A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-11 / 15. szám
INTERJÚ Keresztény szellemiség és magyarságtudat 1992. február 22-én Pozsonyban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Csemkész. Az alakuló ülésen ideiglenes vezetőséget választottak, amely előkészíti a szövetség nyárra tervezett 1. rendes közgyűlését és addig is koordinálja a létrejövő alapszervezetek és szakmai csoportok tevékenységét A Csemkész megalakulásáról és terveiről a szervezet egyik ügyvivőjével, GYURGYIK LÁSZLÓ szociológussal, a Remény című hetilap szerkesztőjével beszélgettem. — Mik voltak az előzmények, hogyan került sor a Csemkész létrehozására? — A szövetség létrehozásának a gondolata már korábban megfogalmazódott bennünk, úgy egy évvel ezelőtt, amikor néhányan Szlovákiából részt vettünk a Keresztény Magyar Értelmiségi Mozgalom, a magyar Pax Romana első odahaza — Győrben — megrendezett konferenciáján. Akkor tudatosítottuk azt, hogy előttünk is hasonló feladatok állnak, csak még nem láttuk, hogy milyen konkrét gyakorlati lépéseket kell tennünk a cél elérése érdekében. Az ősz folyamán intenzivebb előkészítő munkába fogtunk, így sikerült az idén februárban megszerveznünk a Csemkész alakuló ülését. Az 1989 novemberét követő rendszerváltásnak köszönhetően egy sor politikai és társadalmi szervezet jött létre, ám a közéleti palettán a keresztény jellegű csoportosulások meglehetősen hiányosan vannak jelen. Úgy ítéltük meg, ahhoz hogy a keresztény eszmeáramlat mélyebben és hatékonyabban hasson a szlovákiai magyarság körében, szükség van egy olyan magyar keresztény értelmiségi szövetség létrehozására, amely pártállástól és politikai elkötelezettségtől függetlenül tömörítenó a különböző területen működő csehszlovákiai magyar keresztény értelmiségieket. — Kik voltak azok, akikkel elkezdtétek a szervezőmunkát? Hogyan találtátok meg egymást? — Az elmúlt évek folyamán számos vallásos és egyéb akció volt, ahol gyakran találkoztam ugyanazokkal az emberekkel, s amikor a szövetség gondolata felmerült, a részükről kedvező visszhangot tapasztaltam. De említhetném a jelenlegi munkahelyemet, a Remény szerkesztőségét is, ahol szintén éreztük egy ilyen szervezet hiányát. Hogy kik voltak a főszervezők? Csáky Károly ipolysági tanár és honismereti szakíró, Sebőkné Mayer, Éva komáromi adminisztrátor, Bertha Éva kolléganőm, Ordódy Katalin írónő Pozsonyból és Zsidó János bősi esperes-plébános. Szólnom kell azokról is, akik erkölcsileg és szellemileg támogattak bennünket külföldről, mindenekelőtt Magyarországról és a nyugati magyarok soraiból. — Az elmúlt negyven év kommunista diktatúrája szinte a minimálisra szorította az egyházak mozgásterét és erősen korlátozta a keresztény gondolkodás terjedését is. Most, a rendszerváltást követően, hogyan látod a keresztény szellemiség kibontakozásának az esélyeit? — Először is egy kettősségre szeretném felhívni a figyelmet. Valóban, az elmúlt negyven év pártdiktatúrája nagy pusztítást vitt végbe az értelmiségiek körében, másrészt viszont a templomokat továbbra is nagy számban látogatják a hívők, akiknek a kor szerinti megoszlása ugyan nem a legkedvezőbb, de létezésük tény. Ha valaki a múltban értelmiségiként érvényesülni akart, akkor vagy közvetlenül elkötelezte magát az adott rendszernek, vagy úgy kötött vele kompromisszumot, hogy nem vállalta nyilvánosan az esetleg meglévő keresztény meggyőződését, illetve a családból táplálkozó keresztény gyökereket. A helyzet valóban nehéz. Akadnak itt-ott, elszigetelten keresztény értelmiségiek, akik többnyire nem vagy alig ismerik egymást. Ők a maguk szűk környezetében talán meg is teszik azt, ami tőlük telik, de érezhetően hiányzik egy fórum, ahol ismerkedhetnének egymással. Tulajdonképpen erre a kihívásra volt válasz a Csemkész megalakulása. A mai viszonyok között nem kis feladat egy szövetség megszervezése és működtetése. A politikai és a gazdasági változások korát éljük, nagyon sok ember a napi megélhetési gondokkal vagy a létbizonytalansággal küzd, érthető okokból nem a társadalmi eseményekre figyel. Lényegében a nulláról indultunk. Bízunk benne, hogy munkánk hosszú távon mindenképpen sikeres és eredményes lesz. — Milyen formában képzelitek el ezt az újrateremtést? Melyek a szövetségre váró konkrét feladatok? — A Csemkész kettős struktúrában fog működni. A kisvárosokban és a környékükön alapszervezeteket szeretnénk létrehozni; az ott élő keresztény értelmiségiek megalakítják a maguk alapsejtjeiket és a helyi problémáknak és elvárásoknak megfelelően végzik tevékenységüket. A másik szervezeti keretet a szakcsoportok képezik; pl. a keresztény pedagógusok létrehozzák a saját szervezetüket, vagy az orvosok, a környezetvédők stb. a saját munkacsoportjukat. Tehát egy-egy érdeklődési körben mozgó szakemberek alulról építkezve megalakítják a szakcsoportot, a központ legfeljebb csak koordinálni kívánja a tevékenységüket. — Ezeket a szakcsoportokat mi fogja egybekovácsolni: a keresztény szellemiség vagy a szakmai összetartozás kohéziós ereje, esetleg a kettő együtt? — A Csemkész esetében a keresztény és az értelmiség szón egyforma hangsúly van. Tagjaink a keresztény világnézet szellemében élik meg a munkájukkal kapcsolatos problémákat, tehát nem hitbuzgalmi tevékenységről van szó. Az elmúlt két év során számos olyan speciális kérdés merült fel, amit keresztény szempontból is megközelíthetünk. Konkrét példaként a keresztény iskolákat említhetném, amelyek több mint négy évtized múltán újra indulnak. Mivel e hosszú kihagyás alatt elvesztették a gyökereiket, most ki kell alakítani a koncepciójukat és oktatásfilozófiájukat. Meg kell határozni a képzés mikéntjét és azt a különbséget is, amelyben a keresztény iskola eltér a nem felekezeti iskolától. Mindezt a keresztény pedagógusoknak egymás között kell tisztázniuk. — A Csemkész nyáron tartja első rendes közgyűlését, mégpedig a tervek szerint egy táborozás keretében? Hogyan készültök erre az akcióra? — Szeretném megjegyezni, hogy egyelőre csak elképzelésekről van szó. Egy 3—4 napos táborozást szerveznénk, ahol elég időnk lenne azoknak a problémáknak a megvitatására, amelyekre az alakuló ülésünkön nem tudtunk kitérni. Egyértelműen meg kell fogalmaznunk, hogy 10 A HÉT
