A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-25 / 17. szám

ú'íM j :/ :.£2í^

,!J

1823-ban az alsósztrregovai rokokóklasszicista stílusú, barokk-tornyos

kastélyban született irodalmunk legnagyob alakja, a világnak szinte minden táján ismert drámaköltemény, Az ember tragédiájának szerzője, Madách Imre. Ahogyan Krúdy Gyula írta erről a helyről: "A magyar csodák közt a Nógrád megyei ház olyan csoda, ahová levett kalappal, nemzeti sorsunkon való meleg áhítattal, örökös hittel gondolhatunk. Költeményt írtak itt, amely költemény örök büszkesége a magyarnak."

Madáchnak szinte egész élete

Ahol a Tragédia született

Madách Imre dolgozószobája

Részlet Az ember tragédiájából (Madách kézirata Arany Janos javításaival)

ehhez a helyhez kötődött. Fiatal gyerekként 1837-ben fivéreivel itt szerkesztette a Literatúrai Kevercs című kéziratos családi lapot. 1844- ben innen indult a csesztvei hajlékba, s néhány év múlva ide tért vissza újra családjával. 1855-ben tervei szerint alakították át a kastély belső terét, hogy a kialakított "oroszlán - barlangiban minden zajtól visszavonultan írhassa műveit. 1859-ben meg is született A civilizátor című színmű, majd még ugyanezen évben hozzáfogott Az ember tragédiája írásához. 1860. március 26-án fejezte be a nagy munkát, s néhány nap múlva már a Mózes című drámát írta. 1862-ben Arany Jánost fogadta a sztregovai kastélyban, 1863-ban pedig Ipolyi Arnold járt itt. A kastély, illetve a költő gyakoribb vendége volt Szontagh Pál, Veres Gyula, valamint a község két papja: Henriczy Ágost és Divald Kornél.

Sztregován hajdan két kastély állt. Az ókastélyt, amely a török alatt "castellum", azaz várkastély volt, valószínűleg a XV. század elején emelték. 1552-ben ezt a török, majd két ízben a tűzvész pusztította el. Romjaiból Madách Sándor építtette újjá. Századunk elején már csak gazdasági épületnek használták, mígnem a két világháború közti időben lebontották. Téves az az állítás (irodalmi hagyományaink lexikona is így közli), miszerint Madách ebben a kastélyban született volna, mint ahogy az sem igaz, hogy az új kastélyt Madách apja építtette.

A XVIII. század közepe táján a sztregovai birtok felét Révai Péter "zálogban bírta". Ebben az időben építtette az "U" alakú barokk szöglettornyokkal ékesített, rokokó klasszicista kastélyt. A költő nagyatyja, Madách Sándor aztán a kastéllyal együtt visszaszerezte a

birtokot. A szép kéttornyú földszintes épületet ő kezdte rendbehozatni, amit aztán a költő apja fejezett be nősülése előtt. A kastélyt később kellemes szép parkkal körülvett "rezidenciává" fejlesztette ki. 1810-ben idehozta feleségét, Majthónyi Annát, aki itt szülte gyermekeit. A régebbi kastélyban ekkor Imre apjának testvére, Madách János lakott.

Madách 1855-ben a kastély billiárdszobája melletti folyosóból hálófülkét csináltatott magának. Ez meg a "terjedelmes boltozatú" billiárdszoba lett aztán a lakosztálya. Az utóbbit éppen boltozatáról és sötétségéről nevezték el "Oroszlánbarlangnak". A mű tehát itt, s nem a toronyfülkében született, ahogyan azt egyesek írták. Az egyik toronyfülkóben ugyanis a családi levéltár kapott helyet, a másikból pedig az üvegházba vezetett lejárat.

A sztregovai kastély 1964-ben lett Madách-múzueum. Később Járási Honismereti Múzeum lett belőle, s a kevéske Madách dokumentumanyag is egyre inkább kiszorult innen. Eredeti relikvia egyébként alig akadt az épületben. A Madách-bútorként mutogatott tárgyak sem voltak eredetiek. A múzeum tulajdonában van Kubányi Lajos Madách Imréről festett képe.

Aki ma idelátogat, azt nyilván nagy csalódás éri a látvány miatt. Á kastély feldúlt, romos állapotban áll. Ugyanis 1984 óta "restaurálják". Eddig mindössze a tetőszerkezetet cserélték ki, és a tetőteret építették be. Részben rendbetették a kastély pincéit is, ahol majd a nógrádi szőlőművelést bemutató kiállítást szeretnék elhelyezni.

Újabb információk szerint az egész kastélyt Madách Imre emlékének szentelték. A járási múzeum a munkálatok befejezéséhez nem.y

r* / _ _

<7___

«• A.'KJ. .w,'.

■ Jey^-ícr-^ , <? '* <-ys • .

,*c, ,

^ r '-r- f C—*. / xÍaJÍ)««»,

^ Cl*,<5.^ ^

</ A AL ' Aý, *

A3 A —rV-- T) -* » — . y ^ „

/ * r^y r/i r "

i S*» <-d-AJ A,4*^*^-*■ t y

y 1./,. <<<.t/t ul 'ír í , - /t—,

róy*. a ./,■•* f •?^ a

S c y* y , . ._y Ac,‘~ ' - ! f- .tT( J:■eA't—. yVy ^

yT,-,,j A.. . < z a z J/& m. . 7 -f yf. ^ ľ. <

.,.v f AAr. — a-. .. / r-. . fa-. s A.,. i ■ .

—ŕ*.... X—.,—■■■ aéra—Jcafi— \

yyj. , : .....

a ^ ŕ .. ., y- y., «"y — V ^ . y'

_A, t J s /c. Z-. ■.. ■ j, * J) i ■ S. ■ a

(j>r* ) y... A a. a

c ,, A/'ľ^ Ca iyyýy

<í-.a.

rég a köztársasági elnöktől kapott egymillió koronát. Reméljük, ezt nem használják fel más célra, s a munkálatokat rövidesen befejezik. Mint ahogyan azt is reméljük, hogy a felújítás után az épület falán egy magyar nyelvű tábla is hirdeti majd, hogy hajdan itt írta e ház lakója a világirodalom nagy alkotását, Az ember tragédiáját. S talán arra is emlékeztet majd egy másik tábla, hogy a kedves barát, Arany János is eltöltött néhány napot a sztregovai kastélyban.

CSÁKY KÁROLY