A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-24 / 30. szám

Gondban vagyok, mert az arborétum hovatartozásnak jogán három község is osztozhat a szépséges Zsitva völgyében: Malonya (Mlyftany), Taszár (Tesáre nad Žitavou) és Kisfalud (Vieska nad Žltavou). Az előző kettőt 1961-ben egyesítették és Tesárske Mlyftany néven vonult be a közigazgatásba, míg Kisfaludot a hetvenes években csatolták hozzá­juk, — ám az utóbbi években ismét különvált azoktól. Maga az arboré­tum lényegében Kisfalud határában fekszik, ám mint malonyai arboré-A malonyai arborétum létrejötté­ben nagy érdemei voltak Mysák József kertésznek is, aki nagy lelke­sedéssel követte gazdája (de inkább munkatársa) példáját. Az arborétum alapításával egyidőben elkezdték egy neoklasszicista kastély építését is. Kezdetben gróf Ambrózy-Migazzi negyven hektárnyi területen kezdte meg a munkát és elsősorban az örökzöld fákat gyűjtötte (sempervi­­rens) a világ minden tájáról. Annak ellenére, hogy a fák termesztésében nem volt tapasztalatuk, sok külön­legességet sikerült összegyűjteniük, meghonosítaniuk. Legnagyobb sike­reiket e szép munkában a századfor­duló első évtizedeiben érték el, ám SEMPER VIREO A malonyai kastély tűm vonult be a köztudatba. Egyike a legrégibb európai arborétumoknak. Az arborétum alapítója, gazdája, Dr. Ambrózy István 1869. március 5-én született Nizzában. Tanul­mányait Bécsben és Budapesten végezte. Bárói rangját állítólag a konopištéi várkastély parkjának rendezéséért, illetve a prűhonicei arborétum megalapításáért kapta. Dr. Ambrózy István Aranyosma­­róton megkérte gróf Migazzi Vilmos legkisebb lányának kezét. A szépsé­ges Antóniával tetemes birtokhoz is jutott a malonyai-kisfaludi határban, s attól fogva Ambrózy-Migazzi Ist­vánként jegyzik nevét. a háború közeledte és kitörése az újabb beruházásokra nem volt meg­felelő időpont. Ráadásul a kertala­pító Ambrózy az első világháború után Vas megyébe költözött és ott is arborétumot alapított. A Jeli arborétum azóta szintén híressé vált. Dr. Ambrózy-Migazzi István gróf Jeliben (1933. 8. 31.), Kám faluhoz közel tért örök nyugovóra, ott pi­hennek hamvai... Az arborétum történetéhez tarto­zik, hogy a gazda távozása után a kertész, Mysák József is visszavo­nult, ámbár a "Mindig zöld lomble­velű fák" című munkáját még elké­szítette (1925-ben jelent meg) és a kertalapító Ambrózy Istvánnak aján­lotta. Könyvében a kertalapítás első szakaszát méltatta nagy szakér­telemmel. Az arborétum mai látogatói legin­kább a kínai, koreai, és a tengeren túli örökzöldeket csodálják és a malonyai tujafajtákat szemlélik. Ke­vesen tudják, hogy van a kertben egy télen is zöld tölgy (Qucrcus cerris), amelyet Ambrózyról nevez­tek el még 1906-ban. Az örökzöld tölgyet Mysák József találta meg Felsőelefánton, nem messze a pálos kolostortól. Azóta már a világ más gyűjteményeiben is megjelent. To­vábbi érdekesség, hogy átültetések és kísérletezések eredményeként fel­fedeztek egy tuját (Thuja occidcnta­­lis), melynek a házikertekben jósol­nak nagy jövőt. A tujafát Mysák Józsefről nevezték el. Az arborétum, amely néhány évi zárvatartás után idén májustól ismét látogatható, a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona. Semper vireo (mindig zöld), de színes folt a Zsitva völgyében.-m-Száz esztendős a malonyai arborétum

Next

/
Thumbnails
Contents