-án. A belső tér kiképzése is figyelemkeltö. A keresztboltozatos hajó közepén kiszélesedik, ablakait üvegfestmények díszítik. A szentély félköríves boltozatú, főoltárának képe a templom védőszentjét, Györgyöt ábrázolja. A Schöffmann M. szignóval jelzett festmény 1898-ból való. Ugyanez a mester készítette az oldalbejárat fölötti triptichont is. A Veronika kendője című festmény Paczka Ferenc (1865— 1925) munkája. A képeket Palásthy Pál püspök adományozta a templomnak. Köztük van saját portréja is. A templomépítés korából való a berendezési tárgyak egynémelyike is: a gyóntatószék, a padok, a szószék és a keresztelőkút. A mai templom helyén egyébként hosszú ideig állt a gótikus stílusban épült régi templom. A templomtól keletre, a falu feletti magaslaton áll a község másik értékes műemléképülete, a Palásthyak hajdani kastélya. Ezt 1730-ban építtette Palásthy tábornok. A kastély eredetileg barokk stílusú volt, a XIX. század elején alakították át klaszszicista stílusban. Az U alaprajzú kétszintes épület földszinti termei bolthajtásosak, emeleti szobái egyenes mennyezetűek. Középrizalitos homlokzata háromszögletű orommezővel zárul. A háromszögletű homlokzati részben a család címere látható. A kastélytól nem messzire még áll a Palásthyak klasszicista stílusú emeletes magtárépülete. A másik községbeli úrilak, az Ivánkák késő klasszicista egyszintes kúriája a XIX. század A templom melletti régi római CSÁKY katolikus iskola épületét szintén KÁROLY Palásthy Pál püspök emeltette. --------------Erről a bejárat feletti emléktábla tanúskodik. Ez olvasható rajta: "A vallás, erkölcsös és hazafias népnevelés és tanítás e hajlékát építtette méltóságos és tisztelendő Palásthy Pál hittudor, felszentelt püspök, apát és főesperes, primáši, püspöki helyettes, esztergomi kanonok a palásti r.k. hívek kocsifuvarok és kézimunka segítségével saját költségén." A községnek kis falumúzeuma is van, ahol a néprajzi tárgyak szép gyűjteményét tekinthetjük meg. Gazdag a kenderfeldolgozás eszközeinek tára, a kerámiagyűjtemény, de láthatunk itt viselet- és ruhadarabokat is. A felsoroltak megtekintése mindenképp megér egy kitérőt. Palást község műemlékei végén épült. Előtte nyitott, oszlopos előcsarnok áll, háromszögalakú homlokzattal és címerkővel. Palástnak több más szakrális emléke is van. A falu előtt, az Ipolyság—Palást közti főút mentén a Palásthy-család a XIX. század első felében egy kis klasszicista kápolnát emelt. A négyszögletes falpillérszerű kápolnácskát 1968-ban emléktáblával látták el a palástiak. 1552 augusztusában a palásti mező, így a kápolna környéke is véres csata színhelye volt. A legnagyobb mezei ütközetre került itt sor: Mintegy húszezer katona állt egymással szemben. A törökök győzelmet arattak a császáriak felett, s ezzel újabb három megyét hódoltattak meg hosszú időre. A kápolna azon a helyen áll, ahol az élelmezést biztosító Sbardelattai Ágoston váci püspök elesett. A csatát, melyben a törökverö Thury György is részt vett, Tinódi is megénekelte históriás énekeiben. A község késő barokk Szentháromság-szobra a XVIII. századból való. A barokk—klasszicista Szent Vendel-szobor a XIX. századból származik. Ugyanebből a korból való a késő barokk Szűz Mária-szobor és Nepomuki Szent János klasszicista kőszobra.
