A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-02 / 18. szám
FIGYELŐ Tanuljunk a régiektől Százhatvan oldalas, karcsú könyvecske fekszik előttem az asztalon, a címe: Kisebbségi problémák. A Lévai Járási Magyar Közművelődési Testület adta ki 1937-ben, s benne a Testület által 1936-37-ben szervezett előadások egy részének szövege található. Léván, a Nyitrai és Társa helyi nyomdában nyomták, és valószínűleg elsősorban a barsi régióban terjesztették. Ennyi lehetne a hír, regionális jellegű és jelentőségű kiadványról lehet szó, vehetnénk tudomásul egy beleegyező fejbólintással, erről országos jellegű kulturális és közéleti hetilapban felesleges írni, gondolhatnánk. Ilyenből egy tucatban tizenkettő volt az első köztársaságban is, amikor még nemzetiségünk paralell-struktúrái erősebbek, életképesek voltak. Beleolvastam a könyvecskébe, és nagyon elszégyelltem magam. Elszégyelltem, mert az első pillanatra evidens volt, hogy jelenkori nagy elméleteink, politikai és társadalmi vitáink és minden egyéb szócséplésünk színvonalában a negyedét sem éri fel annak, ami ebben a — regionális — könyvecskében található. így aztán ahelyett, hogy felelőtlenül legyintenénk egyet a dokumentumra, azt ajánlom inkább, nézzük csak meg, hogyan élték kisebbségi életüket eleink ama híres első köztársaságban. Mielőtt azonban egynémely következtetést itt megfogalmaznánk, vegyük szemügyre röviden a kiadvány tartalmát. Az utószóban maguk a kiadók közük, hogy kiadványukkal a Lévai Jáirsi Magyar Közművelődési Testület 1936- 37. évi kisebbségi előadás-sorozatával kívánják megismertetni a közönség ama részét, amely valamelyes okokból nem vehetett részt az előadásokon. Az előadás-sorozatnak csak egy része található meg a füzetben, a többiről bő ismertetés jelent meg a helyi Bars című hetilapban. Nézzük először a nem közölt előadásokat és szerzőiket: Bolya Lajos dr.: A kisebbségi magyar társadalom osztályrétegződése; Borka Géza dr.: Szlovák-magyar kulturális kölcsönösség; Brogyányi Kálmán: Giccs a mindennapi életben; Csáder Mihály dr.: A néphigiénia ügye a falvakban; Dobossy László drA háború utáni ember lelkivilága-, Duka-Zólyomi Norbert dr.: A kisebbségi magyarság népességi fejlődése-, Drien Károly: A szlovenszkói magyar iskolákról', Horváth Ferenc: A parasztságról; Ivánfy Géza: A magyar könyv politikája-, Németh István László: A magyar népi zene\ Kodály, Bartók, Peéry Rezső: Magyar út Közép-Európa felé', Szalatnay Rezső: A szlovenszkói magyar középosztály, Szúdy Nándor: Ady és a szlovák irodalom -, Vass László: Csehszlovákiai magyarság és Európa. Hogy kiteljesedjen a kép, most a kötetben megtalálható előadásokat sorolom fel. Berecz Kálmán: A kisebbségi kérdés mai állása-, Borsody István dr.: A szlovenszkói magyar ifjúságról-, Duka-Zólyomi Norbert dr.: A szlovenszkói magyar iskola helyzete-, Esterházy Lujza: Nevelés a kisebbségi sors vállalására-, Fizély Imre: Mit akarnak a szülői társulatok és min dolgozik a szülői társulatok szövetsége-, Jócsik Lajos dr.: A dilettantizmus szociológiája-, Krammer Jenő dr.: A szlovenszkói magyar ifjúság fejlődése és lelkű lete; Ludwig Aurél: A magyarság gyakorlati feladatai; Révay István: Nemzetiségi demokrácia és kisebbségünk-, Schubert Tódor: A magyar egyesületek szerepe Szlovenszkón; Vájlok Sándor: A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete; Vargha Imre: Kisebbségi statisztikánk köréből. Tisztelt Csemadok-vezető kollégák, amikor szövetségünk szerepvállalásáról, lehetőségeiről, funkciójáról, céljairól vitatkozgatunk, nem ártana fél szemmel hátra is nézni, honnan jöttünk, s mi van mögöttünk. A pontosság kedvéért: a fent leírtak egy tízezres lakosságú vidéki kisváros bő egy év alatt megvalósított előadásai, azt hiszem bármelyik népfőiskola boldogan felvállalhatná akár a tematikai spektrum szélességét, akár az egyes előadások alaposságát, mélységét. (Hangsúlyozom: a kiadványban több helyen is megtalálható, erősen kritikus hangok ellenére is.) Tisztelt kisebbségi többpártrendszert vezető, képviselő és egyéb funkciós kollégák: 1936-ra a kisebbségi magyarság akkori vezetői eljutottak arra a szintre, hogy saját állapotaikat mélyen és pontosan fel tudták mérni, pontosan tudták, hány magyar kereskedő, vállalkozó stb. van az egyes járásokban, s melyek a gondjaik, a kiadványban szereplő statisztikák erre bizonyítókul szolgálnak. Az akkkor is meglévő számos probléma ellenére viszonylag pontosan ismerték állapotaikat, céljaikat, struktúráik elfogadható szinten, életképesek voltak. (A kiadvány végén egyébként jelzik, hogy a Lévai Járási Magyar Közművelődési Testület 1937—38. évi előadássorozatában a csehszlovákiai magyarság gazdasági problémáit fogja beható tárgyalás alá vetni.) Végezetül hadd mondjam el sommásan azt, aminek bővebb kifejtésére itt most nincs módom: a kiadványban számos nagyon aktuális gondolatot, problémafeltevést és megoldási javaslatot is találtam. ízelítőül álljon itt néhány sor Esterházy Lujza: Nevelés a kisebbségi sorsvállalásra című dolgozatából. A kisebbségi magyar embert ő (is) két csoportra osztja: a közömbösek és a tevékenyek csoportjára. Mindkét csoport különböző típusú emberekből áll össze, a szerző részletezi, elemzi összetevő elemeiket, s a jövő szempontjából elérendő fő célnak a kisebbségi sorsvállalás érdekében kifejtett lólekébresztést jelöli meg, s a jellemképzést. "A jellemkópzósnek legfőbb törekvése a lelkileg független ember kialakítása kell, hogy legyen. Olyan ember kialakítása, akinek öntudatos meggyőződései vannak, amelyek szerint cselekszik, és amelyek mellett áldozatok árán is kitart. Hogy a kisebb-4 A HÉT
