A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-12 / 24. szám

ZSIBVÁSÁR

Amikor a közelmúltban arról számolt be egy rádióriport, hogy Budapestet "megtisztítják" az utcai árusoktól meg az aluljárókat valósággal megszállva tartó kofáktól, kissé még fel is háborodtam, hiszen véleményem szerint ezeknek a "kisvállalkozóknak" is csak élniük kell valamiből.

A rádióriport közvetítésekor persze még nem láttam a jelenlegi Prágát, illetve Prága belvárosát, amely napjainkban úgy néz ki, akár egy keleti bazár: a turistának, aki nem akar szovjet katonai egyenruhát vagy legalább vöröscsillagos katonasapkát,

sarló-kalapácsos derékszíját, esetleg egy "garantáltan eredeti" Gorbacsov"matrjoskát" vásárolni (ez utóbbinak az üregében egyébként Brezsnyev, Hruscsov, Sztálin és Lenin elnagyolt, csupán a beavatottak, azaz a Szovjetunió történelmét legalább nagyjából ismerők számára felismerhető figurája lapul) sőt, még a külföldi cigaretták meg a különféle üvegcsiricsárék sem érdeklik, szóval annak a turistának, aki a város történelmi nevezetességeire kíváncsi, meglehetősen nehéz itt a dolga: a "bazártól" — amely háttere híján akár falusi búcsúnak is beillenék — nem látni a várost. Ráadásul jól teszi az ember, ha a történelmi nevezetességek helyett inkább a pénctárcájára figyel, annak ugyanis a vásárias forgatagban nagyon könnyen lába kelhet.

Szóval mióta Prágában jártam és nem láttam Prágát, megértem a budapesti városatyák döntését. S ha

kissé bátortalanul is, de merem remélni, hogy hasonló döntés hamarosan nálunk is születik. Prága megérdemelné.

VARGA ERZSÉBET Fotó: Gyökeres György

Bazár-Prága?

26 A HÉT