A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-22 / 21. szám
E A JOVO? — A leglényegesebb különbség az, hogy egyetlen szovjet atomerőmű fölött sincs kiépítve az úgynevezett másodlagos védelem, annak ellenére, hogy a bécsi Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség már évtizedek óta szorgalmazza, hogy mindenütt a világon megépüljön ez a másodlagos védelem. A szovjetek azonban ezt a csernobili balesetig nem vették figyelembe. Egy további különbség, hogy Nyugat-Európában különböző típusú reaktorok működnek, s terjedőben vannak az USA-ban a hatvanas években kifejlesztett forrpontos reaktorok is. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szovjet atomerőművek biztonsági és elektronikai rendszere sincs olyan szinten, mint nyugaton. — Ez kimondottan a Szovjetunióban található reaktorokra vonatkozik, vagy érvényes a csehszlovák atomreaktorokra is? — Mivel a csehszlovákiai atomerőművekben kivétel nélkül voronyezsi típusú reaktorok találhatók, az előbbi állítások részben ezekre is vonatkoznak. Míg a Jaslovské Bohunicében elsőként megépült, ún. V 1-es reaktornak még nincs másodlagos védelme, addig a V 2-esnek már van, de az sem olyan, mint amilyennek lennie kell. A magyarországi paksi atomerőmű fölé viszont megbízható színvonalú másodlagos védelmet építettek. — Csehszlovákiában eddig kizárólag szovjet típusú atomerőműveket építettek vagy építenek. Van-e olyan terv, amelynek értelmében idővel nyugati típusú atomerőművek is létesülnek? — A csehszlovák kormány elfogadta, hogy az atomipart fejleszteni kell, tehát minden bizonnyal újabb atomerőművek is épülnek majd, s ezek alighanem már nyugati típusúak lesznek. Elsősorban Csehországban már ma is jó kapcsolatokat épített ki a jó nevű Siemens cég. Első lépésként megbízták a mohi erőmű teljes biztonsági berendezésének a felszerelésével, de nem kizárt, hogy a továbbiakban atomreaktorokat is vásárolunk tőle. Két további nyugati cég is megjelent a csehszlovák piacon. A Westinghouse cég nyomottvizes reaktorokat gyárt, míg az amerikai illetőségű General Electric forrpontos reaktorokat szeretne eladni, amelyek Európában még újdonságnak számítanak. — Mi a forrpontos reaktorok legfontosabb jellemzője? — A forrpontos reaktor tervezésénél két cél lebegett a szakemberek szeme előtt. Egyrészt, hogy olcsóbb legyen, másrészt, hogy biztonságosabb legyen, mint a más típusú reaktorok. A hagyományos reaktorok kétkontúrosak, tehát van egy primer körük, ahol felmelegszik a víz, és van egy szekunder körük, ahová átvezetik a hőt. A forrpontos reaktorok egykörösek, s ez azt is jelenti, hogy az egész egy zárt rendszert alkot. Nagyon lényeges a megbízható szerkesztés is, mert semmiféle radioaktív szennyeződésnek nem szabad kijutnia a reaktorból. Mivel kevesebb anyag kell a megépítéséhez, értelemszerűen olcsóbb is a forrpontos atomerőmű. Az is előnye, hogy az aktív zónában nem kell 600—700 atmoszférás nyomást tartani, a vizet csak a forrpontig melegítik, és így kerül a gőz a turbinákba. A General Electric által forgalmazott forrpontos reaktorok teljesítménye 1300 megawatt, de gyártanak kisebb teljesítményű reaktorokat is. Nagyon megbízhatóak. Láttam egy felvételt a reaktor másodlagos védelméről. A film egy sivatagban készült, ahol felépítettek egy falat, és automatikus vezérléssel a falnak ütköztettek egy repülőgépet. A jelenetről lassított filmet készítettek, és ezen jól látható, hogy miközben a repülőgép teljesen felrobbant, addig a fal szinte meg sem rezdült. Ilyen kísérletet nálunk vagy Oroszországban el sem tudnék képzelni. — Ha összehasonlítjuk a hagyományos hőerőművek és az atomerőművek környékén mért radioaktivitás nagyságát, akkor meglepve tapasztaljuk, hogy a hőerőművek sugárzása nagyságrendekkel nagyobb, mint