A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-17 / 29. szám
Nyugat kivételével bárhonnan közelítjük meg Királyhelmecet, a Bodrogköz szívét, feltűnik a két templom kimagasló tornya. Ha megszemléljük a kisváros térképét, kiviláglik, hogy a régebbi eredetű római katolikus templom még ma is a település mértani középpontjába esik. A környező régi utcák szerkezete is kirajzolja, hogy ez Királyhelmec történelmi magva, itt dobogott évszázadokon át szíve, és ez volt szellemi központja. \ \ Feiséš Svätuše ovský Chlmec ® h í É ^2); VeTky kopeom>Kll 2e"íM° , Čierna? ^ nad Tisou\ ' Malý HoreL ,hs / uv/«*:-Viničný vrch »% ,a-‘V: ' -. •/* ♦ == f nfv; gw <*^TÍ Oncj^ _ ___ ,TX /V«* .*■*. ^/^ľrai«^ v ^ e ~ d i e n agáid fi-*■ / A királyhelmeci római katolikus Az építmény múltja messze a középkorba nyúlik. István király törvénye értelmében minden tíz községnek templomot kellett építeni, olyan távolságban, hogy fél napi járással oda-vissza elérhető legyen. Bodrogköz közelében már Géza fejedelem idején megvolt a Zemplénben álló presbiteri templom, valószínűleg ott, ahol ma a református látható, a földvár közepén. A közeli Leleszen a premontrei rendház valószínűleg már a XII. század második felében létesült, tehát itt is volt templom, méghozzá csupán egy órányi járásra Királyhelmectől. A város történelmét a XIII. században homály fedi, csak 1214-ből van egy többek által kétes hitelűnek tartott adat a csak átírásokban fentmaradt leleszi alapítólevélben, amely úgy emlegeti a települést mint birtokot (praedium Helmelyz). Érdekes, hogy a pápai adószedők, akik Jacobus Berengari irányítása alatt 1332—37 között bejárták a környéket, már egy viszonylag erős egyház létéről tesznek tanúbizonyságot, amelynek kőtemploma van. A begyűjtött adó magasságából arra következtethetünk, hogy "Helmech" ekkor már a Bodrogköz legnépesebb települése volt. Tehát a templom megépítése mindenképpen 1332—37 elé tehető. Tekintettel a szentély ma is világosan felismerhető román-gótikus elemeire, elfogadható az a vélemény, hogy a XIV. század első évtizedeiben épült. Az egyházi élet ugyancsak élénk volt, hisz már 1342-ben egyházi iskola létéről is felbukkan egy adat. Régi lelkészeinek sajnos még nevét sem ismerjük, csupán 1500-ból idézhetjük az egri Szentlélek-Társulat könyvéből, hogy ekkor Petrus, Mathias, Ladislaus, Jacobus, Demetrius, Stephanus és Michael voltak a presbiterek és plébánosok, valamint káplánok Helmecen. Az eredetileg a Szentháromságnak szentelt gótikus templomot a Rákóczi szabadságharc kezdetén, 1703 körül, elfoglalják a már régen többségben levő reformátusok, akik csaknem 11 évig birtokolják. 1712-ben Tahy Károly Ferenc leleszi prépost visszaszerzi eredeti tulajdonosainak. Hiteles adatok szerint a sok viszontagságon átesett templom a XVIII. század közepén már romos volt. Gróf Kunitz Károly leleszi prépost idejében Szmercsek Flórián jószágkormányzó díszesen helyreállíttatta, barokkos elemek alkalmazásával úgy, hogy 1754-ben a Szentlélek templom tiszteletére újból felszentelhetik. Végre saját plébánosa is van, név szerint Éötvös Imre, aki kétszer is betöltötte e tisztet. Születési anyakönyvet már 1754-től, házasságit 1758-tól, halálozásit pedig 1766-tól vezettek. A további lényeges felújításra, amelynél a templom lényegében elnyerte mai formáját, 1893-ban került sor. Mai képében a hátsó részén a szentély körül még megtalálhatók a középkori gótika maradványai, belül az oltárképen a barokk emlékei, sőt, a sekrestyeajtó fölött látható az egykor kegyúr, II. Rákóczi Ferenc címere, aki 1697-ben visszajuttatta a premontrei rendnek egykori királyhelmeci birtokainak zömét. A templom belsejében megfigyelhetők a román stílus és gótika vegyes jellegei, szentélyének merész bordaívezete nyolcszögben találkozik, és a szentélyt a hajótól elválasztó félkör alakú ív, valamint a hajóban ritkuló ívek, korintusi oszloputánzatokon függnek. A templom papja volt Mécs László is, akinek emlékét a templom előtti térbe torkolló utcák egyike őrzi. BOGOLY JÁNOS
