A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
OTT JÁRTUNK Ünnepeltek Verebélyen Verebélyen a labdarúgás fennállása óta több alkalommal is ünnepeltek, de az idei továbbjutás különösen emlékezetes marad, és nemcsak a játékosok, edzők, sportvezetők szívében, hanem az egyszerű szurkolók lelkében is. Verebélyen szeretik a labdarúgást és az alig tízezres városkában általában 600-700 szurkoló szorongott egy-egy mérkőzés alkalmával a lelátókon, és biztatta csapatát. Nem közönséges dolog, ami történt ebben a Zsitva menti városkában, hiszen a háború után a járási bajnokságban kezdték, majd fokozatosan lépcsőről-lépcsőre léptek előre, míg eljutottak a szlovák nemzeti liga legfelsőbb osztályába. Két esztendővel ezelőtt Ilavský edző távozása után Jenčák Ladislav vette át a kormánypálcát és a csapat másodedzője Bielik František lett. Szerencsés váltás volt, mert mindjárt sikeres sorozatot vívtak a Szlovák Kupában. Ógyalla ellen nyertek, utána a szencieket verték meg otthonukban, és kikapott tőlük — nagy meglepetésre — a DAC csapata is. A kupasorozatban csak a nyitraiak állították meg a verebélyi fiúkat: a rendes játékidő l:l-es eredménye után csak a tizenegyesrúgások árán jutott tovább a Nyitra. Az 1991/92-es bajnoki idényben szinte az első pillanattól kezdveaSZNL II. nyugati csoportjában állandóan a táblázat élén álltak. A Púchov legénysége ugyan taposta az éllovas sarkát, de miután a púchoviak a tavaszi fordulóban odahaza vereséget szenvedtek az érsekújvári gárdától, már biztos lett a bajnoki cím. Verebélyen a sport (kézilabda, röplabda, kerékpározás, turisztika és labdarúgás) nagy múltra tekint vissza, de különösen a labdarúgás közkedvelt. Bölcsőjénél ott bábáskodott Major István tanító és gróf Révay István is, mai nyelven szólva szponzora volt a verebélyi labdarúgásnak. Ha a múlt kerül szóba a verebélyiek nagyon büszkék arra, hogy több I. ligás játékost is neveltek az országnak. Az ötvenes-hatvanas években Padúch kapus és Fojtik fedezet játszottak Nyitrán, nem sokkal utánuk Ács Zoltán védte a nyitraiak kapuját. A nyolcvanas években Fialka és Pichňa Nagyszombatban jutott szerephez, a Slovan csapatában pedig — igaz cserejátékosként — Kavúlek Igort láthattuk. Nem árulunk el titkot azzal sem, hogy Moravčik Ľuboš válogatott csatár is Verebélyen kezdte a felnőtt pályafutását. Verebélyen ünnepeltek, de a klub titkára elmondta, még korainak tartja, hogy egy új csapatról nyilatkozzon. Egy bajnokcsapatból senki sem akar távozni szívesen, ám a felsőbb bajnokságban szükség lesz a friss erőkre. Egy-két csatárral számítanak, de a fedezetsort is meg kell erősíteni. Kapus után is körül kell nézni, annak ellenére, hogy Líška kapus megállta a helyét, de termeténél fogva a távoli, magas lövések ellen tehetetlen volt. A szurkolók körében az a hír járja, hogy az edzőknek is lejárt a szerződésük. Állítólag Ivan Horn mérnök, a nyitraiak pályaedzője veszi át a csapatot! Milan Reischel mérnök, a klub elnöke elmondta, hogy most inkább a csapat működéséhez szükséges anyagi eszközökre gondolnak, mert pénz nélkül sem csatát, sem mérkőzést nyerni nem lehet... A bajnokcsapatból a fedezelsor erősségét, Csanda Jóskát szólaltattuk meg elsőnek. Elmondta, hogy