A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-14 / 11. szám

MINERVA gerlékenység, az összpontosítóké­­pesség hiánya, a cigaretta utáni vágy. Dr. Ludék Cernýnek akadt egyné­hány olyan páciense is, akik az absz­tinencia alatt sárgarépát rágcsáltak. Ráadásul hármuknál sárgarépafüggő­ség alakult ki, s ennek "veszélye" mindazoknál fennáll, akik orvosi fel­ügyelet nélkül akarnak leszokni a do­hányzásról. A krízist csökkentheti a speciális Nicorette rágógumi, amelyik nikotint tartalmaz, vagy például a Nicotell ni­kotintapasz. A tiszta nikotin a nyálka­hártyán, illetve a bőrön át bejut a szervezetbe, a vérbe, és kiküszöböli a nikotinéhséget. A lelki nikotinéhséggel természetesen meg kell küzdeni. Ez a kezelésfajta drága, és 3—5 hónapig tart. Nézzük hát a többi módszert. A sok-sok ún. averziós módszer közül az egyik például úgy történik, hogy a páciens a metronóm jelzése szerint szívja a cigarettát, és néha meleg cigarettafüstöt fújnak az arcába. A műveletet többször megismétlik. Az orvosok azt ajánlják, többféle mód­szert kell kipróbálni, csak így találhat­juk meg a legmegfelelőbbet. Ugyanis a legtöbb dohányos csak többszöri kísérletezés után szokik le a cigarettá­ról. Használatos például az akupunk­túra és az aurikolopunktúra is, mely szintén csökkenti a nikotinéhséget. "Hét másodperccel azután, hogy rá­gyújtunk, a cigaretta hatni kezd az agyra. A nikotin nagyon gyors kábító­szer. Ráadásul olcsó és legalizált" — mondja dr. Černý. Minden egyes ciga­retta csaknem 4000 különféle anyagot tartalmaz — köztük rákkeltő, ingerlő és toxikus anyagokat. Az Amerikai Egyesült Államokban és pár éve már Nyugat-Európa egyes országaiban is — a hatalmas dohány­zásellenes kampánynak köszönhető­en — csökken a dohányosok száma. Az Egyesült Államokban például több vállalat pénzjutalmat ad azoknak az alkalmazottainak, akik abbahagyják a dohányzást. A Los Angeles-i Cybertek Computer Product Inc. cég kiszámí­totta, hogy minden egyes dohányos 675 dollárral többe kerül neki, mint azok, akik nem dohányoznak. Ugyan­is a cigarettázók gyakrabban betegek, munkaidőben is dohányoznak, néha még a térítőt vagy a szőnyeget is kiégetik, és a dohányfüstös helyisége­ket gyakrabban kell festetni. Az emlí­tett cég 500 dollárt ajánlott fel a dohá­nyosainak, ha leszoknak a cigarettá­ról. Nagyon sok amerikai vállalat egy héttel több szabadságot ad azoknak az alkalmazottainak, akik nem dohá­nyoznak. Ezt azzal indokolják, hogy a dohányosok a munkaidejükben "szív­ják el" a szabadságukat... A Mladý svét nyomán: Tóth Edit A baktérium és a gyomorrák A legtöbb, emberben keletkező rák­fajtának nem ismerjük a kiváltó okát. Az azonban bizonyos, hogy a daga­natoknak legalább egytizedónél a fer­tőző kórokozók döntő szerepet ját­szanak: így például a nyirokmirigy- és a májrákért, valamint a T-sejte? le­ukémiáért vírusok okolhatók. Újab­ban egyre több a bizonyíték arra, hogy a gyomorrák keletkezésében erősen részé van az 1983-ban felfe­dezett Helicobacter pylori nevű bakté­riumnak, amely a gyomorban tanyá­zik és krónikus nyalkahártya-gyuíla­­dást idézhet elő. Az általa okozott panaszok rendszerint oly csekélyek, hogy a betegek nem nagyon törődnek vele, viszont magától nem gyógyul és évekig, sőt, évtizedekig fennmarad­hat. Az USA-ban végzett vizsgálatok alapján most bebizonyosodott, hogy az ilyen, gyomornyálkahártya-gyulla­dásban szenvedő személyek három­szor olyan gyakorta