A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-05 / 23. szám

tölti, ahol a Honolului Egyetemen az Érzékszervi Kutatólaboratórium tanára. Ekkorra ugyanis kutatásait kiterjeszti a többi érzékszervre is — különösen a tapintással és ízleléssel kapcsolatban tesz fontos felfedezéseket. A rohanó amerikai élettempó után igazi felüdülés számára a gyönyörű hawaii táj. Most már jut ideje vesszőparipájának is többet hódolni. Hobbija — rendhagyóan — eléggé távol esik hivatásától: az amerikai indián őskultúrák tárgyait gyűjti. Értékes gyűjteményét, majd a Nobel-alapítványra hagyja. Ám nemcsak gyűjtő, hanem a közép-amerikai indián-kultúrák (aztékok, maják) nemzetközileg is elismert szakértője. Ez irányú érdemeit Magyarországon egy másik "amatőr" indián-szakértő, Az Esőisten siratja Mexikót című nagysikerű regény szerzője, Passuth László méltatta.

Békésy — bár nem beszólt tökéletesen magyarul — mindvégig magyarnak tartotta magát. Többször készült hazalátogatni, ám egyre súlyosodó betegsége elrettentette a hosszú úttól. Egyszer megkérdezték tőle, mi az oka, hogy ez a kis közép-európai nemzet oly sok jeles embert adott a világnak. "A fő ok az — válaszolta

Békésy —, hogy mindenkor ragaszkodnak hazájukhoz és kitűzött céljaikhoz." Ilyen ragaszkodó magyar volt Békésy György is, a modern audiológia (hallástan) megalkotója, minden idők egyik legnagyobb magyar tudósa.

Békésy 20 évvel ezelőtt 1972. június 13-án, 10 nappal 73. születésnapja után hunyt el Honoluluban. Rendhagyó mozzanatokban bővelkedő életútját rendhagyó "temetés" zárta le. Végakarata szerint hamvait egy repülőgépből a Csendes-óceán vizébe szórták. Dr. Kiss László

wr

Oshalak még élő példányai a devon-korból

A devon-korban elterjedt bojtos-úszós halakat korábban csak kövületekből ismerték, és régen kihaltnak tartották. 1938-ban a Comore-szigetek nyugati parti övezetében (Afrika mozambiki partvidéke és Madagaszkár között) a mélytengerben véletlen révén fedezték fel a Latimeria chalumnae utolsó gyárszámú populációját, melynek megmentése a biológusoknak továbbra is nagy gondot okoz. Merülések alkalmával végzett számlálások alapján e halnak egész elterjedési területén az egyedszámát mindössze 150—200 példányra becsülték.

A Max Planck Intézet magatartásfiziológiai

kutatói 71 merüléses expedíciójukon 38 példányt találtak ebből a halból, s közülük csak 50 százalék számított fiatal egyednek. Ez is amellett szól, hogy a bojtosúszójúakat alacsony születési szám és lassú növekedés jellemzi. A Comore-szigeteki populáció ugyan stabilnak számíthat, de további védelmi intézkedésekre van szükség, nehogy kereskedelmi céllal fogjon ki valaki e ritka halakból. Például egy japán expedíció is próbálkozott azzal, hogy élő bojtosúszósokat szerezzen meg bemutató akváriumok céljára.

Az 1938. december 21-én kifogott, szenzációt keltő példány másfél méter hosszú és 57 kilogramm volt, a halászhajó legénysége Kelet-London múzeumának ajándékozta. A hal a múzeum kutatójáról, Latimer kisasszonyról kapta nevét. A Latimeria chalumnae igen közel áll ahhoz az őshalhoz, amelyből a kétéltűek származtak. A Coelancanthidák páros úszói ugyanis hosszú, izmos nyéllel, hosszabb csontokkal kapcsolódnak a törzsükhöz, s a csontvázukban megtaláljuk a szárazföldi gerincesek váll- és medenceövének kezdeményeit is. Őseik egykor tüdőkkel is lélegeztek, akárcsak a tüdőshalak.

Saját szervezetét is legyőzte

Infarktus ellen Churchill-gén?

Szivarral a szájában ismerte az egész világ, éjt nappallá téve dolgozott, ráadásul nem is a pehelysúlyú emberek közé tartozott: mégis kilencvenegy évig élt sir Winston Leonard Spencer Churchill. Életmódjából kifolyólag szinte minden rizikófaktor adva volt tehát, hogy a világhírű politikussal a szívinfarktus végezzen, s mégsem így történt. Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy a mindenáron való győzelmet — amit egyébként legfőbb politikai célkitűzésének is tekintett — saját

Az Egyesült Államokban felmérés készült arról, hogy a telekommunikáció (számítógép, telefax és telefon) mennyiben járulhat hozzá az ország túlterhelt városi és elővárosi közlekedésének tehermentesítéséhez, a járművek karbantartási költségeinek csökkentéséhez, a járművek karbantartási költségeinek csökkentéséhez és a környezetvédelemhez. A szerzők szerint ha a 10—20 százalékát azoknak az üzleti megbeszéléseknek, amelyek a felek fizikai együttlétét kívánnák meg, telekommunikáció útján bonyolítanák le, megtakaríthatnának évi 13

szervezete felett is ki tudja vívni? Ezt a kérdést ma már a világ számos orvosa feltette, de választ még nem kapott rá.

Amint azt Pomogáts Gábor professzor, az Országos Kardiológiai Intézet Kutatóosztályának vezetője elmondta, a lakosság bizonyos, csak kis hányada rendelkezik olyan alkati sajátossággal, amely feltételezhetően képes ellenállni a túlhajszolt élet kihívásainak. Ez a tényező minden bizonnyal örökletes, s mint ilyen, nagy valószínűséggel szervezetünk génmilliárd liter benzint és nagy mennyiségű más energiafajtát, sok papirost, 3,1 milliárd munkaórát, a közlekedési eszközök kibocsátotta gáz alakú szennyezők tömege legalább 1,8 millió tonnával lenne kevesebb, és mindezek eredményeképpen nőne a termelékenység, a megtakarított dollárok összege pedig akár évi 23 milliárdra rúgna. A tanulmány külön kiemeli, hogy a telekommunikációs eszközök használatának nagy haszonélvezői lehetnének azok az ingázók, akik a munkájukat otthon is el tudják látni.

jeihez kötődik. Mivel Churchill nagy valószínűséggel ezzel az emberi szervezet titokzatos alkotórészével rendelkezett, Churchill-génkénX emlegetik az egész világon. Ennek a titoknak eredtek a nyomába az orvosok szerte a világon, hiszen a Churchill-gén a legsúlyosabb veszélyeztetés esetén is elhárítja a szívinfarktust. Az orvostudomány tehát egy újabb, nagy lehetőség előtt áll, s már csak az a kérdés, ha valóban létezik a Churchill-gén, hogyan tovább?

Vérrögöt oldó gilisztaenzim

Japán kutatók a Lumbricus rubellus giliszta tápcsatornájában olyan enzimet fedeztek fel, amely feloldja a vér alvadásakor keletkező fibrint. A kutatók most megkísérlik felhasználni ezt az enzimet arra, hogy vele az erekben keletkező vérrögöket — trombusokat — feloldják. (E gilisztával Kínában és másutt a Távol- Keleten több ezer év óta különféle betegségeket gyógyítanak.)

Telekommunikáció — közlekedés helyett

A HÉT 21