A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-28 / 13. szám

Tallósnak és a vele szomszédos községeknek a múlt századból a következő jellemzése maradt fenn: pompás Hidaskürt, cifra Vezekény, úri Tallós, gazdag Eperjes. Tallós az "úri" jelzőt a barokk­klasszicista stílusban épített kastélyá­nak és a kastély egykori urainak köszönheti. A kastélyt gróf Ester­házy Ferenc főkancellár építtette 1760-ban, feltételezhetően a család híres építészének, Fellner Jakabnak a tervei szerint. Egy régebbi kastély alapjaira épült, de erről részletesebb adataink nincsenek. Azt viszont tud­juk, hogy a saját használatra építte­tett kastélyt tulajdonosa csakhamar árvaházi célokra engedte át. így san befolyásolta az a tény, hogy mocsaras, egészségtelen területek közelében állott. Ezért került sor arra, hogy az 1772-ben Szencen létreho­zott első magyar országos büntető­intézet (fenyítőház) — alapítója szin­tén Esterházy Ferenc főkancellár volt — 1780-ban helyet cserélt a tallósi árvaházzal. 1906-ban bekövetkezett halála után az özvegye — örökösödési viszályok következtében — két lányával, Mári­ával és Verával együtt a tallósi kastélyba költözött. Mária Pálffy Daun József felesége lett, majd házassá­guk törvényes felbontása után Cere­­seto Virgilio olasz állampolgárral kö­tött frigyet. Cereseto Virgilio az első A tallósi kastély alakult meg az országban az első magyar árvaház 75 fiú és 25 lány részére. Az árvaház alapítólevelét Mária Terézia királynő adta ki 1763. július 18-án Becsben. Az új létesítmény eleinte csak a nemesek elárvult gyermekeit fogadta be, később azonban mások részére is nyitottá vált. Működését hátrányo-A kastélyban elhelyezett száz-egy­­néhány rab lelkiismeretét főleg a következő bűnök terhelték: lopás, rablás, csalás, sikkasztás, pénzhami­sítás, gyújtogatás, gyilkosság, mér­gezés, házasságtörés, vérfertőzés, bigámia, barommal történő fajtalan­ság, istenkáromlás, erkölcstelen és botrányos életmód stb. A rabok között voltak halálraítéltek is, de kivégzé­sükre nem került sor, mert az ítéletet — királyi kegyelemmel — életfogy­tiglani börtönbüntetésre változtatták. A fenyítőházban (Domus correcto­­ria) rendszeres munkáltatás folyt. Főleg a szövő-fonó iparra rendezked­tek be. Minthogy azonban a fenyítő­ház hiányos berendezésű volt, s az épület tatarozása kb. 22 ezer forintba került volna, II. József úgy döntött, hogy a büntetőintézetet Szegedre költözteti. A férfi rabokat 1785-ben, a női rabokat pedig 1790-ben szállí­tották át az új helyre. A fenyítőház elköltözése után a kastély elhanyagolt állapotba került, s csak az 1820-as évek elején vált újra lakottá. A cseklészi majorátus birtokosa, Esterházy Antal vadász­­kastélynak használta. 1825-ben a gróf Tallóson angol telivér ménest állított fel. Az itt tenyésztett kiváló versenylovak gazdájuknak, de a köz­ségnek is világhírt hoztak. Antal gróf halála után a majorátust fia, Mihály örökölte. A tailósi kastély­nak ő is csak vadászidénykor és ünnepnapokon volt a látogatója. világháború éveiben Tallóson volt internálva, s az autóvezetésben való jártassága révén került kapcsolatba Máriával. Mária váratlan halála után Cereseto másodszor is benősült a grófi családba; feleségül vette Ilonát, Mária unokatestvérét. Vera időköz­ben már külföldre költözött. A sors­döntő 1945-ös óv után Ceresetóók reménytelennek látták itthoni helyze­tüket, ezért 1947-ben Olaszországba költöztek. Az örökösök távozása után a kastély az állami gazdaság tulajdo­nába ment át. 1957-ben mezőgazda­­sági szaktanintézet nyert benne el­helyezést, 1967-től pedig magyar tanítási nyelvű bennlakásos kisegítő iskola működik falai között. A kastély mellett 22 hektáros érté­kes park terül el. A parkon keresz­tülfolyó Feketevíz folyón valaha egy malom állott. A Rákóczi szabad­ságharc idején Konc Márton volt a malom gazdája; életét úgy fejezte be, hogy mint veszélyes kuruc kémet — Bercsényi minden igyekezete ellené­re — Pozsony városában felnégyel­ték. A park fái között 22 exotikus fafajta található. Ilyen például az unikumnak számító fekete nyárfa (Populus nigra) vagy a mocsári ciprus (Taxodium distichum); ez utóbbiból Szlovákia területén 35 darabot tarta­nak nyilván, s ebből 11 a tallósi parkban tekinthető meg. GÁGYOR JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents