A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-07 / 10. szám

MINERVA

A TÁPLÁLKOZÁS ÉS A RÁK

"Legyen az ételed az orvosságod és az orvosságod az ételed."

HIPPOKRATÉSZ

Sokáig volt hivatalos orvosi álláspont, hogy a rák és a táplálkozás között nincs semmi összefüggés. Ma már elismerik, hogy a rákbetegségek 35 százalékának közvetlen oka a táplálkozás. Ebből következik: ha a helytelen, sőt, káros táplálkozás okozhat rákot, akkor az egészséges táplálkozás védelmet nyújt ellene. Ezt elismerik az orvosok is, és korábbi állásfoglalásukhoz képest ez már nagy haladás. De az orvosok többsége még mindig nem ismeri el azt, hogy a rákot diétával is meg lehet gyógyítani. Miért nem ismeri el? Mert sem az orvostudománynak, sem a kapcsolódó iparágaknak nem érdeke elvetni a szokásos kezelésmódokat. Gazdasági tényezők és szakmai érdekek miatt ragaszkodnak a gyógyszerekhez és a rafinált műszercsodákhoz. Visszautasítanak minden más szellemű újftást, a kifinomult technológia helyett képtelenek elfogadni a hippokratészi egyszerűséget, a diétára alapozó gyógymódot.

A XIX. század végétől napjainkig akadt néhány úttörő orvos, aki ki merte mondani, hogy a diétának döntő szerepe van a gyógyításban és az egészségvédelemben. (Például Bircher-Benner svájci orvos, a nyerskoszt-terápia felfedezője.) Ezek az orvosúttörők a maguk különféle módján a rákkal kapcsolatban ugyanarra a végkövetkeztetésre jutottak: A RÁK AZ EGÉSZ SZERVEZET BETEGSÉGE. A daganat pusztán tünet, de nem maga a betegség. Ha a betegség okaira nem fordítanak figyelmet, az eltávolított daganat előbb-utóbb kiújul egy másik helyen. A tumorra koncentrálni, s kizárólag annak eltávolítására, megsemmisítésére törekedni helytelen — kivéve, ha a daganat közvetlenül veszélyezteti a beteg életét. Ehelyett a betegség okozójával: a leromlott szervezet, az elégtelen ellenállóképesség helyreállításával kell megbirkózni méregtelenítés és gyógydiéta segítségével. Az egészséges ember szervezete is naponta mintegy 20—25 000 hibás sejtet állít elő. Az immunrendszer mindaddig megsemmisíti ezeket, amíg normálisan működik. De ha a védelmi rendszer legyöngül, nem képes a hibás sejtképződést megfékezni, s ezekből előbb-utóbb rosszindulatú daganat lesz.

Mi gyengíti az immunrendszert? A szenynyezett környezet. A levegő, a víz, a talaj, a növény- és állatvilág tele van mérgekkel és vegyszerekkel. Mindennapi kenyerünk, élelmünk és italunk sem mentes tőlük. (Gondoljunk csak a szintetikus úton előállított ételfestékekre, ételízesítőkre és konzerválószerekre, hogy az üdítő- és szeszesitalokról már ne is beszéljünk.) Védelmi rendszerünknek meg kell birkóznia a helytelen táplálkozás és a mérgezett környezet káros hatásaival, s csak aztán foghat eredeti feladatához: ahhoz, hogy megoltalmazza szervezetünket a vírusoktól, bacilusoktól és a hibás sejtképződéstől. Az immunrendszer egyszerűen nem győzi a munkát, mivel ez utóbbi néhány évtized drasztikusan megváltoztatta életmódunkat, körülményeinket, környezetünket. 1988-ban az Északi- és a Balti-tengerben tömegesen pusztultak el a fókák. A tudósok megállapították, a tenger elszennyeződése

20 A HÉT

miatt a fókák ellenállóképessége annyira legyengült, hogy nem bír megbirkózni egy addig ártalmatlan, s a tenger vizében mindig is jelen levő vírussal. Hasonló a helyzet velünk, emberekkel is, csakhogy ezt még nem ismerik be a kutatók (esetleg néhány onkológus). Az iparosodott világban a rák járványszerűen terjed. Hivatalos becslés szerint 2000-ben minden harmadik ember rákban fog megbetegedni. Ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy manapság tovább élnek az emberek, s ezért nagyobb a valószínűsége a rákos megbetegedéseknek. Az Egyesült Államokban például a tizennyolc éven aluliak halálozási okai között második helyen áll a rák. Létfontosságú tehát, hogy helyes táplálkozással és minden rendelkezésre álló módszerrel óvjuk és fokozzuk ellenállóképességünket.

A rákellenes gyógydiétát sokéves kutatómunka és kísérlet során Max Gerson, német orvos, fejlesztette ki. Eredetileg saját migrénes panaszainak enyhítésére kezdett el különféle étrendekkel kísérletezni, hátha valamelyik segít rajta. Végül úgy tapasztalta, hogy egy, főleg zöldségből, nyers salátákból, gyümölcsből álló hústalan, sótlan és cukor nélküli diétán érzi magát legjobban. Migrénjei megszűntek, munkabírása, energiája fokozódott, de mihelyt eltért ettől az étrendtől, állapota ismét romlott. Vélt migrénellenes diétáját valamenyi migrénes betegének előírta, akiknél szintén kitűnő eredményt hozott. Később kisült, hogy a diéta jó hatással van a bőrbajokra is, sőt, gyógyítja az ún. bőrfarkast (lupus — bőrtuberkulózis, amely ellen akkoriban, a húszas években nem volt orvosság).

Gerson gyógydiétája a húszas évek végén kigyógyított öt gyomorrákos beteget, és nem sokkal ezután egy berlini tüdőkórház betegein próbálta ki módszerét. Akkor még nem volt antibiotikum, sem más modern gyógyszer, s a diéta kiváló eredményeket hozott még a súlyos tébécések esetében is. így Gerson doktor megértette, hogy rejtélyesen hatékony diétája nem bizonyos betegségeket orvosol, hanem általános gyógyhatást fejt ki. Annyira fokozza a szervezet ellenállóképességét, hogy a test öngyógyító ereje bármilyen problémával megbirkózik.

A Gerson-féle gyógymódnak két célja van: méregteleníti a testet, és fokozza a szervezet ellenállóképességét. Ha mindkettő sikerül, akkor például a rákbetegség esetében megáll a rákos folyamat és a tumor vagy felszívódik vagy elmeszesedik, és a helyén marad ártalmatlanul, amíg el nem távolítják.

A méregtelenítés fő eszköze a diéta. A beteg az első hat hónapban szigorúan vegetáriánus koszton él, még tojást és tejterméket sem kap. Emellett vegyszermentesen termesztett zöldség és gyümölcs tizenhárom pohárnyi nyers levét kell meginnia naponta reggel nyolc és este hét óra között. A levek egyrészt tisztítják, másrészt elárasztják a szervezetet nagy mennyiségű vitaminokkal és ásványi sókkal. A leveken kívül a beteg naponta háromszor szigorú vegetáriánus ételt is kap. Például:

Reggeli: 1 pohár frissen facsart narancslé, vízben főtt zabkása, előző este megfőzött vagy csak beáztatott aszalt gyümölccsel (szilva, mazso-