A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-02-21 / 8. szám

MINERVA

tehát haszna van az ügyből) vagy azokat leállítani. Esetleg olyan egyszerű okból, hogy az engedélyező hatóság felszól ítja, amennyiben ezt vagy azt a műsort továbbítja, megvonják a működési engedélyt. Egészen konkrétan: néhány évvel ezelőtt a Panoráma című tévéműsor nagy visszhangot kiváltó adásainak vételét egyetlen helyi kiskirály sem tudta megakadályozni. Erre csak a villanyáram kikapcsolása adott volna módot, viszont ezzel a termelő üzemek is leálltak volna, amit senki sem mert megkockáztatni. Kábeltévé esetén egy központi üzemzavar könnyen megoldja ezt a problémát.. Ilyenkor azután igazán jogosak Milan Český professzor szavai. Ugyanis ami működőképes ott, ahol már két évszázada építik a demokráciát, aligha fog működni itt, ahol az új idők urainak legfőbb vágya, hogy saját hatalmukat megszilárdítsák, miközben egyre nyíltabb kísérletek történnek az ellenvélemények elhallgattatására. A kábeltévé pedig igazán csak a működő demokráciában életképes.

A kábeltévé további műszaki lehetősége, hogy a több tucat tévéműsor jó minőségű továbbításán kívül felhasználható kétoldalú, interaktív kapcsolattartásra is számítógépeken keresztül (az 5 MHz—30 MHz közötti sávban), lehetővé téve különféle adatbankokkal való kapcsolattartást. Különféle egyéb szolgáltatások lehetőségéről (videotelefon, telekonferenciák) nem is beszélve. Tehát van jövője.

A kábeltévé gazdasági számításai azon a feltételezésen alapszanak, hogy a lakosság legalább fele igénybe veszi az alapszolgáltatást, negyede pedig az STTm rendszerbe is bekapcsolódik. Ilyen körülmények között számolhat az előfizető a kb. ezerötszáz korona "beugróval", valamint a dekóder (egyelőre titoknak számító) árával és a bérleti díjjal. Amennyiben a tervezettnél kisebb lenne a népszerűsége, a költségek ennek arányában növekedni fognak. Ježek professzor a Cseh Műegyetem beruházáselméleti előadását már két évtizeddel ezelőtt azzal a Murphy-törvónynyel vezette be, hogy minden beruházás költségvetését vagy határidejét a Ludolf-féle számmal (3,14) kell beszorozni, hogy megkapjuk a valós határidőt, illetve költségeket. Majd hunyorított a szemével, hozzátéve: "Nálunk a vagyvagy helyett az is-is használandó." Az eltelt fél emberöltő alatt számtalanszor megbizonyosodhattam a valóságot a fonákjáról megfogó aranyigazság helyességéről. így aztán felmerül a fő kérdés: érdemes-e tájainkon a kábeltévé honosításával komolyan foglalkozni? Érdemes. Viszont a megvalósításhoz csak akkor szabad hozzáfogni, ahogy a költő mondja: ... Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyformán foglal helyet, / ha majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán... Amíg nincs így, állandóan fennáll(hat) a veszély, hogy Milan Českýnek lesz igaza.

Ozogány Ernő

Az egészséges Csallóközért

Lelkes csallóközi emberek a közelmúltban létrehoztak egy alapítványt az egészséges Csallóközért. A kuratórium tagjai között találjuk Zsidó János katolikus, Görözdi Miklós református, Bándy György evangélikus espereseket, Székely István, Bordás Ilona, Szolgay Miklós tanárokat, Lipcsey Gyulát, Kiss László, Rummer Mária, Feldmár Tibor orvosokat, Pázmány Péter, Simon Mihály, Ozogány Ernő mérnököket és Mozgay Béla jogászt. A kuratórium elnöke Baculákné dr. Simon Veronika, a gunaszerdahelyi kórház főorvosa. O magyarázta el lelkesen, miért gondoltak úgy, hogy ezt az alapítványt létre kell hozni.

