A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-21 / 34. szám
KRÓNIKA TELEPÜLÉSLEXIKON A MAGYAROK NYOMÁBAN — TÖKETEREBESI JÁRÁS Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) Az első feljegyzés a létéről a XIII. század végéből való, amikor "Zeredey"-nek hívták. Környékén sok a régészeti lelet, amely előnyös fekvésével magyarázható a Bodrogköz peremén. A középkorban gyorsan fejlődött, egy időben mezőváros (oppidium) is volt — kővárral! Római katolikus temploma a XIV. században épült, a református és a görög katolikus csak a XVIII. század után. 1700 körül az új birtokosként belépő Vécsey-család a lerombolt vár helyén díszes kastélyt építtet, amelyet a XIX. században alakítanak mai formájára — felújítva ma községháza. Bodrogszerdahelyen évtizedek óta nyolcosztályos magyar alapiskola működik, ide jár több környékbeli község tanulója is. Polgármestere Bárány Miklós, a Csemadok munkáját Tokár Gyöngyi irányítja. Népszámlálási adatok: 1980: 2703 lakosból 1616 magyar (59,8 %) 1991: 2260 lakosból 1548 magyar (68,5 %) Bodrogszög (Klin nad Bodrogom) A Bodrogköz nyugati szélén, valóban a Bodrog folyó szögében fekszik ez az apró település, melynek nevét "Zeg" alakban a pápai tizedszedők jegyezték fel először 1332—1337 között. Ekkor már kőtemploma is volt, amelyet később gótikus stílusban átalakítottak — romjai ma is láthatók. Az újból önállósult község polgármestere Bodnár Mária. Jelentősebb tömegszervezet, politikai párt vagy mozgalom itt nem működik. A magyar alsó tagozatos iskola 15 éve szűnt meg — körzetesítéssel, utolsó tanítója Mészáros János volt. Lakosságának számáról 1980-ból nincs adat, mert ekkor még a szomszédos Bodrogszerdahelyhez tartozott, 1991-ben 226 lakosa volt, ebből 153 magyar (67,7 %). Boly (Bol) A Bodrogközt egykor átszelő Ticce kanyarulatában fekszik, nevét ugyancsak a pápai tizedszedők jegyzékében leljük a XIV. század elejéről, "Bol" formában. Római katolikus temploma ősrégi, többször átalakítják, tornyát a XIX. század végén építik meg. Tekintettel a Latorca közelségére, a település gyakran szenvedett az árvíz pusztításaitól. A Rákóczi-szabadságharc idején egy kisebb ütközet is lezajlott a falu határában a császári csapatok és a kurucok között. Bolyban több éve nyolcosztályos magyar alapiskola működik, egyike a legmodernebbeknek és legtágasabbaknak a környéken. A község polgármestere Bacsó Pál, a Csemadok-alapszervezet elnöke Mátyás Katalin. Népszámlálási adatok: 1980: 764 lakosból 703 magyar (92,0 %) 1991: 703 lakosból 653 magyar (92,9 %) Borsi (Borša) Az egykor Zemplén megyei község nevét "Borsu" formában már a XIII. század elején feljegyezték. Románkori temploma és a mai várkastély elődje a XIV. században épült, az előbbi kis építmény szolgálja a kisebbségben levő reformátusokat, míg a római katolikusok temploma már az újkor szüleménye. A várkastélyban született 1670. június 8-án II. Rákóczi Ferenc. Az épületet többször átalakították, a rekonstrukció most is folyik. A várkastély előtt áll a nagyságos fejedelem mellszobra. A Bodrog jobb partján fekvő községben még 1973-ig volt az alapiskolán magyar tagozat mind a 9 osztályban, aztán megszűnt. A polgármester Molnár László, a Csemadok-szervezetet igen sikeresen Hajdú Jenő vezeti, aki egyben a Rákóczi Társaság elnöke. Népszámlálási adatok: 1980: 1461 lakosból 581 magyar (39,8 %) 1991: 1400 lakosból 859 magyar (61,36 %) Budaháza (Budince) Az apró Ung vidéki község nevét a mindent bejáró pápai adószedők jegyezték fel — 1332—1337 között —, ekkor "Kesztolch"-nak nevezték. Mint a Budaházy-család tulajdona a XV. század óta viseli mai nevét. Eredetileg kisnemesi község volt, majd lassan elnéptelenedik, és a lakosok száma még a XIX. században sem éri el a 150-et. Mint apró faluban templom nem épült itt, csak egy harangláb jelzi az eseményeket a katolikus híveknek. Budaháza csak nemrég vált el újból egykori társközségétől, Dobóruszkától. Magyar tanítási nyelvű alsó tagozatos alapiskolája 1974-ben szűnt meg, utolsó tanítója Kőváry Olga volt. Az önállósodott község polgármestere Hegyes Mihály, a Csemadok-szervezet most alakul. Népszámlálási adat 1980-ból nincs, 1991-ben 164 lakosa volt, ebből 154 magyar (93,9 %). Csarnahó (Černochov) Kisközség a Zempléni-szigethegység déli lejtőjén. Neve már 1298-ból ismert (Chenohou). Fekvése igen kedvező a szőlő- és bortermelés tekintetéből, ezért több birtokosa — köztük egy apácarend — is volt a középkorban. Református temploma a XVIII. század végén épült, tornyot csak a XIX. században kapott. Lakosai közül — mint hajdúk — többen is részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban. A II. világháború után magyar tanítási nyelvű alapiskola a községben nem volt. Polgármestere Tóth Dorottya, a Csemadok alapszervezet elnöke Bácskái László. Népszámlálási adatok: 1980: 306 lakosból 279 magyar (92,2 %) 1991: 260 lakosból 200 magyar (76,9 %) Csicser (Čičarovce) Az Ung vidék egyik leggazdagabb múltú és legnagyob községe. Környéke már az ősidőkben lakott volt, neve a XIII. század közepén bukkan fel — "Checher" — alakban. Évszázadokon keresztül a Csicseri-, később az Orosz-család birtoka. Ez a nemzetség szerteágazó és jelentős szerepet játszott mind a környék, mind az ország történelmében. A mai református templom elődje a XIII. században épült, a római-katolikusok második temploma 1800 körül lett megépítve és a XIX. század meghozza a falu harmadik templomát — a görög katolikust. Csicserben évtizedek óta alsó tagozatos magyar iskola működik. Polgármestere Balogh Sándor, a Csemadok-szervezet munkáját Móré Barna irányítja. Népszámlálási adatok: 1980: 1072 lakosból 1032 magyar (96,3 %) 1991: 844 lakosból 816 magyar (96,7 %) Összeállította: BOGOLY JÁNOS A HÉT 13
