A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-09 / 19. szám
ANYÁK NAPJA Volt egyszer egy mesebeli kisfiú, Jancsikának hívták őt is, mint a legtöbb mesebeli kisfiút. Jó kisfiú volt, meg rossz kisfiú, csöndes is volt, lármás is volt, akárcsak az igazi kisfiúk. Ennek a Mesebeli Jancsikának volt egy üveggolyója, de nem ám olyan üveggolyó, amilyen a te zsebedben van, meg néha az enyémben is! Jancsika üveggolyója igazi varázsgolyó volt: ha jól a tenyerébe szorította, s közben elmondta a varázsigét: "Hipp-hopp, az legyek, ami akarok!" — Mesebeli Jancsika gyorsan átváltozott valamivé, amihez éppen kedve volt. Hol cinke képében röpdösött, hol mint vidám mókus ugrált a legmagasabb fák ágain, aztán beállt nyuszinak, őzikének, gyíknak, halacskának, amihez éppen kedve volt. Egy szép napon meg addig-addig szorongatta az üveggolyót, míg medveboccsá változott. Mesebeli Jancsika most mint medvebocs ballagott a szamócás erdőben. Összetalálkozott az erdő legeslegöregebb medvéjével, s illedelmesen köszönt neki: — Jó reggelt, Legöregebb Medve! Nem vagyok ám bocs, egy percig sem hidd, ón vagyok a Mesebeli Jancsika! — Brummm... Hallottam már rólad, te gyerek! Sok kalandodat emlegeti az erdő apraja-nagyja! — Igazán? Ez nagyon kedves az erdő apraja-nagyjától! És mondd csak, Legöregebb Medve, arról is halottál, hogy hétfőn cinke voltam, ide-oda szálltam, felhők mögött, csillagok közt jártam, de aztán megtámadott a Gonosz Sas? — És hogyan menekültél meg a Gonosz Sastól, hová bújtál előle? — Nem bújtam ón sehová! Visszarepültem az én mesebeli anyukám mesebeli házacskájába, a házacska ablakán kopogtam, kinyílt az ablak, és én megint Mesebeli Jancsika voltam, akit nem bánthat a Gonosz Sas, mert vigyáz rá az anyukája. — Brummm... — mondta a Legöregebb Medve. — Jó annak, akinek anyukája van. És mikor halacska voltál, és a vizek mélyén jártál... mesélj csak erről! — Mikor halacska voltam és a vizek mélyén jártam, a folyóban aranyhomokot, a tengerben drágagyöngyös Autóparádé A bal oldali tablón látható autók többségének párja ott található a jobb oldalin is. Mindkettőn szerepel azonban két-két olyan autó is, amelynek nincsen párja. Melyek ezek? A beküldők között egy gyermekkönyvet sorsolunk ki. — A gyermekrovat rejtvényeinek he- Koreň Petra (Nagyabony) 9. szám lyes megfejtéséért könyvjutalom- Rencsok Éva (Berzéte) 10. szám ban részesülnek: Füstös Zoltán (Nagygéres) 11. szám Máté Enikő (Pelsőc) 12. szám kagylót láttam. És egyszer hálóba akadtam. De nem ijedtem ám meg! A halászok hangosan dicsekedtek, hogy milyen szép halacska van a hálójukban, azt meghallotta az ón anyukám, odaszaladt, és az erős kezével széttépte a hálót, sírt is, nevetett is, és azt mondta: "Csakhogy ismét nálam vagy, Mesebeli Jancsika!" — Brumm... — mondta a Legöregebb Medve. — Jó annak, akinek anyukája van! — Jó bizony — mondta a medvebocs, azazhogy Mesebeli Jancsika. — Nekem a legjobb a világon, mert szállhatok a felhők között, hogy megszámoljam a csillagokat, lemerülhetek a mély vizekbe, hogy gyöngyöt halásszak, elmehetek akár a világ másik végére is, nem félek, mert a mesebeli házacska ablakából mindig engem figyel az anyukám, mindig tudja, hol vagyok, mindig tudja, hogyan segítsen, ha bajban vagyok, és mindig megcsókol, ha hazamegyek a világ másik végéből. — Brumm — mondta az erdő legeslegöregebb medvéje. — Jó, ha egy kisfiúnak varázsgolyója van, de a legeslegjobb mégiscsak az, hogy anyukája van. Bartócz Ilona GYEREKEKNEK ' --------\ Weöres Sándor Szunnyadj, kisbaba Szunnyadj, kisbaba, őriz halk szoba, zsongó éjszaka, csillagfény. Hold jár egymaga, rád hull fátyola, álmodj, kisbaba tündérkém. Nagy a menny ablaka, süt a hold éjszaka, letekint egymaga: "Aludjál kisbaba!" V____________________________________________> A HÉT 27
