A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-03 / 27. szám
a Patriotisches Wochenblatt (Hazafias hetilap) c. gazdászati folyóiratnak. A lapot 1804-ben egy pesti gyakorló orvos, Lübeck János Károly adta ki. A kor szinte valamennyi németül (is) írogató "ökonó-, musa" (gazdásza), orvosa, tanítója munkatársa volt a lapnak. Nagy kár, hogy e színvonalas, értékes lap 1805 elején megszűnt. — szerkesztője Ipolyságra költözött, megyei főorvosnak. A lapban közölt írások korabeli aktualitását és hasznosságát bizonyítja, hogy a lap valamennyi száma, négy kötetben öszszefoglalva, 1807-ben a Der patriotische Rathgeber (Hazafias tanácsadó) néven újra megjelent. Leibitzernek, a lapban közölt írásaiból kiemelkedik A gyümölcsfajták s leírásuk című terjedelmes tanulmánya, amelyben 13 gyümölcsfajtát ismertet. "Ezekben a leírásokban él legszebb és legbeszédesebb emléke a táblabíróvilág kedvelt gyümölcseinek" — állapítja meg Rapaics Raymund a Magyar gyümölcs című, 1940-ben megjelent munkájában. íme, a 13 fajta, melyek szakszerű leírása a történelmi Magyarországon Leibitzer tollából jelent meg először (Leibitzer eredeti cikkében német s francia elnevezéseket használt, mi Rapaics magyar neveit adjuk közzé): Nyári borízű alma, Stettini körte, Nemes magyar szilva — ez a régóta kedvelt Besztercei szilva! —, Piroscsászáralma, Sárga mirabella (szilva), Boszmánalma, Császárkörte, Magyar szívszilva, Pirosrenett (alma), Fontosalma, Rózsakörte, Cukorszilva, Téli citromkörte. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy Leibitzer Patriotisches Wochenblatt-beli írásának, a kitűnő magyar botanikus,jbiológus Rapaics Raymund (1885—1954) egy külön tanulmányt is szentelt. Ez a szakkörökben Is kevésbé ismert írás Magyar A nyomok pontos rajzolata gyümölcsfajták első szakszerű leírója cím alatt a Növényvilág 1938-as, hetedik évfolyamának novemberi számában jelent meg. A Növényvilágot a Szlovákiai Gyümölcsószeti Egyesület adta ki Pozsonyban, szerkesztője 1937—38-ban Buchta Viktor volt — az előző évfolyamok Somorján jelentek meg, Bartal Ráfael szerkesztésében.) Leibitzer aránylag fiatalon, élete 55. évében hunyt el Lőcsén, 1817. július 5-én. A beköszöntő reformkor nem kedvezett a csak németül publikáló kertész emlékezetének. Horváth Mihály 1840-ben megjelent híres munkája, Az ipar és kereskedelem története Magyarországban a "kertmívelós" kapcsán Leibitzernek még a nevét sem említi. Pedig, életművének huszadik századi felfedezőjével, s méltatójával, Rapaiccsal szólva: "Leibitzer írt le először, szakszerűleg magyar gyümölcsöket s így kötelességünk számontartani munkásságát." DR. KISS LÁSZLÓ még néhány napig tanakodtak: megtegyék-e bejelentésüket? A nyomok — a napközben bekövetkező olvadás miatt — kissé megváltoztak. Ezért a bejelentők készítettek egy pontos rajzot a lenyomat alakjáról. Következtetések: a nyomok keletkezése nem emberi közreműködéssel történt. A január eleji hóban, kint a kertben lábszárig süppedtünk, de mint említettem, a rejtélyes bemélyedések alig 5 centiméter mélyek voltak. Teljesen kizárható, hogy valaki összezárt lábbal másfél métereseket ugorjon a 30 centiméter magas, puha hóban, úgy, hogy csak 5 centiméterre sülyedjen! Egyelőre a nyomok eredete: ismeretlen. A környékről kapott újabb jelentések szerint január elsején — 17—18 óra tájban — többen erős, vörösen fénylő jelenséget láttak az égbolton. A hosszúkás jelenség mérete a Hold látszó átmérőjét néhányszor meghaladta. A megfigyelők hangjelenséget nem tapasztaltak. A történtek után három héttel újból keresett M-né. Elmondta, hogy az egyik este egy futballabda nagyságú, sárgás fénygömb jelent meg az ablakban. A gömb belsejében megannyi sok sárga buborék cikázott. A látványtól nagyon megijedt, és elszaladt az ablaktól. A gömb megjelenése nagyjából ott történt, ahol a kutya néhány nappal azelőtt vad ugatásba kezdett. (UFÓMAGAZIN) A HÉT 21