A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-31 / 31. szám

ellen. És valóban sikeres volt-e az f»*PP választási szereplése? Nagyon remé­lem, hogy — minden egyéb deklaráció ellenére — kudarc volt. Amennyiben ugyanis bárki sikerként értékelné, elis­meri, hogy az MPP-nek nem volt esélye az 5 százalék elérésére, s az célja sem volt. Ekkor a cél már csak egy lehetett, s az valóban sikerrel teljesült is: a 2 százalékos eredmény elérése, s ezzel az állami támogatás biztosítása. A csehszlovákiai magyar kisebbség par­lamenti képviseletének kockára tételé­vel. Ismétlem, gondolkodjunk el még egy­szer alázattal önmagunk, s egymás dolgai fölött is. Vad dühvei és mély sértődöttséggel sehová sem jutunk. A Csemadokot pedig ne büntessük azért, amiről nem tehet. A népet nem válthatjuk le, nincs is rá szükség. Népünk ismét csak tanú­­bizonyságát adta bölcsességének, an­nak, hogy élnek még idegpályáiban az elmúlt hetven év nem éppen rózsás tapasztalatai. Én a magam részéről örülök ennek. Az pedig nagyon rossz lenne, ha egy ilyen nehéz helyzetben a kisebbségi magyarság egy kis, sértődött csoportja elvi ellenzékévé válna a magyarság többségének. Al-dunai halászok között A Budapesten élő ötvenesztendős fotó­művész, Kunkovács László érdeklődésé­nek meghatározó témaköre a halászat, illetve a halászok használati eszközeinek, életformájának a fényképezése. Örömére, ezúttal a bulgáriai Tutrakanba utazhatott, hogy az ottani, al-dunai halászok életéről készítsen sok-sok dokumentációs és mű­vészi felvételt. Ámde, a Rúzsé és Szilisztra között fekvő kisvárosban, Tutrakanban halászati témájú kiállítása is nyílt, az ottani halászati múzeumban. Á múzeumot Rá­eső Zmejev alapította 1985-ben, és Bul­gária halászatának tradícióit, a halászok életének bemutatását tűzték ki célul. Kunkovács László kiállításával kapcso­latban még annyit szeretnék elmondani, hogy a magyarországi halászat módsze­reit fényképekben bemutató kiállítás 1991 decemberében Szófiában, a Magyar Kul­turális Központban nyílt, de a kiállítás anyagát vándorútra indították a Duna menti városokba. A megállapodás úgy szólt, hogy amikor a fényképkollekció Tutrakanba érkezik, a szerző is jelen lesz a megnyitón. így jutott el Kunkovács László az Al-Dunára, a kiállítás megnyitójának űrügyén. Élve az alkalommal, megláto­gatta Sisztov és Varadim nevű halászfal­vakat is. Varadim falucskában egy magát török nemzetiségűnek valló halász invi­tálta csónakjába. A harcsát, amelyet fogott, az idegennek rögtön megsütötte, a mámából pedig halászlét főztek az asszonyok. Tutrakanban nagy érdeklődéssel fogad­ták a magyar kiállítást, amelyen megjelent Zmejev úr is, a nyugdíjas múzeum­igazgató. A fotóművész a város vezetőivel idejében tudatta, hogy nem vendégesked­ni jött, hanem dolgozni. Attól kezdve reggeltől alkonyatig járta a falvakat fotómasinájával. Volt rá alkalom, hogy betérhessen a halásznegyed egyszerű házaiba is. "Nincs szebb látvány annál, mint ami­kor a magaspartról lepillantunk és tucat­jával ott ringanak kikötve a halászcsóna­kok, bizonyítva, hogy ma is a halászat a legnépszerűbb foglalkozás errefelé. A Duna itt hatalmasra tágul, és még némi­képp őrzi ősállapotát" — mondta Kun­kovács László. Majd így folytatta: "Az iparosodottabb országokból ideérkezvén a víz megmutatja öntisztító képességét: a fogások hasonlíthatatlanul gazdagabbak — mondhatnánk történelmibbek — a magyarországinál. Az csak természetes, hogy méteres tokfélék akadnak a hálóba, de nem kizárt a viza sem. A halászok egyike evezőlapátjával mutatta, hol látott felbukkanni a napokban egy termetes példányt." A halászok tükröshálóval dolgoznak, és megállapítható, hogy szegényedik a halászat korábbi sokfélesége. Leginkább azt az egy-két eszközt használják, amivel garantálható a "termelékenység". A régi szerszámokat már csak a kamrában őrzik, van dobóhálójuk is, de azt csak szórako­zásból veszik elő. A nyár közepén veszik elő a "kuttyogatót", amelynek ott is hangutánzó szó "kljonk" a neve. A kuttyogató ott is fontos halászszerszám, a rekkenő hőségben "kuttyogó" hangot hallatván odacsalogatja a halakat. Kunkovács László természetesen az al-dunai bolgár halászok életét nemcsak szóban, hanem elsősorban képekben, színes felvételeken is hírül hozta. Motesíky Árpád Fotó: Kunkovács László Kunkovács László és Raéo Zmejev Kuttyogató és vágóhorog A haltartást errefelé is az ázsiai növényevő fajokkal gazdagították A HÉT 7

Next

/
Thumbnails
Contents