A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-28 / 13. szám
KINCSÜNK AZ ANYANYELV Van-e Szent Béla Társaság? Egyik hazai hetilapunkban egy érdekes helytörténeti írásban olvashattunk egy récsei emléktábláról, amelyet — idézem — "a Szent Béla Társaság helyeztetett el". Kérdés: Milyen szlovák intézményről van szó, s helyes-e annak az imént idézett magyar megnevezése? A szóban forgó intézmény mai hivatalos neve: Spolok svätého Vojtecha. Az Encyklopédia slovenských spisovateľov című lexikon közlése szerint az említett egyesület megalakulásakor, 1870-ben, ezt az elnevezést fogadták el: Spolok svätého Adalberta (Vojtecha). Arról nem találtam adatot, mikor hagyták el a szlovák elnevezésből az Adalbert nevet, s mióta szerepel a társulat nevében kizárólag a Vojtech név. Az azonban bizonyos, hogy ennek az intézménynek a helyes magyar neve: Szent Adalbert Társulat. A Béla—Vojtech, Béla—Adalbert névmegfelelés szerepel a szótárainkban, és a köztudatban is él, annak ellenére, hogy ezek a névmegfelelések nyelvi alapon nem magyarázhatók. A Vojtech—Adalbert névmegfelelés szintén nem nyelvi egyeztethetőségen alapszik. Magyarázata a következő: Szent Adalbert eredeti cseh neve Vojtéch volt. Ki volt ez a Vojtéch? A Premyslekkel vetélkedő Slavnik hercegnek 955 táján született fia, aki a magdeburgi főegyház iskolájában tanult, s ott nyerte Adalbert magdeburgi érsektől az Adalbert nevet. Nem akarom itt most részletezni Adalbert életrajzát, elég annyi, hogy egy ideig prágai püspök volt, hogy bejárta úgyszólván egész Európát, s végül a pogány poroszokhoz vezető térítőútján mártírhalált halt. Amint az újabb kutatások kiderítették, nem felel meg a valóságnak, hogy ő keresztelte meg Vajkot, a későbbi Szent Istvánt, s hogy oroszlánrésze volt a magyarság megtérítésében. Az azonban tény, hogy járt Géza fejedelem udvarában, és kapcsolatot tartott a Magyarországon működő egyházi személyekkel. Hogy mikor kezdték a magyar Béla nevet a német Adalberttel azonosítani, azt nem sikerült megállapítanom, de ez most nem is fontos. A Béla—Vojtech egyeztetés valószínűleg a Béla—Adalbert egyeztetés alapján jött létre. Sok magyar személynév alakul ki bibliai nevekből, latin, germán, szláv nevekből, ám ezek esetében a hangtani megfelelések, változások nyomon követhetők. Más személyneveink szó szerinti fordítással keletkeztek; így lett például a Victorból Győző, a Konstantinoszból Szilárd stb. A Béla—Adalbert névazonosítás esetében alighanem hasonló jelenséggel állunk szemben, mint amilyen például a Gyula névnek a Juliusszaí vagy a Jenő névnek az Eugeniuszsza\ való azonosítása esetében kimutatható. A magyar Gyula egy ősi magyar közfőnévből, a gyula méltóságnévből alakult személynévvé, és nyelvi szempontból semmi köze a Julius vagy az ebből alakult Giulio, Jules stb. személynévhez. A magyar Jenő személynév eredetileg törzsnév volt, és nyelvészetileg nem köthető az Eugenius névhez s annak a különféle más nyelvekben előforduló formáihoz (Évien, Jevgenyij, Eugen stb.) Az efféle "névszinkronizálásban" bizonyára szerepet játszott az, hogy a római katolikus egyház a keresztségben csak "keresztény" nevet, lehetőleg valamilyen szentnek a nevét adhatta a keresztelendőnek, ezért az olyan "pogány" neveket, mint például a Gyula, Jenő vagy akár a Béla, kereszténnyé kellett "szelídíteni". Később az egyház megelégedett azzal, hogy az Árpád, Zoltán, Tas, Zsolt vagy egyéb régi magyar névre keresztelendő gyermekeknek még egy más nevet is adtak, s ezt jegyezték be első helyen az egyházi anyakönyvbe. Összefoglalva: a szent életű prágai püspököt, akiről a Spolok svätého Vojtecha a nevét kapta, a magyar történelem mindig is Szent Adalbert néven tartotta számon; így említi őt már Szent István úgynevezett nagyobb legendája. A Spolok svätého Vojtecha annak idején magyarul magát Szent o Adalbert Társulatnak nevezte, bízóit nyitják ezt a kiadásukban megjelent “ magyar nyelvű hittankönyvek. Végeze- E tül: Béla nevű szentet a katolikus 5 egyház — legjobb tudomásom szerint ° — nem ismer. 2 MAYER JUDIT A HÉT 15
