A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-03 / 27. szám
ľSIBVÁSÁR • A sör meglétére valló legkorábbi bizonyítékunk — mondja a kultúrantropológus — egy hatezer éves agyagpecsét, amely egy nagy edényt körülülő, abból nádszállal italt szopogató embereket ábrázol. írásos bizonyítékaink vannak arról, hogy kétezer évvel később így fogyasztották Sumer ivóiban a sört. Tehát joggal feltételezhetjük, hogy a pecséten ábrázolt emberek is sört isznak. Eszerint a sörivás már hatezer évvel ezelőtt is kialakult ceremónia szerint zajlott. A sumerok nemcsak a sört találták föl, hanem, mellesleg, a szívószálat is — erről írott bizonyítékaink vannak. Sörpárt Ukrajnában Újabb párttal gyarapodott Ukrajna politikai palettája: megalakult a Sörbarátok Ukrán Pártja. Hasonló pártocskából persze nem egy van Európában, de Ukrajnában, a totális egypárt- és igyvéíemónyrendszer korábbi hazájában ez nem mindennapi fejleménynek számít. A párttól kapott tájékoztatás szerint az alakuló kongresszuson részt vett 134 küldött tizenhárom ukrán megyét és csaknem tizenhárom ezer elv-, pontosabban sörbarátot képviselt. A tagság többsége negyven év alatti. Kilencvennyolc százalékuk az üzleti életben tevékenykedik. Nők is szép számmal vannak a párt támogatói között. A pártprogram a többi között kimondja: a sörbarátok harcolni fognak a magántulajdon, az egyéni vállalkozó szellem, az emberi jogok elsőbbségéért. Hitet tesznek az olyan feltételek megteremtése mellett, amelyek módot adnak mindenkinek az önmegvalósításra. Persze, ahhoz, hogy a folyékony kenyér kedvelői elérjék céljaikat és minél nagyobb tömegbázisra tegyenek szert, nemcsak sörrel kellene ellátniuk az efféle italban igencsak szűkölködő országot. A Sörbarátok Ukrán Pártja egyébként egy hajdani kommunista pártbizottság székházában tartotta első kongresszusát. Ott, ahol feltehetően igen sokat tettek azért, hogy az 1985-ben meghirdetett alkoholellenes kampányt siker koronázza. 26 A HÉT • Nagy-Britannia 300 leggazdagabb embere összesen 50 milliárd fontnyi vagyonnal bír, ami a brit nemzeti termék 10 százaléka. Mint a toplistához írt bevezetőből kiderül, a korábbi évekhez képest egyre többen veszik szívesen, ha nevük megjelenik e sorban és marjuk szolgáltatnak adatokat a vagyonukra. Korábban a hercegek és grófok inkább azt terjesztették magukról, hogy olyan szegények, mint a templom egerei. Ma azonban nem szégyen gazdagnak lenni Nagy-Britanniában (sem). Halálos tőzsdeláz Kínában Őnkezóvel vetett véget életének egy sang haji lakos, miután 6500 jüant, 1170 dollárnak megfelelő összeget veszített a tőzsdén. A 41 éves Tang minden bizonnyal az új keletű kínai tőzsdeláz első áldozata. Kínában két értéktőzsde működik: Sanghajban és a sencseni különleges gazdasági övezetben. A tőzsdeláz óv eleje, a szélesebb körű papírkibocsátások kezdete óta tapasztalható. Úgy tűnik azonban, az emberekben nem tudatosult kellőképpen, hogy a börzén veszíteni is lehet. Minta sang haji helyi lap Tang halála után írta: némelyek azt hiszik, hogy a részvényvásárlás egy szocialista országban biztos, kockázatmentes befektetés. Sencsen tartomány példája is azt mutatja, hogy a tőzsde "veszélyes üzem". A rendőrség a napokban csaknem kétszáz embert vett őrizetbe, miután az ottani börzén meggyilkoltak két férfit. A helyi újság tudósítása szerint az erőszak mindennapos a helyi bandák tagjai között, akik arra specializálódtak, hogy sorban állnak részvényre várakozva, majd a helyeket eladják a valóban vásárolni szándékozóknak. Noé bárkája — brazil módra Amikor az Amazonason elkezdték építeni a három nagy duzzasztót — a Balbinárt, a Sámuelt és a Tucurut —, amelyek félmillió hektár erdőt fenyegetnek elárasztással, Ibsen Gusmao Camara, a környezetvédők elnöke kampányt indított a veszélybe került állatvilág megmentésére. 61 támaszpontról indult el a 86 mentőosztag, 97 kis, 8 nagy hajón, 2 helikopteren, 1 repülőgépen, hogy mentse, ami menthető: majmokat, viperákat, madárpókokat, iguanákat. Nemcsak rovarlégiókat, hanem nagyobb állatokat is kénytelenek voltak otthagyni, a növénypusztulás mértékét föl se lehet becsülni. Mindenesetre tették, amit tehettek. Sikerül-e vajon fajonként legalább egyegy párt biztonságba helyezni az áradás előtt, mint bibliai elődünk, Noé tette? A brazil környezetvédők akkor érik el igazából céljukat, ha ki is tudják házasítani védenceiket. Támad a páfrány! Méghozzá nem valami pihent fantáziájú sci-fi író regényében, hanem a valóságban, és pusztulással fenyegeti Anglia mezőinek, erdeinek és mezőgazdasági területeinek teljes növényvilágát. A jelenség okát még nem ismerik, de az biztos, hogy a saspáfrány évente 330 négyzetkilométernyi földet hódít meg a szigetországban, s birodalmának összterülete már eléri a 11 ezer négyzetkilométert (érzékeltetésül egy 105x105 kilométeres négyzetet kell elképzelnünk!). A páfrány kíméletlen hódító, és totális háborút folytat: a többi növény elől elszívja a vizet és a tápanyagokat a nála alacsonyabbakat az árnyékával sorvasztja el, a nála magasabbakat pedig az általa kibocsátott mérgező anyagokkal. E méreggel elriasztja a rovarokat, és lassan, de annál hatékonyabban megmérgezi a négylábú növényevőket is. Sem a kiégetés, sem a kitópkedés nem árt neki; egyetlen ellensége van, az is a világ másik végén: egy délafrikai moly (illetve annak hernyója). E moly betelepítése ellen viszont teljes joggal tiltakoznak a környezetvédők, és az amerikai verebek vagy az ausztráliai nyulak esetére emlékeztetve arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen "ellenállatimport" eddig többnyire visszafelé sült el!
