A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-21 / 34. szám
IÍBMONDÓ Egy szellemi világítótorony A 400 éves Érsekújvár 150 éves gimnáziuma A gazdaságilag és szellemileg egyaránt fejlődő Érsekújvárt — Magyarország többi városához hasonlóan — a múlt század harmincas éveiben megérintette a reformkor szelleme. A város törekvő polgársága az anyagi gyarapodás mellett egyre hatékonyabban fordult a kultúra és a művelődés felé. Érsekújvár akkori polgárai érezték, hogy a szellemi felemelkedés elengedhetetlen eszköze egy felsőbb oktatási intézmény létrehozása, mely nemcsak a város, hanem a messze környék szellemi irányítását is szolgálná. Ez a nemes gondolat elsőként Zibrényi (Zsibrényi) József főtanító agyában fogant meg, gondolatát mind a polgárság, mind pedig a város magisztrátusa is magáévá tette. Az iskola felépítése érdekében a lelkes főtanító gyűjtést rendezett. Maga Rudnay Sándor érsekprímás az építkezéshez 40 000 téglát ajánlott fel, s további támogatást is kilátásba helyezett. Az új iskolaépület az 1832—33-as iskolaévre el is készült. Homlokzatán ott ékeskedett a Vörösmarty Mihálynak tulajdonított szép disztichon: A közjót szerető polgárság áldozatából Állok az ifjúság jobb nevelése miatt. Miután a város épülettel s kellő pénzalappal rendelkezett, a magisztrátus 1832. július 30-án I. Ferenc királyhoz folyamodott az érsekújvári gimnázium megnyitása engedélyezéséért. Az engedélyt a király megtagadta. Még két ízben fordultak a királyhoz engedélyért, de a kérés nem talált meghallgatásra. Közben a polgárok serényen adakoztak a gimnázium fenntartási költségeihez. A városi tanács ekkor a vármegyéhez fordult kérelmével. Ez a lépés eredménnyel járt, mert miután az országgyűlés felülvizsgálta a gimnázium fenntartásához szükséges feltételeket, 1842. május 17-én, a 16877-es számú hatósági leirat az érsekújvári gimnáium megnyitását engedélyezte. 1842. október 2-án nagy napra virradt Érsekújvár polgársága, a rég óhajtott gimnázium megnyithatta kapuit. A megnyitó ünnepségen ott volt a város apraja, nagyja. A közoktatási hatóságokat Adámkovics Mihály pozsonyi tankerületi főigazgató képviselte. Az ünnepi misét, az első Veni Sancte-t a hercegprímás megbízásából Viber József esztergomi kanonok celebrálta. Az algimnázium első tanárai az érsekújvári ferences atyák voltak, első igazgatója Koppán Jenő. Eleinte az osztályokat egy-egy tanár tanította, de az 1851—52-es iskolai évtől rátértek a szakoktatásra. Ez azonban azzal járt, hogy több tanerőre volt szükség. Ezt a város anyagi helyzete nem bírta, így az intézet kénytelen volt ideiglenesen bezárni kapuit. Az 1860. évi októberi diploma visszaadta a községek önkormányzatának önállóságát. Érsekújvár megválasztotta új polgármesterét Kőszeghy József személyében. Az új polgármester első teendője volt a városi algimnázium újbóli megnyitása. Az 1861—62-es iskolai évben a tanítás ismét megkezdődött, ettől kezdve az intézet tanítási nyelve a magyar lett. A polgárság és az egyre gyarapodó intézmények támogatásának köszönhetően gyarapodott az intézet is. 1882:—83-ban a Ferenc-rendi tartományfőnök felmondta a várossal kötött szerződést, így a Ferenc-rendi tanárok helyét világiak foglalták el. Az 1893-94-es tanévben a tanári kar kezdeményezésére mozgalom indult az algimnáziumnak főgimnáziummá való szervezésére. Az indítványt mind a városi tanács, mind pedig a polgárság magáévá tette. Az ügy leglelkesebb szószólója Fogd Károly tanácstag volt, aki gyűjtést rendezett, s hatásos beszédekben ecsetelte a főgimnázium létesítésének fontosságát. A városi tanács memorandummal fordult a vallási és közoktatási miniszterhez. Közben megindult a tanítás a gimnázium ötödik és hatodik osztályában. A miniszter Hófer Károly királyi tanácsost küldte ki a főgimnázium megnyitása és fenntartása felülvizsgálatára. A királyi biztos a főgimnázium fenntartásának feltételeit