az atomerőműveké. Persze érthetővé válik a dolog, ha tudatosítjuk, hogy a hőerőművekben elégetett szén viszonylag sok radioaktív izotópot is tartalmaz, amely szinte akadálytalanul jut a füsttel együtt a levegőbe. A környezetvédők ezért is ragaszkodnak inkább a vízenergiához, mert az tiszta. Ez kétségtelenül igaz, viszont egy vízerőmű felépítése során igen gyakran hatalmas területen kell tájrendezést végezni. Egy atomerőmű lényegesen kisebb helyet foglal el. Mi szól még az atomerőművek mellett? — Az atomerőművek biztonsága — minden híresztelés ellenére — magas fokon áll, és erre kell törekednünk Csehszlovákiában is. Az atomerőmű egy kompakt egység, amelyet folyamatosan ellenőriznek, de megfigyelik a környezetét is: a talajt, a levegőt, a vizet. Abban a pillanatban, ha valamilyen veszély — pl. megemelkedett sugárzási szint vagy repedés a betonfalon —jelentkezik, azonnal cselekedni lehet. Valóban igaz, hogy a vízerőművek adják a legtisztább energiát, de a részesedésük a világ energiatermelésében csupán 5—10 százalék, és ez a jövőben sem növelhető. Ráadásul a vízerőművek nem működtethetők folyamatosan csúcsteljesítménnyel, mert a folyók vízhozama változó, az időjárás függvénye. — Van az atomenergiának egy sajátos típusa, a termonukleáris energia. Már MINERVA BESZÉLGETÉS DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD ATOMFIZIKUSSAL évtizedek óta folynak a kutatások, hogy a termonukleáris magfúzió során felszabaduló energiát valamiképpen hasznosítani tudjuk, de ez ideig a próbálkozások sikertelenek maradtak: a hidrogén atomok fúzióját nem tudjuk irányítani. — A termonukleáris magfúzió szabályozása évtizedek óta a megoldásra váró problémák közé tartozik. A Szovjetunióban az ún. Tokárnak program keretében kísérleteztek azzal, hogy a termonukleáris fúzió fenntartásához szükséges állapotot hozzanak létre. Sikerült részeredményeket elérni: a másodperc töredékéig megvalósították a kívánt állapotot. A legutóbb Angliából érkeztek biztató hírek, ott valamivel tovább fenn tudták tartani a fúzió végbemenéséhez szükséges körülményeket. Ez is csak laboratóriumi részeredmény, még nagyon messze vagyunk a gyakorlati megvalósítástól. Az angol kutatók becslése szerint még legalább 15—20 évre van szükség. A termonukleáris magfúzió szabályozása azért is jelenthetne nagy áttörést, mert ez a fajta atomenergia sokkal tisztább, mint az atomok hasadása során felszabaduló energia. A hasadási termékek között ugyanis sok radioaktív izotóp és részecske is van, míg a magfúzió során jóformán nem keletkeznek radioaktív termékek. — Az eddig elmondottakból is az derül ki, hogy jelenleg egy átmeneti korszakban vagyunk, s ez talán akkor ér véget, ha sikerül megvalósítani az irányított termonukleáris magfúziót. De vajon lesz-e elegendő szakemberünk? — Azt hiszem szakemberhiány nem fenyeget bennünket. Prágában önálló magfizikai karon képezik az atomerőművek műszaki szakembereit, de a tudományegyetemeken is — Prágában, Pozsonyban és Kassán — sokan tanulnak atomfizikát, és a végzősök egy része az atomerőművekben helyezkedik el. — Végezetül egy szubjektív kérdés. Te Árpád nemcsak atomfizikus vagy, hanem aktív csemadokos és közéleti személyiség is, az Együttélés politikai mozgalom ügyvezető alelnöke, sőt, mostanában képviselőjelöltje is. Gondolom a nap huszonnégy órája sem elegendő ahhoz, hogy mindent elvégezz. Hogy’ győzöd ezt? — Hát nehéz erre válaszolni. Ahogy a grúzok mondják: az egészség a fontos, a többit majd megoldjuk. Hál’istennek az egészség megvan. Aztán kell egy jó adag optimizmus, derűlátás és jókedv is a munkához, meg lendület és akarat. Az eredeti szakmámra inkább az esti és az éjszakai órákban jut idő, mert napközben a politikai feladatok kötnek le. LACZA TIHAMÉR A HÉT 21
