A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-21 / 8. szám
A kassai Miklós-börtön két gótikus ház összekapcsolásából keletkezett. A XVI. század végétől 1909-ig szolgált városi börtönként. 1940 és 1942 között Lux Kálmán tervei szerint restaurálták, és megmentették a végső pusztulástól. Azóta már sor került egy újabb felújításra is. A bal oldali ház eredetileg kétszintes volt, és faragott kövekből épült. A később befalazott nagy gótikus kőosztású ablakok tanúskodnak arról, hogy a kassai építészek nemcsak a kolozsvári Szt. Mihály-templom építésénél dolgoztak, hanem más kolozsvári épületek is őrzik gondos kezük nyomát. A jobb oldali ház eredetileg egyszintes volt. Ezt hasított kövekből építették. A XV. század második felében emelték a következő szintet. Emeletén két későgótikus ablak nyoma található. A helyreállítások sok érdekes részletet tártak föl a negyvenes évek elején. Kőből faragott griffes, virágdíszes címerek és díszek, 15 000 darab cseréptöredék, 450 teljesen ép edény, 50 lábas és 120 festőtógely, mind-mind beszédes tanúi e falak között működött fazekasműhelynek. A kettősópületet a későbbiekben a börtön céljainak alakították át. Az ablakokat befalazták, illetve rács került rájuk. A cellák, kínzókamra, a személyzet közös helységei, a falbakarcolt rabrajzok, a XVI—XVII. század korát tárják elénk. A földalatti kamrák szervesen fonódnak össze a hajdan hatalmas város alatti folyosórendszerrel. Nevét Miklósról, II. Rákóczi Ferenc hírhedt hóhéráról kapta, akinek állítólagos portréja az egyik helyiség falán látható bekarcolva. Ma a város középkori életének, a céhek és a rabólet megmaradt dokumentumainak múzeuma. A Miklós-börtön és a Rákóczi-emlékház Az elítélt rabokat a Hóhér-bástya (XV. századi barbakáneród) udvarán kínozták meg és végezték ki. Innen kapta nevét. Ennek a bástyának udvarán áll a Rodostói-ház. 1991. június 21-én nyílt meg ebben az épületben II. Rákóczi Ferenc emlékháza. Rákóczi rodostói házának faburkolatát és fából készült részeit 1905-ben hozták 29 ládában Kassára. Ezek után csak 1937-ben, véletlenszerűen kerültek elő. A rodostói ház építésének befejezésére csak 1939 és 1943 között került sor a már említett Lux Kálmán tervei alapján. 1944-ben állítólag egy rövid időre a múzeum megnyitotta kapuit, de azután voltaképpen hozzáférhetetlen maradt a nagyközönség számára. 1968-ban megint napirendre került megnyitása, de azután, Husák országában Rákóczi újra csak száműzött lehetett. A nemzeti elfogultság akkor és ma sem akar hallani a fejedelemről. Ennek ékes tanúi lehetünk, ha belelapozunk a Rodostóiház emlékkönyvébe. Az emlékház megnyitása dr. Pollák Róbert nevéhez fűződik. Löffler Bélánó meg egy kis Rákóczi-domborművet adományozott, amelyet férje mintázott. Az emlékház falán nyert elhelyezést, így a látogatók itt helyezhetik el a kegyelet virágait. Kedvcsinálóként röviden vázoljuk a tárlatot. Az első helyiségben a fejedelem nagyméretű festménye ragadja meg figyelmünket, amelyet Édes Gyula készített. A következőkben az 1906-os temetéssel kapcsolatos tárgyak, plakettek, érmék, fényképek, könyvek és nyomtatványok tekinthetők meg, majd Edvi Illés Aladár festményeiben gyönyörködhetünk, amelyeket Tekir-dagban, vagyis Rodostóban készített. Mikes Kelemen szobájának mennyezete alatt eszünkbe jut, hocjy Mikes itt teremtett egy új irodalmi műfajt. Kétségkívül az ebédlő — díszítéseivel, faragásaival, melyek az orientálisat ötvözik a magyar díszítőelemekkel — a tárlat csúcspontja és egyben utolsó állomása. Ebben a helyiségben ravatalozták föl a bujdosók II. Rákóczi Ferenc fejedelmet. Abban a helyiségben vettek tőle végső búcsút, amelynek egy részét állítólag maga faragta és festette. Balassa Zoltán j
