A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 3. szám

MINERVA Az atomerőművek biztonsága Nemrégiben a magyarországi paksi atom­erőműtől néhány kilométerre föld alatti robbantásokat végeztek szeizmológiai vizsgálatok céljából. Azt figyelték, hogyan viselkednek az erőművi épületek, beren­dezések a rengéshullámok hatására. A vizsgálatsorozat három éve kezdődött és még két évig tart. Az a célja, hogy minden lehetséges módon növeljék a biztonságot a paksi atomerőműben. Az atomerőművek biztonsága természe­tesen az egész világon az érdeklődés középpontjában van. Valóban nem árt az óvatosság, hiszen a csernobili katasztrófa óta az emberek sokkal érzékenyebbek minden rendellenességre vagy üzemza­varra, ami az atomerőművekben történik. Az Európai Nukleáris Társaság jelenté­se szerint a világon ma 424 atomreaktor működik, amelyek az összes villamos­energia egyötödét adják. Az elmúlt eszten­dőben tíz új blokkot helyeztek üzembe — Franciaországban hármat, Kanadában és Indiában egyet, Japánban kettőt, az Egye­sült Államokban kettőt és a Szovjetunió­ban egyet. Az elmúlt hónapokban több atomerőmű­­vi — igaz szerencsés kimenetelű — bal­eset is történt. Tűz ütött ki például a Moszkvától 160 kilométerre fekvő Kalinyin város erőművében. Bulgária egyetlen atomerőművében, a kozlodujiban is tűz pusztított a radioaktív hulladékok tárolójá­ban. A paksi üzemzavar — amelyik tavaly A drágakőpiacon korábban valóban érvé­nyesülhetett a ritkaság értéke. Minél keve­sebb van egy adott fajtából, annál maga­sabb az ára. Ma már azonban a modern tudomány fegyvereinek a bevezetésével a ritkasági-gyakorisági arányok megváltoz­tathatók. A drágakövek jelentős részét mesterségesen is elő lehet állítani, sőt, a természetes kristályok a színüket is "meg tudják változtatni". Sokféle színű zafír létezik, a világostól egészen a legsötétebb kékig. A szakem­berek szerint állítólag a legszebb a tiszta búzavirágszínű. A zafír egyébként korund, alumíniumoxid, éppúgy, mint a piros rubin. A topáz bonyolultabb alumíniumvegyület, fluortartalmú alumíniumszilikát. Jellemző színei az élénk borsárga, a mózsárga, az aranysárga, de van zöld, kékes, vöröses, jácintpiros, fehér és víztiszta is. Mostaná­ban a kék topáz a legkeresettebb, ebből van a legkevesebb. "Jól jön" tehát, ha a színeit meg tudják változtatni. Melegítés­sel például borsárgából halvány rózsaszín árnyalat állítható elő. Az ötvenes években ismerték fel, hogy a szín radioaktív sugár­zással is módosítható. Besugárzással ép­pen a keresett kékre változtatható a szín­telen topáz. A sötétebb árnyalat, az ún. londoni kék előállításához más módsze­rekre van szükség, a besugárzást neutro­nokkal végzik. A hollandiai delfti intézet júliusban volt — a nemzetközi hétfokozatú skála szerint egyes fokozatú üzemzavar­nak felelt meg. Mi is ez a hétfokozatú skála, kik állították össze és mire használják? A neve Nem­zetközi Nukleárisesemény-skála, amelyet nemzetközi együttműködéssel, japán és francia tapasztalatok figyelembevételével alakított ki a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség. Egyelőre egyéves próbaidőre vezették be a skála használatát, és a bevezetésének az a célja, hogy a lakossá­got azonnal tájékoztassák egy esetleges atomerőművi eseményről. Az egyes szin­teket úgy állapították meg, hogy a baleset azonnal értékelhető legyen. A skála csak nukleáris és sugárbiztonsági vonatkozá­sokra használható. Éppen ezért a legutób­bi csernobili tűz (tavaly októberben tűz ütött ki az atomerőmű 2-es blokkjának turbinatermében) nem is szerepelhet a skála szerinti értékelésben, mert nem a fent említett két eseménybe tartozott. A skála alsó szintjei (1—3) üzemzavarként, felső szintjei (4—7) pedig balesetként van­nak meghatározva. A világ második legnagyobb nukleáris balesete az