A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-19 / 25. szám
HÍRMONDÓ Kihunyt egy csillag Marlene Dietrich halálára Nem is olyan régen Marlene Dietrich még maga cáfolta meg a halálhírét, megnyugtatva híveit, hogy változatlanul párizsi lakásában tölti napjait, könyvei, képei és lemezei társaságában, s nem készül "odaátra". A május 6-án világgá röppent hírre azonban már nem érkezett cáfolat. A film hőskorának utolsó nagy tanúja az Avenue Montaigne-ről immár végérvényesen abba a panteonba költözött, ahol Charlie Chaplin, Humhrey Bogart, Greta Garbo, Ingrid Bergman, Gerard Philippe s számos más "hajdani" sztár várta öt. Ha hihetünk az egymásnak ellentmondó életrajzi adatoknak, Marlene kilencvenegy éves volt, amikor azon a szerdai délutánon utoljára hunyta le a szemét. Igaz, az évek számának az ő esetében aligha tulajdoníthatunk különösebb jelentőséget: a világtól elzárkózó, csendes magányban élő idős hölgyet már régóta kortalannak tekintette mindenki, aki látta őt a filmvásznon és a színpadon. Azok közé tartozik, akikről nehéz tárgyilagosan, hűvös józansággal írni: szinte természetes, hogy vele kapcsolatban csakis felsőfokú jelzők használhatók — de ezek a jelzők is kopottnak, közhelyesnek tűnnek. A berlini konzervatórium egykori növendéke, a zenés színpadok jelentéktelennek látszó, bár csinos mellékszereplője — mondják — javíthatatlan álmodozó volt. Talán nem tévedünk, ha úgy hisszük: élete a legmerészebb álmokat is túlszárnyalta. A kezdet nem volt valami biztató: játszott ugyan néhány filmben, de sem ezek, sem ő nem keltettek figyelmet. 1929 nyarán azonban egy váratlan és filmtörténeti jelentőségű találkozásra került sor: Josef von Sternberg, az osztrák származású amerikai rendező Berlinbe utazott, hogy egy neves német színésszel a jövőbeli közös munkáról tárgyaljon. Ekkor és itt pillantotta meg Marlene-t, akinek láttán alighanem ugyanaz, az érzés kerítette hatalmába, mint néhány évvel korábban a neves svéd rendezőt, Mauritz Stillert, aki lenyűgözve meredt egy esetlen kamaszlányra, Greta Gustafssonra: mindketten azonnal tudták, az ismeretlen színésznő életük nagy felfedezését jelenti. Gustafsson kisasszonyt Greta Garbo néven ismerte meg a világ, s Maria Magdalena von Losch eredeti neve is feledésbe merült — de ki ne ismerné Marlene Dietrichét? 1930-ban bemutatták Sternberg első és egyetlen németországi filmjét, a mozi történetének egyik legnagyobb sikerévé vált Kék angyalt. A rendező és a film főszereplője, a nemrég még ismeretlen német színésznő együtt mentek vissza Hollywoodba, ahonnan nyílegyenesen vezetett tovább az út a világhír és a halhatatlanság felé. Új bálvány született: Greta Garbo mellett Marlene lett a végzet asszonyának legtökéletesebb megtestesítője. Álmodozó s ugyanakkor ellenállhatatlanul csábító tekintete, titokzatos mosolya, aranyszőke hajkoronája, legendásan szép — a filmtörténetben legszebbként számon tartott — lába férfiak millióit babonázta meg. Királynői jelenség volt, lenyűgöző és kihívó szépség, nagyvonalú és irigylésre méltóan szabad. Mindenekelőtt pedig a jellemábrázolás nagy művésze, aki a zenés vígjátékok főszerepeiben éppoly feledhetetlen alakítást nyújtott, mint drámai művek hősnőjeként. Emlékezetes filmjei — Marokkó, Sanghaj Express, Szőke Vénusz, Vágy, Allah Kertje, A vád tanúja, ítélet Nürnbergben — újra és