A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-26 / 26. szám
ELŐ MULT Üllllfli prédikáció a magánélet és politikai meggyőződés irányítója. Estefelé van, mikor elhagyjuk a szegénynegyedet. — A községi bírónál kapunk éjjeli szállást. Ő éppen aznap fejezte be a cséplést. Elbeszél(ge)tünk a terméseredményről: holdanként 1.50 — 2.50 q volt a hozadék. így tehát az idén holdanként minimálisan 2 q gabona árának ráfizetésével dolgoztak. — Mikor az értékesítési lehetőségekről kérdezzük, kitérően válaszol. "Mit adhatnánk el az idén, hiszen a saját szükségleteinkre se termett elég." Megtudjuk, hogy az értékesítés mindenkor egyénileg történik. Maguk gabonát ritkán szállítanak piacra, amennyiben a piac meglehetősen távol van a községtől. A gabonakereskedő sosem adja meg a tőzsdei árakat. Ezután a termelésről beszélgetünk: a műtrágya hasznosságáról meg vannak győződve, de a magas ára miatt nem használhatnak. (!) Szívesen használnának, ha a gabonaárak szerint alakulna a műtrágya ára is. Majd a (Pongrácz?) birtokon letelepült kolonisták gazdálkodására kerül a sor. Ezek a telepesek hatalmas befektetéssel kezdték meg a gazdálkodást. A tőke leginkább bankoktól került ki. 16-18 q-s holdankénti terméshozamról álmodoztak ezek a telepesek, de a legjobb terméskor se tudtak elérni 9 q-nál többet. A telepesek gazdálkodása legtöbb esetben csőddel végződik, s menekülnek Csallóköz hűtlen földjétől. Másnap reggel elhagyjuk F(első) Jánokot, miután a szegénynegyedben két felvételt készítettünk. A határban a volt egyhangú kép: keskeny földcsíkok mellett hatalmas táblák. A szegény ember termése elválik a gazdagétól: senyvedt, egy méter magasságnyi kukoricák mellett kiemelkedik a kétméteres, dús hozamú kukorica. — Nagymagyart érintjük, nem időzhetünk benne, rövidesen el is hagyjuk. De feltűnt a községen átmenve a sok apró üzlet, kocsma, s mellettük a szegényes viskók. Nagymagyar lakosságának kb. 20 %-a zsidó — közülük a környéken ismert számos gazdag lókereskedő került ki. A határban a legnagyobb földbirtok egy milliomos lókupec tulajdona. [Elhagyjuk Nagymagyart, s künn a határban egy kazal tövében ebédelünk meg. Magunkhoz szólítunk egy kereskedelmi utazót, aki a környéket igen jól ismeri. Tőle megtudjuk az északabbra fekvő községek szegénységét is. Mindenfelé munka nélkül vannak. Ha megtudnak a községben valamilyen munkaalkalmat, készek éjfél után 2 órakor felkelni, 20 km-t gyalogolni, hogy valahogyan 8 Kč-s napszámhoz jussanak. A munkaadó azonban válogathat köztük, és gyakran a fele munkás anélkül, hogy munkát kapott volna, mehet haza. — Kismagyarban szép cigánylányok vannak, akik tiltott prostitúciót űznek kevés haszonnal.] Tovább megyünk. A sikságból mint erdő emelkedik ki a báró Wiener Wálten gombai parkja. Az uradalom nagyrészét a Földhivatal lefoglalta, telepesek jöttek bele, egy részt bérbe adott. Uszornál érintjük az állomást. Az állomás nóptelen, hangtalan, csupán a tolató (VÁNDORLÁSI NAPLÓ A SARLÓSOK 1931. ÉVI RENDEZÉSÉBEN) 3. Felső-Jánokba a szegény végen át jutunk. Gödrök hátán kis területen épült vagy 40 apró házacska. A házak mögötti gödrökben az utolsó eső maradványa kis tavakat képez. Az udvarokon, házak előtt sovány élénkségek: népes gyerekcsapatok. A gyermekarcokról az egészségtelen lakás, gyenge táplálkozás letörölt minden pírt. A horpadt mellek alá a tüdővész rágta be magát. Megszólítok egy kisfiút, s kérdezem, itthon van-e édesapja. A gyerek egy felénk jövő, kiskocsit húzó férfira mutat. Megállítjuk. Asztalos — de a nyáron aratott. Kosztat kapott, s ezenkívül keresett 80 kg gabonát. Most ritka jó szerencséje akadt: az iskola ablakait kapta megjavítani. — Megtudjuk, hogy a községben a birtok-megoszlás milyen aránytalan: egyik oldalon tehetős gazdák, másik oldalon teljesen nincstelen napszámosság. — Van a községben 5-6 parasztgazda, akik 180-350 holdon gazdálkodnak. Kuriális, sokszobás lakásokban laknak, városiasán öltözködnek. Gyerekeik Pozsonyban tanulnak, sok közülük független, intellektuális pályán helyezkedik el. De a legtöbb pár gimnázium elvégzése után hazajön, s itthon gazdálkodik. — A válság azonban őket is alaposan megviseli: nincs a faluban olyan gazda, akinek ne volna kisebb-nagyobb adóssága. De birtokuk a megterhelést bírja, s hiteligényüket a bankok rizikó nélkül kielégítik. —A falu keresztényszocialista és magyar nemzeti. Szocialista párt nincs. A munkásság szervezetlen. Kivéve egypár családapát, akik kommencióra szegődtek a tehetős gazdáknál, a szegénység nagy részének nincs állandó keresete. — Kérdezősködünk a proletárok vallásos élete iránt: a kát. plébános befolyása óriási, a templomi 10 A HÉT
