A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-29 / 22. szám
4 Kövecses,, Kövecsespuszta (1948-tól Strkovec) mint a Schey nagybirtok gazdasági udvara a 19. század közepén jött létre. Nevét azon határrészről kapta, amelyen elterült. Kövecses dűlőnévvel már a 18. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvekben és urbális iratokban is találkozunk. A nagybirtok gazdasági udvara 1858 körül jött létre, amikor felépültek itt az első gazdasági és lakóépületek. Első lakosai főleg a környék falvaiból kerültek ide, és mint ökörpásztorok, kocsisok, birkapásztorok voltak foglalkoztatva. A nagybirtok általunk ismert első birtokosai Schey József és Schey Pál voltak. Az utóbbi, családjával együtt haláláig 1932- ig élt a pusztán. Halála után a birtokot örökösei Schey Éva és Schey Filip kapták. A nagybirtokhoz 1895-ben 810 k. hold szántóföld, 120 k. hold rét, 177 k. hold legelő, 330 k. hold erdő és 4 k. hold kert tartozott. Az erdők a Kissziget és Palota dűlőkben helyezkedtek el. A nagybirtok élén a gazdatiszt állt, akinek a szaktudása nagy hatással volt a gazdálkodás színvonalára. A birtok első felvirágoztatója a század elején Paray Sándor volt. Az első világháború éveiben a nagybirtok élén már Ehrenfeld Sámuelt találjuk, kinek személyisége a két világháború közti gazdálkodásra is kihatott. FOTO: NÉMETH TIBOR Kövecses -a levéltári forrásokban Eredetileg a nagybirtokon marha- és birkatenyésztéssel foglalkoztak. A 19. század végén itt is tért hódított a gazdaságilag hasznosíthátó növénytermesztés. Az első világháború éveiben már két szeszfőzde működött a nagybirtokon. A nagy gazdasági világválság éveiben elterjedt a nagybani dohánytermelés. 1930- ban a Vágsellyei Járási Hivatal két dohányszárító és egy hűtő építését engedélyezte. A terveket Tomaschek János és Sümeg László készítették. További szárító építésére 1935-ben került sor. 1941. július 16-án tűzvész következtében a szárítók leégtek, de még ez évben 4 új szárító építésére került sor. A nagybirtokon nemcsak dohánytermeléssel, hanem dohánynemesítéssel is foglalkoztak. A gazdasági udvarban 1921- ben 9 házat tartanak nyilván a statisztikák, számuk 1930-ra 12- re emelkedett. A lakosok száma 1907-ben 185, 1913-ban 243, 1930-ban 247 fő volt. Az idénymunkák idején számuk 100— 200 fővel emelkedett. A pusztán 1898-ban magániskola épült, amely 1935 szeptemberétől községi iskola lett. A harmincas években mintegy 50 gyerek látogatta. A gazdasági udvar területén található Szentháromság kápolna a századfordulón épült. A nagybirtok közigazgatási szempontból Sopornyához tartozott. Postahivatala azonban már a húszas évek elején volt. A nagybirtokot a második világháború után elkobozták, a gazdasági udvar jelenleg a sopornyai szövetkezeté. DR. NOVÁK VERONIKA
