A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-14 / 33. szám
Irodalmi séták Palócország székvárosában I. ELŐ MÚLT Balassagyarmat, a történelmi Nógrád székvárosa az Ipolyvölgy hangulatos, művelődéstörténeti és irodalmi emlékekben gazdag települése. 1250 táján épült fel az Ipoly bal partján a Balassák lakótornya, a későbbi végvár, mint a bányavárosokat védő új erődítmény rendszer egyik láncszeme. Mint tudjuk, 1552-ben a török ezt is elpusztította. 1593-ban szabadult fel a város, s ekkor az erődítmény is újjáépült. Gyarmat vára 1663-ig tartotta magát. Ebben az esztendőben vonult át az Ipoly vidékén Köprülü Ahmed nagyvezér, s Gyarmatot is porrá égette. Az elpusztult település benépesítésére Balassi Bálint gróf adott engedélyt 1671- ben. 1790-ben visszakerült ide a megyeszékhely is. Ettől kezdve pezsgőbb életet élt az Ipoly parti település. Most csupán az itteni irodalmi hagyományokat idézzük. A nagy palóc nyomában Ha a mai Szlovákgyarmatnál lépjük át az országhatárt, az Ipoly-hídon átkelve, a Mikszáth Kálmán utcán át érjük el a városközpontot. Azon az úton megyünk át, melyen a nagy palóc is oly gyakran szekerezett Szklabonyárói befelé a városba. Mikszáth és Balassagyarmat elválaszthatatlanok egymástól. Szabó Károly itteni irodalomtörténész-tanár írja, hogy "általában Mikszáth és Balassagyarmat találkozását a felnőtt, a fiatalember Mikszáth időszakára teszik, tehát a 70-es évek elejére. Pedig az író és a város kapcsolata sokkal korábbi." Hogy Mikszáth az elemi iskola első osztályát is Gyarmaton járta, a mai Petőfi Sándor Általános Iskola épületében, szintén Szabó Károly kutatta ki. 1866—1869 között Mikszáth mezei jogász volt, s ebben az időben is be-bejárt a városba, ahol jól érezte magát, s egyebek közölt a könyveket is itt szerezte be tanulmányaihoz. Az író balassagyarmati éveit vizsgáló Szabó Károly azt is kétségbe vonja, miszerint 1870-ben Mikszáth tiszteletbeli aljegyző lett volna a városban. Afféle famulus volt csak, hivatalos kinevezés nélküli segítőtársa későbbi apósának, Mauks Mátyásnak. Az sem igaz, hogy 1872- ben Mikszáth kerek-perec visszautasította jelöltetését, mert csak ekkor választották őt tiszteletbeli aljegyzővé. 1873-ban a Nógrádi Lapok munkatársa. Nem mindennapi körülmények közt feleségül veszi Mauks Ilonát, majd távozik a városból, de még egy évig tartja a kapcsolatot az itteniekkel. Mindenekelőtt Csalomjai Pajor István tiszti főügyésszel állt közelebbi kapcsolatban, aki "atyai barátja, pályájának itt, Balassagyarmaton egyik egyengetője". Kapcsolata azonban 1874- ben végleg megszakadt, mert novellái, melyekben az ittenieket is kíméletlenül pellengérre állította, nem tetszettek az atyafiaknak. A múlt század végén a kapcsolat ismét melegebbé vált, olyannyira, hogy később ez a város lett elindítója a 40 éves írói jubileum szervezésének. Ebből az alkalomból egész Gyarmatot kivilágították. Mikszáth nagyon sok írásban állít emléket egykori városának. A gyarmati vásár című munkájából idézzük hangulatkeltésként az alábbi részletet: "Az országúton szekér szekeret ér sűrőn, közbül vagy útszélen gyalog mennek festői tarkaságban emberek és állatok. Tótok a messze falvakból, magyarok a környékről. (...) Ez az elevenség sehol sem ér véget, ameddig csak be lehet látni. Éles szem még messze a gyarmati szőlők alatt is megfigyelheti a városi pezsgést, igaz, hogy kicsinyítve. Egy szürke szalag az egész s azon valami mozgó bogarak vagy rögök." A nagy író szellemét kegyelettel őrzik a gyarmatiak. A volt megyeháza főhomlokzatán emléktábla hirdeti, hogy "Mikszáth Kálmán az itt töltött rövid hivatalnokoskodás után indult a magasba." Az épület előtt áll az író mellszobra, Herczeg Klára alkotása. Van emléktáblája Mikszálhnak a Madách utcában is (6. sz.). Ez tudtunkra adja, hogy iu lakott az 1870-es években a palócföld nagy írója. A megyeháza homlokzata a két emléktáblával A Palóc Múzeumban Mikszálh-szobát talál a látogató. (Az intézmény jelenleg tatarozás miatt még zárva van.) A család hagyatékából került ide néhány bútordarab, köztük az író horpácsi íróasztala és ítóláblája. Elvesztett kisfia, Jánoska játékállalai — az egyik novella szereplői — is idekerültek. A tragédia íróját megidézve Ha már képzeletben földinkkel jártuk a várost, idézzük fel a másik nagy szülött, Madách Imre balassagyarmati kapcsolatait is. Ö tizennyolc évesen, 1841-ben került ide Nógrád megye másodalispánja, Sréter János mellé patvaristának. Beköltözött a megyeházára, s aljegyzőnek is kinevezték. S bár betegsége miatt korán lemondott erről a posztról, kapcsolata nem szakadt meg a megyével, táblabíróként tevékenykedett tovább. 1844-ben szónoki tehetségét is megcsillantotta a megyeházán. Két évvel később A Palóc Múzeum, ahol Mikszáth- és Madách-szoba is van 10 A HÉT
