A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-09 / 19. szám
KRONIKA elnöke Csámpay Balázs. Az 1980-as népszámlálás szerint 1521 lakosa volt a községnek, ebből 756 személy (49,7 %) vallotta magát magyarnak. Az 1991-es népszámlálás 1074 lakost talált itt, ebből 646 fő (60,15 %) volt magyar nemzetiségű. NYITRAEGERSZEG (Jelšovce) A települést a nyitrai káptalan birtoklevelei 1326-ban említik először. Később a Nagyszombati majd az Esztergomi Érsekség birtoka lett. Egy 1618-ból való feljegyzés szerint a falu jobbágyai fellázadtak a vármegye adóbehajtói ellen. A katolikus templomot (amely ma a magyar szó utolsó bástyája a faluban) 1733-ban építették át. A nyitraegerszegi kultúrházat Esterházy János avatta fel 1935-ben. A Szlovák Köztársaságban és a II. világháború után is még egy ideig élénk volt itt a kulturális élet, Balkó István vezetésével vegyeskórus is működött. Az ötvenes-hatvanas években magyar iskola is volt a községben, de megszűnt, ahogy a vegyeskórus is feloszlott. Az 1980-as népszámláláskor 1133 lakosa volt a településnek, ebből 110 személy (9,7 %) vallotta magát magyarnak. Az 1991-es népszámlálás idején 959-en éltek itt, ebből 155 fö (16,16 %) volt a magyar. NYITRAGERENCSÉR (Nitrianske Hrnčiarovce) A krónikák — a nyitrai vár birtokaként — 1113-ban említik először a települést. Később (a 12—15. században) a Zobori Apátság, majd a Nyitrai Érsekség birtokolta. Az 1600-as évek derekán a falu — a török portyázások eredményeként — elnéptelenedett, de 1828-ban már közel 600 lakosa volt. Az 1774-ben barokk stílusban épült katolikus templomot 1938-ban átalakították. Érdekesség, hogy Gerencséren még az ötvenes évek elején is kedvelt háziállat volt a szamár. Híres a gerencséri bor és az eper. A falut 1974-ben Nyitrához csatolták, ennek eredményeként megszűnt a magyar óvoda és az iskola. 1989 novembere után a falu ismét önállósult. A polgármester Finta Rezső, a Csemadok a. sz. elnöke Varga Zsuzsanna. Az egykor színmagyar településnek az 1991-es népszámlálás szerint 1582 lakosa volt, ebből 753 személy (47,6 %) vallotta magát magyarnak. MAGYAROK NYOMÁBAN — NYITRAI JÁRÁS NEMESPANN (Paňa) A települést 1239-ben említik először az okiratok. Királyi halászok birtoka volt, később érseki nemesség telepedett le a faluban. Egy 1777-ből való dűlőnévösszeírásban ilyen nevek is találhatók: Fazék nyitány, Fészer haraszt, Sósvölgy, Tógátnál. Ez utóbbi egy tóra utal, amelynek ma már nyoma sincs. Szép, barokk stílusú templomát 1722-ben építették; 1932-ben Massányi Ödön nyitrai festőművész irányításával restaurálták. A községben magyar iskola nem működik. A falunak az elmúlt évszázadokban jóval több lakosa volt, 1828-ban pl. 854 személyt írtak össze. A polgármester Mácsay Ottóné, a Csemadok a. sz. elnöke Csiffáry Miklós. Az 1980-as népszámláláskor 512 lakosa volt Nemespannak, ebből 63 személy (12,3 %) volt magyar. Az 1991-es népszámlálás szerint a 341 lakosból 49 (14,37 %) fő volt magyar nemzetiségű. NYITRACSEHI (Nitrany, Čechynce) Az okiratok — Cheg alakban — 1248-ban említik először. Némelyek szerint a falu neve arra utal, hogy csehországi telepesek alapították. Bár sokan érkeztek Cseh- és Morvaországból, de már a későbbi évszázadokban. A község előbb a nyitrai vár birtoka volt, később a Lábatlan nemzetség volt a gazdája. 1477-ben a nyitrai káptalan, a 16. században az Esztergomi Érsekség tulajdonába került. Egy 1558-ból származó feljegyzés a szőlőművelés kezdeteiről tudósít, egy 1751-es összeírás szerint pedig a faluban 4 malom működött. Barokk és klasszicista elemeket ötvöző katolikus templomuk 1741-ben épült. A falu újabbkori krónikájához tartozik, hogy 30 évig (1960-tól 1989-ig) Nitrany néven kényszerházasságban élt Kiscéténnyel. Nyitracsehiben magyar elemi iskola van, a felsőtagozatosok Nagycéténybe járnak. A magyar pártok és mozgalmak gyökeret vertek itt, aktív a Csemadok is. A polgármester Száraz Vendel, a Csemadok a. sz. Településlexihon NYITRAGESZTE (Hosťova) A települést — Guesta alakban — először 1232-ben említik, mint a királyi halászok birtokát. A falu később többször is gazdát cserélt: 1343-tól az Elefántiak, a Bacskádyak, a Bobothyak, a Jeszenszkyek és a Kelechényiek birtokolták. 1644-ben egy portyázó török sereg a falu lakosainak többségét láncraverve elhurcolta. Akiknek sikerült megmenekülniük, a veszély elmúltával újra benépesítették a települést. A barokk stílusú katolikus templomot 1734-ben építették. 1802-ben átalakították, majd 1936-ban kibővítették. Nyitrageszte hagyományőrző falu, s bár kisiskolája már korábban megszűnt, a szülők Bodokra és Pogrányba járatják magyar iskolába gyermekeiket. Megalakultak a magyar politikai mozgalmak és működik a Csemadok is. A polgármester Gál Erzsébet, és ö a Csemadok a. sz. elnöke is. Az 1991-es népszámlálás szerint a községnek 402 lakosa volt, ebből 367 személy (91,29 %) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Összeállította: —mote— A HET 13
