A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-02 / 18. szám
KRONIKA 'cétényí polgármester Balkó István, a Csemadok a. sz. elnöke Buday Endre. A faluban alsótagozatos magyar iskola működik, a felsőtagozatosok Ghymesre járnak iskolába. Az 1980-as népszámláláskor 1510-en laktak a községben, ebből 951 (63,0 %) volt a magyar. Az 1991-es népszámlálás idején 1432 lakosa volt a településnek, ebből 912 (63,69 %) volt a magyar nemzetiségű. MENYHE (Mechenice) Az okiratok 1113-ban említik először a települést. Kezdetben a Nyitrai Püspökség birtoka volt, később többször is gazdát cserélt. Évszázadokon át magyarok lakták, a 19. században is még több mint 600 lakosa volt. Az 1960-as években Menyhét, Bédet és Szalakúzt Podhorany néven egyesítették. (A statisztikai adatokat lásd Bédnél.) Menyhén a Csemadok a. sz. tevékenysége Koritár Dénes halála után a hetvenes években megszűnt. NAGYCÉTÉNY (Veľký Cetín) A falu nevét először 1234-ben a Zobori TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — NYITRAI JÁRÁS GHYMES (Jelenec) A települést 1113-ban, várát 1262-ben említik először az okiratok. II. Endre ajándékaként először a Hont-Pázmány nemzetség birtoka lett, később — egy újabb királyi kegy folytán — a Forgách-csa\ád kapta meg. A törökök kétszer is — 1576-ban és 1663-ban — kiégették a falut és a várat. A második tűzvész után a várat már nem építették újjá, így enyészetnek indult. A mezőgazdaság mellett a mészégetés és a helyi cukorgyár biztosított megélhetést az itt lakóknak. A Forgách-család a 18. században kastélyt építtetett a faluban. Forgách Károly gróf 1868-ban muflonokat telepített ide, s a vadászat iránti rajongását vadászíróként is kifejezésre juttatta. A falu barokk stílusú katolikus temploma 1720-ban épült (1950-ben kibővítették). A községben működnek a magyar politikai mozgalmak, és aktív a Csemadok alapszervezete is. A falu népi hagyományai messze földön ismertek. A teljes szervezettségű magyar iskolát nemcsak a helybeli, hanem a lédeci, koloni és a zsérei gyermekek is látogatják. A község polgármestere Michal Orosi, a Csemadok a. sz. elnöke Gál Janka. Az 1980-as népszámláláskor 1936 lakosa volt a községnek, ebből 912-en vallották magukat magyarnak (47,1 %). Az 1991-es népszámlálás idején 1902 lakosa volt Ghymesnek, ebből 869 (45,69 %) volt a magyar nemzetiségű. KALÁSZ (Klasov) Az okiratok — Kaluz néven — 1232-ben említik először a települést. A név — Gyórfi György szerint — egy kabar nemzetségnévből ("kalíz") ered, erre utal az is, hogy a Kalász elnevezés mellett a Kálaz név is él. A falu krónikája meglehetősen kiányos. II. Endre király a Hont-Pázmány nemzetségnek adományozta, a következő említésre méltó esemény az 1572-ben bekövetkezett török pusztítás. Klasszicista stílusú katolikus temploma 1828-ban épült, ugyancsak a 19. században építették az újgótikus stílusú kastélyt is. Az egykor színmagyar faluban a hetvenes években megszűnt a magyar iskola. Közigazgatásilag Kalász része Babindái is. A faluban gyökeret verlek a magyar politikai mozgalmak és élénk a kulturális élet is. A polgármester Czigány József, a Csemadok a.sz. elnöke Száraz Ferenc. Az 1980-as népszámláláskor a (két) faluban 1907 ember lakott, ebből 904 (47,4 %) volt a magyar. Az 1991-es népszámláláskor 1751 -en éltek a községben, ebből 970 (55,40 %) volt magyar nemzetiségű. KISCÉTÉNY (Malý Cetín) Az okiratok — a zobori kolostor birtokaként — már 1113-ban említik a települést. Az évszázadok során kis falu maradt, még temploma sem épült. 1961-ben Nyitracsehivel egyesítették, de 1989 novembere után a kiscétényiek elszakadtak Nyitracsehitől. Az 1991 -es népszámlálás szerint 378 lakosa volt a településnek, ebből 23 fő (6,08 %) vallotta magát magyarnak. KOLON (Kolíňany) A Zobori Apátság oklevelei már 1113-ban említik a falut. 1253-tól a település többször is gazdát cserélt: a Bacskády-, az Emódy,, a Chrenóczy-, a Nagy-, és a Rudnay-család birtokában is volt. A 12. században román stílusban épült templomot — és a községet is — a törökök 1576-ban elpusztították, de a falu újjáépült, és a múlt században már több mint 700 lakosa volt. Jelentősek a falu néphagyományai és élénk a kulturális élet is. A hetvenes években falumúzeumot is nyitottak itt. A távolról is jól látható templomot utoljára 1933-ban építették át. A falu plébánosa Kondé Pál. Működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is. A Apátság birtokai között említik az okiratok. A 16. században az Esztergomi Érsekség a birtokot prédiális — érseki — nemesek között osztja szét, akik le is telepednek a községben. A törökök háromszor is feldúlták a falut, ám a cétényiek mindig újjáépítették. Gótikus temploma — egy árpádkori templom romjain — 1307-ben épült. Többször is átépítették és bővítették, legutóbb 1991-ben. A falu plébánosa György Ferenc. 1962-ben épült a község új iskolája, ahol magyarul és szlovákul folyik az oktatás. A magyar politikai mozgalmak gyökeret vertek itt, és aktív a Csemadok is. A polgármester Kosa János, a Csemadok a. sz. elnöke Mészáros Ferenc. Az 1980-as népszámláláskor 2058- an laktak a faluban, ebből 1734 (84,3 %) volt a magyar. Az 1991 -es népszámláláskor 1836 lakost írtak össze, ebből 1561 fő (85,02 %) volt a magyar nemzetiségű. NAGYHIND (Veľké Chyndice) A települést — a ghymesi vár birtokaként — 1276-ban említik először az oklevelek. A 13. században épült román stílusú templomot 1746-ban barokk stílusúvá építették át. A lényegében magyar lakosságú Nagyhindet 1974-ben összevonták a szlovák Kishinddel, így a magyarok kisebbségbe kerültek. A nagyhindi magyar iskolát már korábban bezárták, s miután a kalászi magyar iskola is megszűnt, a magyar gyermekek kénytelenek szlovák iskolába járni. A falu polgármestere Štefan Mikié, a Csemadok a. sz. elnöke Kovács Géza. Az 1980-as népszámlálás szerint 917 lakosa volt az összevont településnek, ebből 117-en (12,8 %) vallották magukat magyarnak. Az 1991-es népszámláláskor 758 lakost írtak össze, ebből 118 fő (15,57 %) volt a magyar nemzetiségű. Összeállította: -mote(Folytatjuk) A HÉT 13
