A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-25 / 17. szám
SZABADIDŐ Jean Baptist: A gombaleves — Csak azt szeretném megköszönni, Anita drága, hogy meghívtál — magyarázkodott Karin Kroner a telefonba. — Mi jót készítesz nekünk? — Friss gomba lesz. S van egy újfajta receptem a tejfölös-sajtos gombalevesre... Anita Born szívesen és sokat szeretett beszélni a konyhaművészet különlegességeiről. Most is jócskán belemerült. Jó negyedóra múlva Karin ezekkel a szavakkal búcsúzott: — Tehát péntek este... Ahogy Karin letette a kagylót és megfordult, az arca elárulta meglepetését. — Nem tudtam, hogy te már hazajöttél. — Épp most érkeztem. Anitával beszéltél? Karin bólintott, és férje további kérdéseire kényszeredetten válaszolgatott. Mindig ugyanaz a szándék: pontosan tudni akart mindent. Bornéknál hatan gyűltek össze a vacsorán. A vendéglátókon és Kroneréken kívül ott volt még Rosi Merker és a férje, Helmut. Mindannyian szívesen ápolták a jószomszédi kapcsolatokat. Anita csak rövidke időre hagyta ott a konyhát, hogy a vendégeket üdvözölje. Még nem készült el egészen a vacsorával. Mielőtt visszatért volna a konyhába, a férjére mutatott: — Az aperitifért Horst a felelős. Az asszonyok nem akartak inni, inkább ajánlkoztak, hogy segítenek Anitának a konyhában. Ahogy megitta az étvágygerjesztő italát, Helmut Merker is a konyhába ment. — Csodálkoznék is, ha nem jelennél meg itt — nevetett Anita. Helmut ugyanis javíthatatlanul szeretett belekukucskálni a fazekakba. Abban a pillanatban egy kis ricsaj támadt az ebédlőben. Kurt ugyanis egy szerencsétlen mozdulattal leverte az asztalról az egyik csiszolt kristálypoharat, ami persze össze is törött. Kétségbeesetten kezdte öszszeszedegetni az üvegcserepeket, és még akkor is ezzel volt elfoglalva, amikor a két asszony, Rosi és Karin visszatért Helmuttal a szobába. Karin mindjárt felmérte a helyzetet: — Tényleg kétbalkezes vagy — mondta szemrehányón. Kurt nem tiltakozott. — A legjobb lesz, ha bemegyek a konyhába, és bevallom Anitának a történteket — dünnyögte. Mint a többiek, ő is tudta, hogy Anita gyűjti a porcelánt, a kristályt és a régi ezüstkészleteket, s mindazt, ami most az asztalra került, vétek volt használatba venni. — így ni, most van néhány percnyi időm, hogy igyák veletek— hallatszott épp akkor a háziasszony vidám hangja. Anita lépett a szobába. Kurt töredelmesen bevallotta, mit művelt. A háziasszony könnyedén vette a dolgot és barátságos mosollyal megbocsátott neki. A konyhában valaki kinyitotta a sütőt, amelyben hat tűzálló levesestálka sorakozott. A tejfölös reszeltsajt-keverék még haloványszínű volt. Még kell vagy tíz percnyi idő, hogy a kiváló gombaleves tálalható legyen a várakozó vendégeknek. — Rosszul vagy? — kérdezte Anita. Mindenki Horstra meredt, aki eltolta maga elől a sült hússal telt tányérját. Már néhány perce jókora izzadtságcseppek gyöngyöztek a homlokán. Felelni akart, de csak néhány artikulátlan hang buggyant ki belőle. Aztán összecsuklott, és a földre zuhant. A riadalom teljes volt. Rosi Merker kapott észbe előbb, és hívta a mentőorvost. Meg is érkezett hamarosan, és nyomban megállapította a mérgezést. Kérdezett még egy-két dolgot, majd a biztonság okáért telefonált a rendőrségre. Horstot épp elszállították a kórházba, ahogy megérkezett Schrimpf felügyelő két beosztottjával. A rendőrség emberei még a helyszínen voltak, amikor telefonáltak a kórházból. Horst Born már nem ólt. Minden jel szerint gombamórgezós áldozata lett. Három nap múlva mind az öten ott ültek az asztalnál. Olyanok voltak szó szerint, mint az ázott verebek. Mielőtt Schrimpf felügyelő beszélni kezdett volna, sorra szemügyre vette őket. — Born né asszony mielőtt hozzálátott volna a leves elkészítéséhez, ellenőriztette az árut a gombaszakértővel. Hibátlannak minősítették. Valakinek tehát apróra vágott mérges gombát kellett kevernie a levesbe. Hogy ki volt, biztosan kiderítem. A valóságban Schrimpf csöppet sem volt olyan biztos a dolgában, mint ahogy azt mutatták Ezidáig gyanúja volt csupán. Anita Born nem volt boldog feleség. Sokszor szemére vetette férjének a gyakori italozást, s nemcsak azt. És a halált okozó ételt ő készítette. Csakhogy képes lesz-e rábizonyítani? Sikerül-e egyáltalán a gyilkosságot bizonyítania? A vacsora további öt résztvevőjének is voltak rosszulléti panaszaik. A klinikán mindenesetre kimosták a gyomrukat, s megállapítást nyert, hogy mindannyiuk gyomrában volt méreg, hacsak egy kevéske is. Kurt súgni szeretett volna valamit a feleségének. 30 A HÉT FOTÓ: GYÖKERES GY.