— A csallóközi régió lakosságának az egészségügyi ellátása az utóbbi időben annyira nem fejlődött, hogy Szlovákia 33 járása közül az utolsók között van. A Dunaszerdahelyi járásban máig csupán egyetlen korház működik, s ráadásul ennek a felszereltsége sem nevezhető jónak. A rászorulok komplex ellátása ezért csakis a régión kívül valósítható meg. Ez a megoldás — tekintettel az anyagiakra, s bizonyos szociális és etnikai tényezőkre — a legtöbb polgár számára nem a legszerencsésebb. Az Egészséges Csallóközért Alapítvány célja, hogy anyagiakkal segítse megteremteni a régióban élő és dolgozó ifjúsáp egészséges fejlődésének a lehetősegét, a környezetvédelem folyamatos ellenőrzését és javítását, valamint a térség jobb egészségügyi ellátását.

— Mit várnak Önök az emberektől? Azok, akik egyik napról a másikra élnek, és fix fizetésből gazdálkodnak, legfeljebb aprópénzzel járulhatnak hozzá az alapítvány tőkéjéhez. Viszont a tehetősebbek, az egyes jól működő magán- és állami vállalatok, üzemek besegíthetnének.

— Örülnénk, ha minél többen — akár kis összeggel is — hozzájárulnának az alapítványhoz. Mindent előre köszönünk, hiszen nemcsak az összeg nagysága, hanem a segíteni akarás szándéka is fontos. Egyébként a jól működő magánvállalatok adóalapjuk tíz százalékát adományozhatják az alapítványoknak. Bár alapítványunkat nemregen hoztuk létre, a FEROLUX vállalattól kaptunk már 100 000 koronát, amelyből rögtön egy hordozható svájci EKG-t vettünk. Egy — a régiónkból elszármazott — amerikai úriember is adományozott nekünk háromszáz dollárt.

— Az alapítvány segítségével a legrövidebb időn belül milyen

műszereket, gépeket szeretnének beszerezni a kórháznak?

— Az egész intenzív osztályt fel kellene újítani, mert nagyon elavultak a gépeink, műszereink. A sebészetnek hordozható röntgenkészülékre, az urológiának a vesekőzúzáshoz szükséges műszerekre, a csecsemőosztálynak új inkubátorra lenne szüksége minél előbb.

— Az Egészséges Csallóközért Alapítvány ünnepélyes közzétételére március 16-an kerül sor Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Színházban, ahol a közönség Gounod Faustját láthatja, hallhatja. Az előadás legnagyobb élményét bizonyára Peter Dvorský szereplése jelenti majd. A világhírű művész az alapítvány "javára" énekel. Hogy tudták az ügynek megnyerni ezt a rendkívül elfoglalt művészt?

— Peter Dvorský felesége dunaszerdahelyi, ezért segít nekünk és támogatja az alapítvány alapgondolatát, miszerint a Csallóköznek egészségesen kell élnie és fejlődnie. Az operaelőadásra minden érdeklődőt szeretettel várunk.

— Feltételezem, azzal számolnak, hogy az előadáson részt vevő emberek nem az előírt jegyárat fizetik meg, hanem természetesen többet fizetnek. így járulnak hozzá az alapítványhoz.

— Nagyon szeretnénk, ha minden jegy elkelne. Nem kell hangsúlyoznom, hogy az alapítvány nemes célt szolgál. Az egészségügy társadalmunk, életünk olyan területe, amely közvetve vagy közvetlenül mindenkit érint. A beteg ember általában türelmetlen és ideges, s nehezen viseli, ha egy viszonylag egyszerű kivizsgálás vagy műszeres kezelés miatt a járási székhelyről a főváros valamely jobban felszerelt kórházába vagy klinikájára küldik. Az egész napja odavan, s ráadásul még az is előfordul, hogy hibás szlovák nyelvtudása miatt az epés megjegyzéseket is el kell tűrnie. Arra kell hát törekednünk, hogy egészségügyi intézményeinket a lehető legjobban felszereljük, ám erre az állami juttatásokból nem nagyon lesz alkalmunk. Aki tehát úgy érzi, bárminemű pénzösszeggel támogatni tudja az alapítványt, illetve részt kivan venni az operaelőadáson, a következő címen érdeklődhet: Veľkoblahovská cesta č.d. 20. 929 01 Dunajská Streda. Telefon: 709/243 19. Bankszámla: 8439—122 VÚB Dunajská Streda. Devizaszámla: 34278—272854— 122 VÚB Dunajská Streda.

Beszélgetett: L. Dusík Éva

A HÉT 21