A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-21 / 8. szám
HÍRMONDÓ Múzeumi estéh (A komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya rendezvénysorozatáról) Mi a hungarológia? Hogyan összegezhetőek ennek a több tudományos diszciplínát sajátosan ötvöző kutatási irányzatnak a célkitűzései? Milyen szervezeti, intézményes kereteket sikerült kiépítenie? Melyek a kézzelfogható eredményei és mik a problémái? Milyen távlatokkal számolhatunk? — ilyen és hasonló kérdésekre kaphattak választ azok, akik részt vettek a komáromi Duna Menti Múzeum országos hatáskörű Magyar Nemzetiségi Osztálya Múzeumi esték című előadássorozatának első rendezvényén. Az 1992. január 13-án útjára bocsátott sorozat első előadója Kosa László professzor, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének a vezetője volt. Kosát a hazai közönség elsősorban mint néprajzkutatót ismerheti, hiszen ő volt az, aki 1968-ban, az Irodalmi Szemle hasábjain az elsők között (máig ható érvényességgel!) fogalmazta meg a csehszlovákiai magyar néprajzi kutatás feladatait, az ő nevéhez fűződik a szlovákiai magyar tájak népköltészetét bemutató, Rozmaringkoszorú című antológia összeállítása (Madách, 1979), illetve társszerzője annak az ifjúsági ismeretterjesztő munkának (Apáról fiúra), amelynek több kiadását is nagy sikerrel árusították hazai könyvesboltjainkban is. A hungarológia • A hallgatóság egy csoportja múltja és időszerű problémái címen megtartott előadás azonban nem néprajzközpontú volt (annak ellenére sem, hogy a néprajztudomány a hungarológiai kutatások egyik legfontosabb ágazatai). Az előadó széles körű érdeklődésének és képzettségének köszönhetően a lehető legtágabb értett Kosa László előadása lemben tárgyalta a kérdéskört. Amellett, hogy a magyar eszmetörténet legjelesebbjeinek (Gragger Róberttól Bartucz Lajoson és Ortutay Gyulán keresztül egész Németh Lászlóval és Bibó Istvánnal bezárólag) a tárgyról kialakult nézeteivel, elképzeléseivel is megismertette hallgatóságát, a kutatás jelenkori problémáira, jövőbeni feladataira is kitért. Az előadást követő eszmecsere folyamán röviden az általa szerkesztett, A magyarságkutatás kézikönyve című kiadvány (Bp. 1991) célkitűzéseiről, valamint a Művelődéstörténeti Tanszék magyarságkutatási terveiről is beszélt. A Múzeumi esték ezentúl minden hónap második hétfőjén jelentkezik egy-egy előadással. Céljait tekintve amolyan szellemi, inspirációs műhely is szeretne lenni, amely a szlovákiai magyarság társadalom- és történettudományi kutatásához, muzeológiai dokumentálásához egy szélesebb alapokból szerveződő szellemi háttérként csatlakozhatna. Éppen ezért ezeken a rendezvényeken nemcsak komáromi vendégekre számítunk, hanem minden olyan érdeklődőre, akik egy-egy tartalmasán átbeszélgetett este érdekében nem sajnálnak akár néhány tucat kilométert is utazni (az említett előadáson egyébként a komáromiak mellett pozsonyi, órsekújvári, bátorkeszi érdeklődőket is számba vehettünk...). Kosa László előadása a kezdet volt. A következő hónapokban Zalabai Zsigmond (A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke és a somorjai Bibliotheca Hungarica a magyar kultúra szolgálatában), Varga Sándor (A csehszlovákiai magyar tudományosság és a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum) és Ág Tibor (Betlehemezés a Bódva mentén) előadásaival számolunk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Liázka József A szerző felvételei ŕ-------------------------------------------------------\ Figyelem! A Tíz szelvény — tíz nyeremény című versenyünkkel kapcsolatban közöljük olvasóinkkal, hogy a szelvényeket ne egyenként, hanem egyszerre, a 10. szelvény megjelenése után küldjék szerkesztőségünkbe, mivel csakis az összegyűjtött tíz szelvény sorsolható. A szerkesztőség V____________________________/