biztosítottnak találta, nem volt akadálya, hogy az algimnázium főgimnáziummá szerveződjön. Ennek köszönhetően az 1897— 98-as tanévben megtarthatták az első érettségi vizsgákat is. A gimnázium épülete nagysága és korszerűtlensége miatt nem volt alkalmas a főgimnázium működtetésére. Szükségessé vált egy új épület fölépítése. Ez meg is történt. A római katolikus plébánia tulajdonában lévő, úgynevezett Pap-kertben felépült a modern kétemeletes épület (a képen). A gimnázium évről évre bocsátotta ki tudásban, erkölcsben és magyar öntudatban felvértezett diákjait Az érsekújvári gimnáziumból kikerült tanulók a főiskolákon, a közéletben mindenkor megállták helyüket. A gimnázium nem egy tudóst, művészt, politikust adott a nemzetnek és a világnak. Az első világháború után az érsekújvári gimnázium életében törés állt be. A trianoni békeszerződés Érsekújvárt Csehszlovákiához csatolta, s az Érsekújvári Községi Katolikus Főgimnáziumból Csehszlovák Állami Gimnázium lett, szlovák és magyar tagozattal. Az intézet magyar tagozata továbbra is szolgálta a magyar művelődést, a tanári kar és a diákság bizonyított, hogy az alapok, melyeket a városatyák közel száz éve raktak le, szilárdnak bizonyultak. Az 1938-as határki igazítás után a gimnázium Pázmány Péter nevét vette fel. A második világháború után az érsekújvári magyar gimnáziumra szomorú évek vártak. Elnöki rendelettel megszűnt Csehszlovákiában a magyar nyelvű oktatás, megkezdődtek a menekülések, kitelepítések, deportálások és a reszlovakizáaó — egyszóval Érsekújvár intenzív elszlovákosítása. A gimnáziumban megszűnt a magyar szó, a magyar tanítás. Majd jött az 1950. esztendő. A sok megpróbáltatás után megengedték az országban a magyar nyelvű oktatást. Érsekújváron elsőként a magyar tanítási nyelvű alapiskola nyitotta meg kapuit, majd vele együtt a polgári iskola. Az 1953. évi iskolareform értelmében megalakultak a 11 éves iskolák, amelyek a végzős növendékeknek lehetővé tették az érettségi vizsgát. Érsekújváron is megalakult a magyar tanítási nyelvű 11 éves iskola, első igazgatója Bánó Ernő volt. 1961-ben újabb iskolareform látott napvilágot, ennek értelmében a 11 éves iskolák szétváltak, s megalakultak a négyéves gimnáziumok. Párthatározat értelmében az érsekújvári magyar gimnázium a szlovák intézettel egy igazgatóság alá került. Ez bizony nagy hátrányt jelentett a magyar tanulók számára, mert amellett, hogy a magyar tanulók számát mindenkor a szlovák tanulók számához igazították, a magyar tanulók különböző zaklatásoknak voltak kitéve, s nem volt biztosított a magyar öntudatra való nevelés. A gimnázium 150 éves fennállása óta sok hányattatáson ment keresztül, de tűrhetetlenül áll, létezik ifjúságunk szellemi és erkölcsi nevelésének szolgálatában. Az érsekújvári gimnázium fennállásának évfordulóját Érsekújvár, a gimnázium volt és jelenlegi tanárai és diákjai méltóképpen kívánják megünnepelni. Csak néhányat a tervezett akciók közül: Előadások, beszélgetések, ünnepi estek, sportnap, nyílt tanítási órák, gála, fogadás, koszorúzások, emléktáblák elhelyezése és leleplezése, kiállítás a 150 éves gimnázium dokumentumaiból stb. 1992. október 4-én a gimnáziumban nagy diáktalálkozót rendezünk. Felhívjuk az intézetben érettségizett diákokat, hogy érettségi találkozóikat ezen a napon rendezzék, függetlenül attól, hogy az kerek évforduló-e vagy sem. A gimnázium magyar tanulóinak és tanári karának a legszebb ajándék az évforduló alkalmából mégis az lenne, ha végre önálló igazgatás alá kerülne az Intézet magyar tagozata. Reméljük, hogy a gimnázium szülői munkaközössége, tanári kara és a diákság ennek érdekében mindent megtesz. A gimnázium 150 éven át világítótorony volt, mely utat mutatott, tudást, erkölcsi magatartást adott sok ezer diákjának. Reméljük, ezt teszi még sok évtizeden át. jfern1, (gymnázium, flspé $émkg, Ggmndzium. MAJOR FERENC
