A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-12 / 24. szám

TANÁCSADÓ AZ ORVOS VÁLASZOL Szúnyogcsípés ÉRZÉKENYSÉG: "Rendkívül érzé­keny vagyok a szúnyogcsípésre. A pontos okát nem tudom, de úgy gondolom, hogy allergiás vagyok rá. Mit tehetnék ellene, mivel mér­sékelhetném kellemetlen mellékha­tását?" Köztudomásúan az ún. gyötrőszú­­nyog nőstényei kedvelik az embert (egyeseket jobban, másokat kevés­bé), ezzel szemben viszont az ún. dalosszúnyog kevésbé támadó. A malária, illetve váltóláz okozója itt nálunk nem fordul elő. E kellemetlen vendégek még a ruhán keresztül is szívják a vért. Mint említettem, a szúnyogok nem minden embert kedvelnek egyformán. Tudományos megfigyelések szerint több körülmény játszik ebben fontos szerepet, például a bőr hőmérséklete, a nemi hormonok működése, bizo­nyos gyógyszerek hatása, amelyek­nek hatóanyagai a bőrön át verejték útján távoznak. Ilyen hatásuk van a B-komplex-vitaminoknak is. Azt is tudjuk, hogy az esős időszak, valamint a pangó víz (hordó, vízmedence, állóvíz) kedvez a lárvák fejlődésének, de a víz felületére juttatott bármilyen olaj ezt megakadályozhatja. A szúnyog a szívókáját a hámréte­gen át az irharétegig befúrja, szívó­­kájának csatornáján keresztül nyálat juttat be, ami rövid idő után viszke­­tegséget okoz, és tömött tapintású, lencsényi nagyságú csalángöb kelet­kezik a helyén. Tulajdonképpen ér­zékenységi, allergiás reakció lép fel. A kellemetlenséget még tetézi az, hogy amikor az ember észreveszi, hogy a szúnyog a vérét szívja, agyoncsapja a rovart, és azonnal felvakarja a csípés helyét. Ennek következtében a bőrön és testidegen keresztül még könnyebben bejut a szervezetbe az a fehérjeszerű anyag, amely az allergiát okozza. Egyesek megszokják a csípéseket, és enyhébb náluk a reakció, de előfordul az is, hogy a vakarás következtében a csípés helye másodlagosan be­­gennyesedik, s maradandó nyomokat hagy. Általában úgy védekezhetünk e rovarok ellen, hogy megakadályozzuk kifejlődésüket. Kifeszíthetünk hálót és használhatunk ellenük vegyi anyago­kat (csak ne kerüljenek szembe és élelmiszerbe!). A viszketés csillapítá­sára jó hatásúak a különféle rázóke­verékek, mint például a mentol-alko­hol, de enyhítő hatásúak a fertőtlenítő szerek is — az alkohol és a jód. Alkalmazhatunk kortizonos krémeket, szúnyogűző vegyszereket, amelyek drogériában, gyógyszertárban kapha­tók, és ártalmatlanok az egészségre. Újszülöttkori jelenségek Meglepődött kismama: "Elképedve pillantottam meg újszülött csecsemő­met. Szebb babát vártam. Első pil­lantásra nem volt vonzó látvány, de a csalódottságot legyőzte a fellobba­nó anyai szeretet. Minden újszülött csúnyácska? Az újszülötteket az aránytalanul nagy fej, ferde törzs, sajátos bőrszín jellemzi. A babák testét és fejét gyakran kenőcsszerű máz fedi, eltá­volítása után a törzs bőre rózsaszínű, a végtagoké pedig kékes lesz. Kö­vérkéknek látszanak, mivel a bőr alatti zsírszövet fejlett, a faggyúmirigyek ugyanis jobban működnek, mint az izzadságmirigyek. Az arcukon olykor fehér pontok és apró pelyhek láthatók, amelyek fokozatosan eltűnnek. A bőr hámrétege vékony, korpásodó, vagyis néha lemezekben hámlik. Előfordul, hogy — hormonhatásra — emlőjük megduzzad, ilyenkor ügyelni kell arra, nehogy megfertőződjön. Némelyeknél a szülés utáni első napokban sárga­ság lép fel. Ez nem más, mint a magzatkori vörösvértestek fokozott szétesésének a következménye, ám fokozatosan ez is elmúlik. Hőmérsék­letük 38 fok (amekkora a méhé volt), de a környezetváltozással ingadozik, amit szem előtt kell tartanunk. Az újszülöttnek több oxigénre van szük­sége, ezért szaporább a lélegzése, percenkénti belélegzésük ötven, míg a felnőtteké csak tizenhat. A szívmű­ködésük, érlökésük száma is na­gyobb, 120—130 percenként. Több­ször van székletük, kezdetben kát­rányszerű, barnás, ragadós az epétől és a bélnyálkahártya-foszlányoktól, majd fokozatosan zöldessárgává vál­tozik. A vizelet mennyisége az első napokban igen kevés, átlátszó, de lehet pirosas is. A csecsemő testsúlya az első napokban csökken az éhezés és tisztulás miatt, vagyis a gyakoribb bélürítés és vizeletvesztés miatt. Az újszülött gondozásának alkal­mazkodnia kell a babában lejátszódó átmeneti, gyors élettani változások­hoz. Ez természetesen nem zökke­nőmentes. Fontos a köldökseb ápo­lása, valamint a vérmérgezés, orbánc és más, gennyes gyulladások elke­rülése, a helyes táplálás, a tiszta, megfelelő hőmérsékletű és levegőjű szoba. Mindez meghatározza a cse­csemő ellenállóképességét, ezért a korai, szükségtelen babalátogatáso­kat is nélkülözzük. Vegetatív neurózis ADAI. — Huszonöt éves fiatalember kér segítséget gyerekkora óta je­lentkező kézreszketés, idegfeszült­ség, erős szívdobogás miatt. Nem fogyaszt alkoholt és nem dohány­zik, de visszahúzódó a viselkedése, úgy érzi, tünetei erősödtek, és az idegorvos által ajánlott gyógysze­rek nem segítettek. A fokozott szívdobogás, szájszá­razság, kézremegés, izzadás a foko­zott készenlét jelei minden olyan egyénnél megtalálhatók, aki a külső veszélyhelyzet leküzdésére készül. Mozgósítja a vérkeringését, hogy az alkalmas legyen a küzdelemre, harcra vagy menekülésre. Ezek a tünetek, amelyek a vegetatív idegrendszer izgalmának jelei, létrejöhetnek belső feszültség hatására is, amikor sem­milyen külső veszély nem fenyeget. Ilyenkor beszélünk neurózisról. A neurózisban szenvedő ember a belső szorongás, félelmek hatására, ame­lyek régi, gyerekkori fel nem dolgozott félelmekből veszik eredetüket, külön­féle testi tünetektől szenved, bár nincs szervi baja. Az enyhébb szorongás­­csökkentő szerek általában enyhítik a panaszokat, de ahhoz, hogy az egyén valóban kigyógyuljon betegsé­géből, feltáró pszichoterápiás keze­lésre van szükség. A megfelelő szakember segítsége mellett nagyon fontos, hogy a beteg motivált legyen arra, hogy megismerje saját magát és képes legyen a változásra. Levélírónk még nagyon fiatal, ne veszítse el a reményt. Á gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápiás keze­lést javasolok. A HÉT 23

Next

/
Thumbnails
Contents