Nagycétényből származik és éppen Bielik Feri pályaedző fedezte fel egy nyári tornán, amikor már 16 évesen a felnőttek között játszott. Mivel Bánovcére járt iskolába, szóltak az ottani edzőnek, hogy figyeljenek oda a tehetséges játékosra, így került Jóska a bánovceiekhez és negyedikes korában már az akkori divíziós felnőtt csapat tagja, egyben gólzsákja is lett. Verebélyről az első alkalommal eltanácsolták, igaz Jóska akkor nem volt formában, kényszerpihenőre szorult: lábtörés akadályozta az edzésekben. Aztán jött a katonaság, de a katonaság után Lörinczi edző volt az, aki felkereste a nagycétényi csatárt (mert akkor Jóska újra szülőfalujában játszott) és megnyerte a divíziós Verebély számára. Jóska szívesen nyilatkozott: "Második alkalommal örülhetek, mert megértem a csapattal a SZNL II-be való fellépést is. Természetesen maradok a csapatnál. Különösen az utolsó mérkőzésen szerepeltem jól, két gólt is lőttem, a harmadik szabályos fejesgólomat azonban nem adták meg a bírók." Még annyit, hogy a fellépést ünneplő banketten éjfélig szólt Jóska harmonikája, mert zenész is a fiú. Ürge Jóskát, a csapat és a SZNL II gólkirályát (21 gólt lőtt a bajnokságban) az utolsó mérkőzésen nem láthattuk. Az edzők kissé panaszkodtak magaviseletére, egy kicsit elkapalla magát az egyébként szerény fiú, de remélhetőleg hamarosan megkomolyodik, mert nélküle nehezen elképzelhető a felsőbb osztályban való szereplés. Nélküle bizony nehéz lett volna feljutni is... A csapat szabadságon van, de a segédedzőt, Bielik Ferencet, a kisváros közkedvelt egykori centcrhalfját a pályán találtuk. A fiával, Ferkóval (az Inter ifi csapatában játszott), meg egy-két korabeli játékossal adogatták a labdát. Bielik edző miután abbahagyta az aktív játékot, az utánpótlás csapatának lett edzője, de a csapatot a nyolcvanas évek elején gazdasági okokra hivatkozva feloszlatták. Pedig jó gárda verbuválódott össze, néhányuk ma is játszik a bajnokcsapatban. Utána Feri edzősködött Nagycéténybcn, Fclsőahán, Tesárske Mlyňanyban, ahol járási bajnokságot nyert csapata, közben megszerezte a II. osztályú edzői minősítést. Kapott több ajánlatot is, de valahogy nem tudott megválni Verebélytől. Amikor felkérték, szívesen vállalta Jenčák edzővel az együttműködést. Habár lejárt a szerződése, továbbra is Verebélyen marad. Egyelőre még nem tárgyaltak vele a beosztásáról. Vannak új szerzeményeitek? — kérdeztem. A válasz: "Vannak és lesznek, mert erősíteni kell, nem szétszedni a csapatot. Toman Norbi csiffári fiú, már biztos, hogy nálunk játszik majd. A mi kölyök- és diákcsapatunkban kezdte, majd Nyitrára került az I. ligás ifibe. Onnan Ogyallára ment, de miután az ógyallaiaknak bucsúzniok kellett a II. ligától, Norbi újra hazatalált. Ám most kemény koronákat kell érte fizetnünk, pétiig egykoron a mi játékosunk volt, itt volt a »bölcsője.« Ilyen a labdarúgás!" — mondta Bielik Ferenc edző... A krónikások feljegyzik majd, hogy volt egy "nagycsapat" Verebélyen, amely 22 győzelmet, 2 döntetlent vívott ki és 6 alkalommal maradt alul a csatákban, de 46 ponttal, 69:28 gólaránnyal megnyerte a bajnokságot és kivívta a szlovák nemzeti ligában való szereplés jogát! Motesíky Árpád 2 A HÉT
