A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 3. szám
'Mi INTERJÚ "NE HASZNÁLJANAK POLITIKAI ESZKÖZNEK BENNÜNKET" Szlovákok Magyarországon Gyivicsán Anna a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szláv Tanszékének docense, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének alelnöke, a Békéscsabán működő ^Szlovák Kutatóintézet igazgatója. Ót kértem meg, mondja el, milyen tevékenységet fejt ki a Magyarországi Sziovákok Szövetsége? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék szeretnék röviden szólni a szövetség múltjáról. A magyarországi szlovákok körében először egy érdekvédelmi szervezet jött létre, 1948-ban, Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége néven. Ez azért jött létre, mert akkor bomlott fel a Magyarországi Szlovákok Antifasiszta Frontja, amely 1945-ben alakult, szerbek és szlovákok szervezésében. Sokan a mostani szövetséget, mint a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének a jogutódját azzal támadják, hogy ez egy sztálinista, felülről létrehozott szervezet. Holott az igazság az, hogy már 1948-ban a kommunista párt szlovák tagjainak a kezdeményezésére jött létre, mint érdekvédelmi szövetség, amelynek viszonylag sok helyi szervezete is volt. Sajnos, ezeket a helyi szervezeteket 1951 -ben Rákosiék nagyon drasztikus módon feloszlattál* 1951 -tői a szövetség mint kulturális szervezet működött. Ennek a szervezetnek nagyon jelentős szerepe volt abban, hogy a magyarországi szlovákságot bizonyos mértékben nemzetiséggé nevelte. Addig például a Borsod megyében élő szlovákság nem is tudott arról, hogy az ország más részein is élnek szlovák nemzetiségű állampolgárok. Ennek a szervezetnek köszönhetően valamiképpen integrálódott egységgé magatartásában és tudatilag is a magyarországi szlovákság. Azt hiszem, a jelen számára az a legtanulságosabb, hogy kialakult 1948 után valamilyen nemzetiségi politika. A magyarországi szlovákok szervezetében óriási változások mentek végbe 1988-ban, aztán '89-ben és '90-ben. 1988-ban volt egy nagyon kritikus kongresszus, ahol a szervezettől aktív politkát követeltek az emberek. Később a magyarországi szlovákság körében más szervezetek is létrejöttek, amit ón nem tartok negatív tendenciának. Létezik a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, mint a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének jogutódja, amelyet egy rendkívüli kongresszus, 1990-ben hozott létre. E mellett létrejött a Szabad Szlovákok Szervezete, amely koncepciójában egy radikális politikai változást követel. Eszerint gyorsan meg kell menteni a magyarországi szlovákságot a teljes fokú asszimilációtól. Azt hiszem abban mind a két szervezet egyetért, hogy nagyon tudatos védelmi politikát kell folytatni. Ezenkívül létezik még a Magyarországi Szlovák írók Szervezete, amely a szlovák anyanyelvű Magyarországon élő értelmiség összefogását tűzte ki feladatul. És van még egy magyarországi szlovák ifjúsági szervezet. A mi szövetségünk érdekvédelmi szervezet gazdasági, politikai és kulturális téren. • Milyen tagsággal rendelkezik a Magyarországi Szlovákok Szövetsége? — Szövetségünknek pillanatnyilag négyezer ötszáz bejegyzett tagja van, de munkánkat mintegy százezer szlovák nemzetiségű állampolgár között végezzük nyolc régióban. Sajnos, sok olyan aktív munkatársunk is van, akik nem vállalják a tagságot, mert még elevenen ól bennük a lakosságcsere, a kitelepítés emléke, amelyhez ugye az akkori népszámlálási adatokat vették alapul. • Milyen a kapcsolatuk az itteni szlovák szervezetekkel? — A Matica slovenská külföldi szlovákokkal foglalkozó részlegével megkötöttük a szerződést, a kulturális téren való együttműködésről. Pozitívan értékeljük, hogy a szövetségünk helyi szervezetei keresik az együttműködés módjait és formáit a Matica slovenská regionális szerveivel. Itt szeretném megjegyezni, hogy a magyarországi szlovákság sohasem értett egyet és most sem ért egyet a Matica slovenská nacionalista szárnyával. Úgy érzem, el kell mondanom; tavaly a nyelvtörvónnyel kapcsolatban felröppent egy hír, hogy a magyarországi szlovákság táviratban fejezte ki támogatását a Matica slovenská által szorgalmazott törvénytervezettel kapcsolatban. Ezt Jakab Robertnó a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének az elnöke határozottan visszautasította. Ennek ellenére, úgy tűnik, a magyarországi szlovákokat ebben az esetben politikai eszközként használták fel. Ez ellen pedig minden nemzetiségnek védekeznie kellene. Se bennünket, se más országban élő magyar, vagy más kisebbséget ne használjanak fel politikai eszközkéntl • A bevezetőben már szó volt róla, hogy Ön a Békéscsabán működő Szlovák Kutatóintézet igazgatója. Mi a feladata ennek az intézetnek? — Ennek az intézetnek a létrejöttét már 1989-ben szorgalmazta a dél-alföldi, főleg a békéscsabai szlovák értelmiség. Végül aztán sok huzavona után a Magyarországi Szlovákok Szövetségének segítségével 1990 augusztusában megkezdte működését a Szlovák Kutatóintézet a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatóintézetében. Én ennek az intézetnek megbízott igazgatója vagyok. A szlovák szövetség adott egy tudományos-titkári állást és mintegy huszonöt-harminc külső munkatárssal dolgozunk. Pénzt különböző alapítványoktól kapunk. Célunk, hogy szlovák származású kutatókkal dolgozzunk, akik munkájukat szlovák nyelven publikálják. Ami az intézet felépítését illeti — igaz még csak a szervezés elején tartunk —, van egy történeti-néprajzi részleg, amely a magyarországi szlovákok történetével, kultúrájával foglalkozik. Van egy szociológiai osztály, amely borzasztó szakemberhiánnyal küszködik, s amely a jelennel, az utóbbi negyven óv alatt végbement társadalmi változásokkal foglalkozik. Aztán van az intézetnek egy pedagógiai részlege. Már elkezdtük gyűjteni, feldolgozni a magyarországi szlovákok történetéhez a dokumentumokat, amelyet kót-három kötetben szeretnénk majd kiadni. Tervezzük két nyelven kiadni a Magyarországi szlovák települések lexikonét. Már dolgozunk a magyarországi szlovák települések néprajzi atlaszán, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetével közösen készítjük. A magyarországi szlovák értelmiség körében nagy vitát váltott ki a magyarországi szlovákok hangarchívuma elkészítésének a terve. Ezt részben a jövő számára készítjük. Ezenkívül szeretnénk együttműködést kialakítani a Szlovák Tudományos Akadémia kassai társadalomtudományi intézetével. Jó lenne, ha a kassai intézet szakemberei felméréseket végeznének a mi szlovák településeinken is, ezáltal az itteni szlovák lakosság is jobban megismerhetne bennünket. KAMONCZA MÁRTA A HÉT 7
