A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
' Švéd!á r / n ) Voda szerette a kristályos csöndet, az illatos-édes jázminbokrokat, harmatos fenyők árnyékát... (Forbáth Imre: Fábry Zoltán) Že le szívesen mutatják meg a meszsziről jött kíváncsi vendégeknek a könyvekkel zsúfolt szobákat, a stószi remete íróasztalát, használati tárgyait. Kint a sziklákkal körülvett apró udvaron pedig ott áll egy barnára festett kopjafa, melyet a hetvenes évek elején a nyárii művelődési tábor fiataljai állítottak fel. Oldalán hosszú repedés, kicsit meghajlott, de még sokáig ellenáll az idő vasfogának, mint ahogy Fábry életművén, példamutatásán, magyarságán, emberségén, sem csorbít gáncsoskodók siserehada. Bátran mondhatta: "...ahol én vagyok, ott Európa is ott van."-'• / A. r'T'CTn / ■ . ■/o.v i Lúčka fj' j I m-1 ' i kW • " v- --U-; - ) - W-y.&nt Felemelte szavát a magyarságot ért minden vád és jogtalanság ellen. Stósz és Fábry, Európa és Stósz elválaszthatatlan. Halála után több mint húsz éve, még mindig jönnek a levelek, újságok a Fábry-házba. A cím hetven éve ugyanaz: Stósz via Košice (Kassán keresztül). Érdemes beletekinteni a könyvekbe és elolvasni az ajánlásokat. József Attiláét, Illyés Gyuláét, Veres Péterét, hogy csak a legismertebbeket említsem, de számos szomszédos népek költői és írói is elküldték hozzá müveiket. Ő volt a mérték! Most, augusztus 10-én lenne 95 éves. A ház falán Löffler Béla szobrászművész alkotta mellszobra alatt nem hervadnak el a virágok és a szél lebegteti a különböző színű szalagokat. Fent a stószi temetőben sírjáról szintén a mellszobor néz le méltósággal a völgyben meghúzódó falura. Még most is "hallgatja" Európa bizonytalan szívverését. OZSVALD ÁRPÁD Mint a pék kerek kenyereit, dagasztani, formálni úgy akarta ő az embert jósága fehér lisztjéből, eszmék élesztőivel, s melegíteni szíve kemencéjében; A ház előtt hallani a Bódva patak csobogását, a hársak suttogását. A völgy oldalában őrt állnak a sudár fenyők. Sokan leírták már — akik itt jártak, költők, írók — az első benyomásaikat, a csendet, a jó levegőt és a tóglavörösre festett házat, a "világratáruló ablakot", mely az író halála után ritkán nyílik ki. Nyár folyamán egyre több fiatal látogat el Stószra és a szemközt lakó Schreiberék a ház gondozói