újra nézők tömegeit hódítják meg, holott a mozikban már Rambo lett az "úr". Marlene nemcsak a kamerák előtt, hanem a koncerttermekben és a lemezstúdiókban is kivételes tehetségről tett tanúbizonyságot. Az ötvenes évek elejétől a színésznő fokozatosan átváltozott sanzonénekesnővé: nosztalgikus, melankolikus dalai világszerte hatalmas sikert arattak — kivéve talán Németországot. A németek egy része ugyanis nem tudta neki megbocsátani, hogy’ a második világháború éveiben megalkuvás nélkül szembefordult Hitler Harmadik Birodalmával, noha a Führer és nagyhatalmú propagandaminisztere, Goebbels doktor mindent megtettek, hogy hazacsábítsák. Marlene méltó választ adott a nácizmus korifeusainak — a frontvonalakat járta s énekelt az amerikai katonának, 1944 nyarán pedig velük vonult be a felszabadított Párizsba, ahol már várta őt a hímeves Ritz szállót egy "szabadcsapat" élén elfoglaló jóbarát, Ernest Hemingway. Marlene Dietrich meghalt. Egyetlen vigaszunk, hogy mégis velünk maradt. G. Kovács László Felhívás A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a felvidéki magyar kultúra támogatására kulturális alapítványt hozott létre. E zaklatott térség magyarságát csak a világszínvonalra emelkedő műveltség mentheti meg. Ezt hivatott szolgálni az alapműveltséget fejlesztő művelődés és a művelődési lehetőségek körét bővítő intézmény rendszer. A Mikszáth Kálmán Alapítványt (MKA) Patócföld jeles szülöttéről, Mikszáth Kálmánról neveztük el. A magyar prózairodalom e kimagasló képviselője halhatatlan művekkel gazdagította mind a magyar, mind az európai irodalmat. Élete és munkássága egyben kifejezője a népek, nemzetek testvéri együttélésének, a másság tiszteletben tartásának. Szülőföldje és népe iránti rendületlen ragaszkodása és oltalmazó szeretete a hazaszeretet ösztönző példája. Az MKA célja, hogy szerény lehetőségeihez mérten — támogassa a magyar nemzeti kisebbség művelődési formáit, — gondoskodjon az irodalmi és kulturális napok nívós rendezvényeinek folyamatosságáról, — ápolja a névadó és szülőföldje kiemelkedő személyiségeinek (pl. Balassi Bálint, Rimay János, Madách Imre, Ipolyi Arnold, Gáspár Imre, Kubányi Lajos, Zsélyi Aladár, Iványi Ödön és mások) emlékét és emlékhelyeit, — elősegítse a szellemi műhelymunka eredményességét (szemlék, tanulmányok, újságok, műsorfüzetek stb. megjelentetése), — támogassa az olyan egyéni és társasági kezdeményezéseket, tevékenységeket, amelyek meghatározó módon járulhatnak hozzá művelődéstörténeti értékejnk megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Az MKA nyitott bel- és^fcülföldi természetes és jogi személyek pénzbeli vagy dologi adományai előtt, amelyről az MKA kuratórium köteles nyilvánosan is elszámolni. Az alapítvány tőkéjének gyarapítása közcélú felajánlásnak számít, ezért csökkenti az Ön éves adóalapját Kérjük mindazok támogatását, akik az MKA céljaival azonosulnak és azok megvalósulásában ily módon kívánnak részt venni. A támogatók nevét vagy a cég címét a Jó Palócokban kívánságra megjelentetjük Pénzadományokat az alábbi címre küldhetik el: VÚB Modrý Kameň 5931-402/0200: Budapest Bank Rt. Balassagyarmati Fiók 371-10897. Postacímünk: Csemadok, Nemocničná 4.. 990 01 Veľ. Krtíš. A Mikszáth Kálmán Alapítvány Kuratóriuma ____________________________________________________________________________/ 8 A HÉT
