A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-31 / 31. szám

OTT JÁRTUNK műdalokkal is. Összebarátkozott Jai­me Sorucóval, aki a volt Szovjet­unióban tanult, s jelenleg Magyaror­szágon tartózkodik. A zenekaralapítás Jaime ötlete volt. Ramiro két öccse: Carlos és Jorge hozták Bolíviából Budapestre a poncsókat, a hangsze­reket, és a hangszerkészítéshez szük­séges alapanyagokat. Megalakították a Renacer együttest. Wilver Flores is csatlakozott hozzájuk, így zenekaruk öttagú lett. Ramiro mindkét öccse tanult ember: az egyik agrármérnök, a másik szá­mítógépekkel foglalkozik. Ám otthon borzasztó nehéz a megélhetés, s mivel még nagyon fiatalok, azt hitték, itt jobban boldogulnak, ráadásul Vi­lágot is látnak*. örülnek egymásnak, hiszen verseny­társak. — Decemberig talán összejön a pénz, és hazarepülhetek — remény­kedik Ramiro. Egyedül élő nyugdíjas édesanyjával telefonon tartja a kapcsolatot. Hetente beszélnek egymással, de már nagyon hiányzik neki a hét év óta nélkülözött törődés. Kérdésemre, hogy el tud-e majd helyezkedni otthon, azt mondja, hogy valószínűleg el, van egy barátja, aki már most segít neki az álláskere­sésben. De nem akar végleg hazatérni. Magyarországon ugyanis várja őt Orsi, azaz Tóth Orsolya, aki ősztől a gödöllői Agrártudományi Egyetem ötödéves hallgatója lesz. Pozsonyba Ramiro korábban egy másik zene­karban játszott, főleg Budapest utcáin, de az ottani főpolgármester tavaly decemberben sok más egyébbel együtt az utcai zenélést is betiltotta. Ramiróékat hébe-korba meghívják ugyan egy-egy fellépésre művelődési házakba, iskolákba, óvodákba is, de ez nagyon ritkán fordul elő. Elsősorban tehát a kényszer hajtot­ta őket a mi tájainkra Júniusban jártak Pozsonyban először — akkor tíz napig maradtak. Nehezen indult be a 'do­log*. Noha spanyolul, magyarul, oro­szul és angolul is lehet velük 'kom­munikálni*, a pozsonyiak nemigen tudnak velük szót érteni. — Magyarországon barátságosab­bak az emberek. Itt nehezebb kap­csolatot teremteni — szűri le a tapasztalatot Ramiro. — De azért itt is találkoztunk nagyon kedves embe­rekkel, még meghívásokat is kaptunk. És persze lépten-nyomon találkoz­nak profi zenészekből álló dél-ameri­kai zenekarokkal. Annak ellenére, hogy szinte 'honfitársak*, nemigen is elkísérte Ramirót. Ő az, aki segít, ha a fiúknak problémáik vannak, s a zenekar kiváló minőségű magnóka­zettáit is népszerűsíti. Ramiro türelmesen válaszol a ha­zája problémáival, kultúrájával kap­csolatos kérdéseimre. Bolíviában ren­geteg a probléma, a tennivaló. Nehéz a gazdasági élet, rossz, sőt, bizonyos helyeken egyáltalán nincs közlekedés. Sok település teljesen ei van zárva a külvilágtól. Létezik a spanyol-indián probléma, habár mostanában akad már gazdagnak számító indián, aki — fájdalom! — a kábítószer-alap­anyagként termesztett kokacserjéből 'szedi meg* magát. Ramiro elmondja, hogy az indiánok valamikor szinte szent növényként tisztelték a koka­­cserjét, mert összerágott levelei erőt adtak nekik. A kokalevé! önmagában nem ártalmas, a laboratóriumban 'modern* eszközökkel gyártott s a ■fejlett* civilizáció által olyannyira ke­resett kivonata azonban halálos mé­reg. Beszélünk aztán a Nazca-vona­­lakról, az indián mítoszokban isten­ként tisztelt "földönkívüliekről*, akik — a szájhagyomány szerint — kultúrát és tudást adtak az indián népnek... Majd újra az ősi dallamvilágról esik szó. •— Bolíviában még előttünk áll az a feladat, amelyet a magyaroknál Bartók végzett el. De attól tartok hogy a népdalgyűjtés a közeljövőben nem valószínű, még nincsenek meg hozzá a feltételek. Most persze diadalmasan csupán ennyit írhatnék: íme, így néz ki egy mai "indián“, akivel magyarul beszél­hetünk a világ dolgairól, s aki ismeri, nagyon tiszteli, s taián egy kicsit még irigyli is a magyaroktól Bartók Bélát. De ekkora baklövést nem követhe­tek el. Ramiro apja spanyol. Ő tehát egy darab európai kultúrát is magában ! hordoz. Nem tudhatjuk, miként éli meg ezt a hazájában természetesnek tar­tott, s csupán általunk furcsállott másságot. Természete — vagy a sok rossz tapasztalat? — meggátolja ab­ban, hogy-kitárulkozzék. Ramiro szeme egyébként nagyon szomorú... MELAJ ERZSÉBET GYÖKERES GYÖRGY FELVÉTELEI A HÉT 3

Next

/
Thumbnails
Contents