A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-07 / 32. szám

INTERJÚ — Apropó, melyik az a legtávolabbi ország, ahonnan vendégeik voltak? — Említhetném Robert Koch urat Los Angelesből, de volt itt már egy házaspár Ausztráliából is. A legtöbben viszont Hollandiából, Németországból és a Be­nelux államokból jönnek, a naturizmus egyre nagyobb teret hódít. A naturista telepek megtalálhatók Ausztráliában, Dél-Afrikában, Braziliában, sőt, az Ele­fántcsontparton is.-Bizonyítja mindezt az is, hogy az 1991. évi katalógus a naturista létesítményekről 850 oldalas, és egyre bővül. — Afrikában persze a legkönnyebb, mert ott majdnem mindenki amúgy is meztelen — próbálok meg szellemeskedni, de aztán eszembe jutnak a kopjafák. — Lesz tizenhatodik kopjafa? — Az eddigi években a nyári progra­mokon belül a Szlovákiai Ifjúsági Szö­vetség a Csemadokkal közösen szervezte meg a nyári tábor programjait, köztük tudományos, kulturális és egyéb ismeret­kopjafáh terjesztő műsorokkal, az idén azonban csak kizárólag a diáktábor részére bérel­ték ki előzetesen a telepet teljes egészében augusztus 10-től 17-ig. Kopjafa azért természetesen lesz! — A városban elég sok pletyka kering, úgynevezett kukkotokról is beszélnek. Akadnak ilyenfajta problémáik? — Én sokkal vadabb pletykákat is hallottam, mint például, hogy itt a személyzet meztelenül flangál, a pincér­nők meztelenül szolgálják ki a vendége­ket, amiből, láthatja, hogy egy szó sem igaz. Több bajunk van viszont a helyi lakossággal, mert sokan nem akarják tudomásul venni, hogy ez magánterület, és gyakran megrongálják a kerítést, a gyerekek meg tönkreteszik a létesítmé­nyeket, és ha szólok, még nekik áll feljebb. A legnagyobb gondunk viszont, hogy nincs saját medencénk, így teljes egészében a Duna vizére vagyunk utalva, amely meglehetősen nehezen melegszik, és persze köztudottan elég szennyes is. Az úgynevezett kukkolásra meg elmon­dok Önnek egy sztorit. Kb. két évvel ezelőtt kint Harcsáson, amikor a töltést építették, láttam, hogy az ottani munkások rendszeresen pihenőidőben odajártak le­selkedni a nudistákhoz. Odamentem hoz­zájuk, és szóltam neldk, hogy mire jó ez. "Gyerekek, vetkőzzetek le, és feküdjenek közéjük, fürödjetek Ti is velük!" — mondtam nekik. így is tettek, és utána már nem volt semmi probléma. A kukkolás ha kiderül, inkább azokra szé­gyen, akik leselkednek. A naturisták ezzel nem sokat törődnek. — És mivel törődnek? — Elsősorban saját magukkal, testi és lelki egészségükkel. A naturizmus ugyan­is egy életforma, amely teljes összhang­ban van a természettel. Megnyilvánulási formája a kollektív nudizmus, meztelen napfürdőzés, hiszen a világra is így jövünk, és magában foglalja a tiszteletet önmagunk, a környezet és az egész természet iránt. Tehát nemcsak a fürdő­ruha nélküli napozásról van szó, ami a nudizmus lényege, hanem egyidőben a természettel kialakított legtökéletesebb összhangról is. Ez egyébként nem új találmány. Tudomásom szerint a század elején keletkezett, kiindulási forrása a jugoszláv tengerpart volt, és innen terjedt tovább szerte az egész világon. Hozzánk viszonylag későn érkezett el, de az elmúlt években annál inkább elterjedt. Szövet­ségünknek nagyon jó kapcsolatai vannak a föderális és cseh szövetséggel, és közösen az európai, illetve a világ szinte összes szervezetével is. Ettől az évtől kezdve tagkönyveinkbe már a nemzetközi bélyeg is bekerül, amely meglehetősen sok előnnyel jár. Vannak például olyan táborok, ahova csak ilyen tagsági könyv­vel lehet belépni, Bécsben is van 2—3 ilyen tábor, másutt viszont különböző ár és egyéb kedvezményekben részesülnek tagjaink. Annak ellenére, hogy tagdíjaink nem magasak, hiszen az 1992-es évre egy személyre 70, házaspárok részére 120, a 15—18 éves fiatalok részére pedig csak 20 korona, az eddigi hivatalos tagjaink száma Szlovákiában 200, de megítélésem szerint a szimpatizánsoké ennek a sokszorosa. — A táborról és a naturizniusról szinte már mindent tudok. Önről viszont szinte még semmit. — Harminchat éves vagyok, nős, két fiam van. Nagyobbik fiam 8 és fél éves, feleségem jelenleg a kisebbikkel, aki másfél éves, gyermekgondozási szabad­ságon van. Természetesen mindenki na­turista. 1974-ben kerültem kapcsolatba ezzel az életformával Bulgáriában, ahol nyári gyakorlaton vettem részt. És hát ez is olyan, mint a kábítószer, aki egyszer belekóstol, az már nem tud tőle szaba­dulni, és fürdőruhában solia többé nem érzi jól magát. Társalgási szinten beszélek németül és angolul, ami nagyon jól jött például, legutóbb Luxemburgban, ahová tolmács nélkül mehettem egy remek nemzetközi naturista fesztiválra. — Köszönöm a beszélgetést és a vendéglátást. Igazán kellemes, frissítő, szóval naturista volt! BEKE ISTVÁN A HÉT 7

Next

/
Thumbnails
Contents