A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-31 / 31. szám

ÉLŐ MÚLT 8. Szombaton este Várkonyba megyünk. Kisgaz­da község. A legnagyobb parasztbirtok 98 hold. A Pfeiffer birtokon telepesek vannak, akik már nem az elsők. Az elsők eladósodtak — eladták birtokukat újaknak. Szép eredményeket ér el a Nyék községgel közösen felállított Fogyasztási- és Hitelszö­vetkezet. A fogyasztási szövetkezet Várkony­­ban, a hitelszövetkezet Nyéken van. A két szövetkezet kb. 60 ezer Kč megtakarítást jelent a községnek. Várkonyban nem olyan nagy a szegénység, mint a már megismert falvakban. A kommenciós cselédek "ügyes takarékosság­gal" vagyonkát szereztek, s most abból éldegélnek. (Esperes-plébános közlése.) A község politikailag kerszoc, magyar nemzeti és kommunista. A róm. kát. püspökség körlevélben elrendelte, hogy a plébánosok nem vehetnek fel keresztapának kommunista szülőket. Egy alkalommal kommunistát jelen­tettek be keresztapának, a plébános figyel­meztette erre a szülőket, s azok így feleltek; "Tetszik tudni, mi olyan magyar katolikus keresztény kommunisták vagyunk". A plébá­nos igyekszik a proletárságot osztályharcos útról eltéríteni, s az öntudatot templommal elfojtani. Egy temetéskor a koporsón vörös szalagot lát a pap. Rápirongat a gyászoló családtagokra, hogy micsoda istentelenség vörös szalagot helyezni a koporsóra, mikor a gyász színe fekete. Felszólította a családot, hogy azonnal távolítsák el a vörös szalagot. Vasárnap, 16-án reggel hagyjuk el Vár­­konyt. Nyéken, Karcsákon át Diósförgepatony­­ba menetelünk. A nyékiek a várkonyi harang hivogatására sűrű csoportokban mennek imád­kozni. Velük most nem lehet beszélni, de különben is kár volna megzavarni a nyugodt lelkeket gazdasági viszonyaik fürkészésével. Egy bácsival sikerül beszélgetnünk. Eldicsek­szik, hogy neki adói rendezve vannak. Tovább kérdezősködnénk, de emberünk nagyon bizal­matlan, s odaszólít egy templomba siető parasztot. Ezzel se lehet beszélni, gondolja, hogy "vízmentes ponyvát akarunk rásütni". Nyék után következnek (a) Karcsák. Ama­­dekarcsa, Pinkekarcsa, Egyházkarcsa és még 9 más Karcsa. Apró, jórészt jobbágy községek, kevés 8—10 hold földdel. A legnagyobb parasztgazda 35 hold földdel bír. Rendkívül kevés igényűek, viszonyokhoz képest össze­húzódva élnek, úgyhogy adósságaik nincsenek (nagy általában). Diósförgepatony. Kálvinista jobbágyköz­ség, nagyrészt kisebb-nagyobb földdel bíró, kevés teljesen zsellér. Elproletarizálódás, an­nak ellenére, hogy a kálvinistáknál a szaporulat itt is ökonomikusabb folyamatban van. A gazdasági válság következtében a gazdák el vannak adósodva, sokan közülük teljesen tönkremennek. A 15—30 holdas gazdák azok, akik az intenzív gazdálkodásra nem lévén elég erősek, a diktált versenytempót nem bírják, így nyakig el vannak adósodva. Általános a panasz a bankok ellen! Hosszú lejáratú, olcsó törlesztéses kölcsön segítene sok adós embe­ren! (Konzerválódási szándék!) Az idei terméseredmény igen gyönge. Holdanként 1.50—2 q. Vetőmagot az államtól igényeltek, nagy a remény, hogy kapni is fognak. A magyar nemzeti párt a legerősebb, de a kommunista pártnak is sok hive van. A zsellérek a nagygazdáknál kapnak napszámot. Nagy-Abony: 1200 lakosú, többségben ref. vallású község. 50 százalék földdel bíró, 50 százalék földnélküli. A legnagyobb földbirtok 400 m(agyar) hold. Nagybirtok a község határában nincs, ami volt, szét van parcellázva. Szlovák és cseh telepesek kapták, akik magyar munkást nem igen alkalmaznak. A falu proletárjai a faluban a gazdáknál kapnak napszámot; sokan Dunaszerdahelyre mennek munkaalkalom után. Erős volt az urbanizálás Pozsony felé. A legerősebb párt a kommunista párt. Az utolsó választásoknál 70 százalék szavazott a kp. jelöltjeire. (18 községi képvi­selő tag közül 11 kommunista.) Szervezett kommunista ezek közül csak nagyon kevés. A munkásság a "Munkást" olvassa. A kp-ben szervezett munkások osztályöntudatosak. A szimpatizálók a kisebb gazdákból kerülnek ki. A pap befolyása a katolikusoknál még igen nagy. A községben fogyasztási szövetkezet van, amelynek erősen pártjellege van. Nem a Hanzához tartozik, hanem a prágai szövetke­zeti központhoz. A szaporulat elég nagy, de nem olyan nagy, mint a már megismert községekben. 7—8 tagú család a legnépesebb. A lakásviszonyok itt is a vagyon szerint igazodnak. A szegényemberek egészségtelen, nyirkos, földes, egy szoba-konyhás lakások­ban laknak. A csecsemőhalandóság különös­képpen nagy. A tuberkulózis szintén szedi áldozatait. A község hiteligényeit a dunaszer­­dahelyi bankoknál elégítik ki. Sok szegényebb gazda, akinek már a bankok nem kölcsönöz­nek, uzsorások kezébe kerül. Az egész környéken, különösen N. Abonyban igen dívik a zöldhitel. Gabonakereskedők a megszorult gazdáknak a búza q-jára adnak 70 Kč hitelt. Az igénylő a pénz után fizet 8 százalék kamatot, a gabonaszállításkor 8 Kč prémiu­mot. (A tőzsdei áraknál 8 Kč-val veszi olcsóbban a kereskedő.) (Folytatjuk) 10 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents