A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-31 / 31. szám
GOMBATERMESZTÉS A gomba korszerű élelmiszer. Nem hizlal, felhasználása során nincs hulladék, sokféleképpen elkészíthető, betegséget megelőző, gyógyító hatását egyre többen bizonyítják. Termesztése ma már nemcsak nagyüzemekben, hanem a házikertekben is lehetséges, mivel hőkezelt, becsírázott, zsákolt táptalaj is megjelent a piacon. Ennek lényege, hogy a termesztőnek nem kell előkészíteni, csak termeszteni. A forgalomban jelenleg a zsákos csiperke- és laskatáptalajt lehet megvásárolni. Az évszaktól függően termeszthetők az erkélyen, a pincékben, a kamrákban, a mosókonyhákban, a szigetelt tetejű padlásokon és minden olyan helyiségben, amelyben környezeti igényüket ki tudjuk elégíteni. A csiperketáptalaj 20—25 kg zsákonként. Ezen a tenyészidőben (3 hónap) 4—5 kg gomba várható. Egy négyzetméteren 4—5 zsák helyezhető el, és ha a helyiség megfelelő, a telepítés az év folyamán négyszer megismételhető. A faj környezeti igénye fejlődési szakaszai szerint változik. Hőmérsékleti igénye az átszövetési időben (első 14 nap) 22—25 Celsius-fokos, a lappangási időben (a második 14 nap) 18—22 Celsius-fokos, és a termőidőben 12—16 Celsius-fokos. A szükséges páratartalom ezalatt 80—90 százalék. Levegőre is szüksége van, ezért — főleg termőidőben — gyakran kell szellőztetni. A faj jellemzője, hogy sötétben is termeszthető. Fontos technológiai elem a takarás. Ennek időpontja az átszövetési szakasz vége (12—14 nap). A táptalajt ettől kezdve végig takarni kell. A takaróréteg vastagsága 3—4 cm. A takaróanyag a táptalajjal együtt kerül forgalomba. Az apró, parányi termőtestek a 28—30. napon jelennek meg, és 8—10 nap múlva válnak szedhetővé. A termőtest akkor szedhető, amikor a kalap már kezd a tönktől eltávolodni, a termőréteget védő vékony hártya azonban még ép. A termés hullámszerűen jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a termőidőban vannak időszakok (hullámszünetek), amikor a táptalaj felszínén nincs vagy alig van termőtest. Egy-egy kultúránál 6—8 terméshullámmal kell számolni. A laskagomba-táptalaj is zsákolt anyag. Vannak kisebb és nagyobb méretűek. A kisebbek 10—13, a nagyobbak 20—25 kg-osak. Az ezeken várható termés 2— 2,5 vagy 4—5 kg. Itt a zsákok felül zártak, az oldaluk perforált. A termőtestek ezeken a perforációkon keresztül jelennek meg. Egy négyzetméteren 4—5, illetve 8—10 zsák helyezhető el. A laskagomba tenyészideje rövidebb, csak 2—2,5 hónap. A fejlődési szakaszok a csiperkénél leírtakkal megegyeznek. A második szakaszt itt azonban érlelési időszaknak nevezzük, mivel takarás nincs. A környezeti igénye kevés eltéréssel a csiperkegombáéhoz hasonló. Eltérés, hogy e fajnak a termőidőben fényre is szüksége van, és ilyenkor a hőmérsékleti igénye a fajtipus függvénye. A nyári típusok 20—25 Celsius-fokos hőmérsékleten is jól fejlődnek, a téliek viszont 15 Celsius-foknál nagyobb hőmérsékleten nem teremnek. A fényigény is könnyen kielégíthető, mivel elegendő, ha egy 30 négyzetméteres helyiség ablakfelülete 1 négyzetméter. A termőtestek a 24—30. napon jelennek meg, és 8—10 nap múlva válnak szedhetővé. Ezek akkor érettek szedésre, ha a kalap széle kezd kiegyenesedni. A szedés kézzel, kés segítségével történik. Az a jó, ha a termőtestcsoportok már "leveleikre" szedve kerülnek a gyűjtőedénybe. Termesztés után a táptalajt nem kell szemétbe dobni, mivel nagyon alkalmas a kerti talajok szerkezetének javítására, de földkeverékhez is felhasználható. MINERVA Együnk bölényhúst? A nemrég alakult Brit Bölónytársaság tájékoztatója szerint a bölényhúsban a marhahúshoz képest 4 százalékkal több a fehérje. Az energiatartalom a felével, a koleszterintartalom 45 százalékkal kevesebb, s 100 grammonként csupán 2,5 milligramm zsiradékot tartalmaz, vagyis még a tőkehal húsánál is soványabb. A társaság vezetője — aki a farmján hat év alatt egy huszonöt bölényből álló csapatot hozott össze — emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államokban bölényhúst ajánlanak fogyasztásra élelmiszerre allergiás vagy szívzavarban szenvedő betegeknek. A bölény húsa — úgymond — a legjobb húsú szarvasmarháéra emlékeztet, s elkészíthető sültként, kolbásznak vagy hamburgernek feldolgozva. A társaság, amelynek egyelőre tíz farmer és egy állatorvos tagja van, azzal is igyekszik kedvet csinálni a bölénytartáshoz, hogy felsorolja az állat jó tulajdonságait: intelligens, érdeklődő, méltóságteljes, játékos, s csaknem minden környezetben jól fejlődik. Egy 4 hektárnyi területen tíz nőstény és egy hím tartható el. Óriás baktérium — szabad szemmel A világ legnagyobb baktériumát fedezték fel Ausztráliában — egymilliószor nagyobbat a normális baktériumoknál. Az óriás baktérium mikroszkóp nélkül is látható. A felfedezést pénteken jelentették be a Sydneyi Egyetemen, közölve, hogy az organizmus húsz fajtáját találták egy hal emésztőcsatornájában. A halat az Ausztrália partjainál húzódó Great Barrier Reef vizéből fogták ki. Az epulopisóum nevű baktériumokat Kendall Clements, az egyetem tanára fedezte fel, amikor a halat felboncolta. A felfedezés — amelyet a baktérium rendkívüli nagysága miatt a kutatók egyelőre világszerte kétkedéssel fogadnak — felbonthatja az arról szóló elméleteket, hogyan jönnek létre a természetben belső sejtstruktúra nélküli organizmusok. A Sydneyi Egyetem azt is közölte, hogy az AuckJandi Egyetemen (Új- Zóland) és az Indiana Egyetemen (Egyesült Államok) májusban végzett vizsgálatok megerősítették: a szivar alakú organizmus valóban baktérium. A vizsgálatok irodalmát most tudományos folyóiratok rendelkezésére bocsátják. Az epulopiscium hasonló azokhoz a sokkal kisebb organizmusokhoz, amelyeket hót évvel ezelőtt ugyancsak egy hal emésztőcsatornájában találtak, amelyet a Vörös-tengerből fogtak ki. A HÉT 21