Urál-hegysógben, a Szverd­­lovszk és Cseljabinszk városok között fekvő nukleáris létesítményben történt még 1957-ben. A plutóniumot termelő re­aktorok hűtővize közvetlenül az élővizek­be ömlött, a kémények meg ontották a sárga színű, radioaktív jódot tartalmazó füstöt. Szemtanúk szerint a növényzet például londoni kék árnyalatú topázok előállítására szakosodott. A gyakorlatban jól bevált kezelés igazi fizikai lényege még nem tisztázott. Valószínűleg a természe­tes szilícium 3 százalékát képező szilíd­­um-30 izotóp alakul át neutronbefogással szilídum-31 izotóppá. Ez azonban nem stabil, gyorsan, 2,6 órás felezési idővel, elektron kibocsátásával stabil, tovább már nem bomló foszfor-31 izotróppá alakul át. A kristályszerkezetben megjelenő foszfor­­szennyezés okozhatja a kék színt, de más mechanizmusnak is léteznie kell, mert a londoni kék gamma-sugarakkal való besu­gárzással is elérhető. Akkor nem megy végbe elemátalakulás, nem keletkezik foszfor. A kobalt-60 bomlásából szárma­zó, gamma-sugárzással előállított sötét­kék topázokat négy évig tárolják. Ennyi idő alatt a kő már kisugározza az elnyelt energia legnagyobb részét. A neutronok­kal kezelt topázoknál 2—12 hónap türelmi idő is elegendő, utána az ékkő már nem veszélyezteti sugárzásával a viselőjét. Félelemre persze lehet ok, de ekkor már nem a radioaktivitástól, hanem a tolvajok­tól keil félni. A delfti, kutatók a sikeren felbuzdulva most a gyémánt sugárzással történő átszí­­nezésével kísérleteznek. És e-. bizony jó üzletnek ígérkezik. Feldolgozta: -te­húsz kilométeres körzetben teljesen ki­pusztult. A balesetről 1988-ig senki nem tudhatott. A csernobili katasztrófának széles körű környezet- és egészség pusztító hatása volt, ezt az eseményt a 7. szintre kell besorolni. Az Egyesült Államokban, a Three Mile Island-i erőműben 1979-ben következett be baleset a reaktorzónában. A telephelyen kívül a radioaktív kibocsátás nagyon korlátozott mértékű volt. Az ese­ményt az 5. szintre sorolták. Frandaor­­szágban, a sant-laurent-i atomerőmű bal­esetének következtében a reaktorzónát részleges károsodás érte. Csak a létesít­ményen belül volt radioaktív kibocsátás, ezért a negyedik szintre sorolták. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a balesetek többsége a 3. szint alatti. Tény, hogy az egyes szovjet építésű atomreaktorok nem felelnek meg a biztonságtechnika modern követelményeinek, s ezt maguk a szovje­tek is elismerik. A Moszkvában kiadott dokumentum a nem biztonságos atomerő­művek közé sorolja a bulgáriai Kozlodujt, a novo-voronyezsi erőművet és a Kola-fól­­szigetit. Hazánkat is kockázatos telephely­ként említik. Remélhetőleg nemzetközi összefogás­sal sikerül hatástalanítani ezeket az időzí­tett bombákat a környezetünkben, és talán egyszer a skála is csak tudománytörténeti érdekesség lesz. Feldolgozta: -te-Fertőtlenítő helyett A kölni kémikusoknak sokat ígérő elképzelése van arról, hogyan küzd­­jék le a kórházi fertőzéseket. A Pse­udomonas aeruginosa baktérium­fajta főleg olyan embereket támad meg, akiknek meggyengült az im­munrendszerük. Ez a baktérium, mely a legtöbb antibiotikummal szemben rezisztens, fertőtlenítővel aligha küzdhető le, és a baktériumos vórmérgezések és csontvelőgyulla­dások hét-tíz százalékáért felelős. Ám a kutatók felfedezték a Pseudo­monas aeruginosa "Achilles-sarkát", a szideroforok jelentik ezt, azok a baktériumok által kibocsátott anya­gok, amelyekkel a baktérium a gaz­daszervezettől vasat akar elvonni. Ezek a hírvivő anyagok olyan vegyi kötésre alkalmasak, melyeket csak a baktérium ismerhet. A kölni mun­kacsoport célja az, hogy kipuhatolja a kötést kínáló helyek felépítését, a mérgező szideroforok szintetizálása céljából. V______________________/ Drágakövek laboratóriumból A HÉT 21

Next

/
Thumbnails
Contents