betegszenek meg gyomorrákban, mint mások. V ____________________________ Füldugó a lárma ellen A düsseldorfi munkaegószségügyi ki­állításon nagy érdeklődést keltett a bőrt nem izgató, higiénikus újfajta füldugó. Felhasználás előtt kissé összenyomva, öntágulásával kitűnően alkalmazkodik a hallójárat alakjához. Kitűnő zajtompító hatást lehet elérni vele, anélkül, hogy kellemetlen nyomásérzést okozna a fül­ben. 105 decibeles zajhatásig használ­ható, megelőzve a halláskárosodást, az ingerlékenységet és a koncentrációs V ______________________________ Ultrahang a süketeknek A legújabb ismeretek szerint süket emberek is tudnak hallani és érteni szavakat, ha azokat ultrafrekvenciára alakítják át. A kutatók véleménye sze­rint ugyanis a normál (hallható) frekven­ciatartományban elhangzó hangokat felfogó belsőfülkében lévő csigán kívül létezik egy második hallásrendszer is. Lehetséges, hogy ez a második szerv a normál hallás kiesésekor segít a kom­penzálásban. A Virginiai Orvosi Egye­tem kutatói szerint ezzel a felfedezéssel új hallókészüléket lehet készíteni olyan süket emberek számára, akiknek a bel­ső hallójárati csigájuk sérült meg. Jelen­leg olyan, a tarkón hordható, mintegy kétforintos nagyságú lapocska fejlesz­tésén dolgoznak, amellyel a hanghullá­mokat ultrahanggá alakítják át. Még nem lehet biztosan tudni, hogy az új eljárás a süketség mely fajtáinál hasznaiható, de azt már megállapí­tották a kutatók, hogy a halláskárosul-Amellett a fertőzés akár húsz évvel megelőzheti a rák diagnosztizálását. Egy másik vizsgálat során kiderült, hogy Amerikába bevándorolt és ott gyomorrákban megbetegedett japá­noknál szinte mindig találtak Helico­bacter pylori fertőzést. Azonban a Helicobacter pylori való­színűleg nem az egyetlen a gyomor­­rák-okok között. Amerikában például minden második ötven évnél idősebb ember fertőzött, ugyanakkor ehhez képest elenyészően csekély közülük azoknak a száma, akik gyomorrák­ban meg is betegszenek. A Helico­bacter minden bizonnyal csak a rák Keletkezésének egyik rizikófaktora. Úgy vélik, hogy a fertőzés — különö­sen, ha azt gyermekkorban kapta meg valaki — az évek során a normá­lis gyomorsejteket rákos sejtekké vál­toztatja át. Ez kétféleképpen is bekö­vetkezhet: vagy közvetlenül, a kóro­kozó anyagcsere-termékei révén, vagy pedig közvetve, a krónikus gyul­ladás állandó izgató hatásával. A kórokozónak, és ezáltal a nyálkahár­tya-gyulladásnak a megszűntetésé­vel megelőzhető lehetne a gyomorrák keletkezése, vélik a kutatók. zavarokat, amelyek már 60 decibeles zajterhelésen túl jelentkeznek. tak lényegesen nagyobb frekvenciá­kon képesek hallani, mint amit eddig lehetségesnek tartottak. Normál be­széd esetén 300 és 3000 Hz között van az érthetőséget biztosító frekven­ciatartomány, és eddig úgy tartották, hogy az emberi hallásküszób 20 ezer Hz körül van. Az amerikai kutatás vezetője meg­figyelte, hogy idős és fiatal paciensei egyaránt jól reagáltak az utrahangra "lefordított" szavakra. Véleménye szerint a sacculus nevű, a belsőfúl­­ben levő gélszerű folyadékkal telített szerv teszi lehetővé, hogy az eddigi emberi hallásküszöbnek tartott frek­venciáknál magasabb hangokat is érzékelni lehessen. Eddig úgy tudták, hogy a sacculusnak az egyensúlyőr­zőkben és a mozgásórzókelésDen van szerepe, azonban lehetséges, hogy egyfajta "nagyfrenvenciás hangvillaként" is működhet. A HÉT 21

Next

/
Thumbnails
Contents