A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-02-14 / 7. szám

MAGÁNYOSOK KLUBJA Tisztelt Magányosok Klubja! 23 éves fiú vagyok. A katonai szolgá­lat előtt megismerkedtem egy Jánnyal, akit nagyon megszerettem. Ő is azt állította, hogy imád és mással már el sem tudná képzelni az életét. Az eljegyzésünkről álmodozott, amikor jött a katonaság. Még egy évig jöttek is a szerelmes levelek, de aztán elmaradtak. Egy hónapig még biza­kodtam, azt hittem, hátha a postán keveredtek el, sajnos azonban, nem a posta volt bűnös, több levelet nem kaptam. Nagyon bántott a dolog, és azóta úgy érzem, mintha kő lenne a szívem helyén, nem tudok hinni egy lánynak sem, mert nagyon félek a csalódástól. Ezért hirdetés révén sze­retnék megismerkedni egy olyan lánnyal, aki ezt a félelmet elűzné belőlem a szerelmével. 23 éves, 168 cm magas, kék szemű fiú vagyok. Szeretnék megismerkedni kék szemű lánnyal a Dunaszerdahelyi járásból. A szem színe nem feltételi Jelige: Szerelemért szerelmet A Hét 92/92 18/160/85, barna hajú, zöld szemű lány vagyok. Nagyon elhagyatottnak érzem magam, sokak szerint zárkó­zottvagyok. Nem járok mulatságokba, sőt diszkóba sem. Hobbim a zene, a természet és az utazás. Szeretem a munkahelyemet, de nem szeretek sokat beszélni. Szeretnék olyan fiúval megismerkedni, aki nem szereti az alkoholt. Én dohányzom, de alkoholt nem fogyasztok. Olyan fiúk jelentkez­zenek, akik az ismerkedést komolyan gondolják, és szeretetre, megértésre vágynak. Közép-szlovákiaiak előny­ben, 20—25 éves fiúk írjanak! Jelige: Bak keresi a párját. A Hét 92/98 Tisztelt Szerkesztőség! Mivel az előző próbálkozásom nem sikerült, újra úgy döntöttem, hogy az A Hót újságon keresztül próbálok isme­retséget, barátot keresni. Az első sikertelen próbálkozás után feladtam, úgy éreztem ez volt az első és egyben az utolsó kísérletezésem. Sajnos azonban, napról napra nehezebb az egyedüllét, a magány. Valójában nem vagyok egyedül, magányos sem va­gyok, hiszen két nagykorú gyerme­kemmel élek, de olyan valaki hiányzik az életemből, aki igazi barátom, tár­sam lenne, aki nemcsak a jóban, hanem a rosszban is mellettem állna. Biztosan tudom, hogy van valahol valaki, akit keresek, csak érezze meg, hogy Ő az, akit ón várok. 40 éves vagyok, falun lakom, kertes családi házban. Olyan férfi jelentkezését vá­rom 45 éves korig, aki úgy érzi, barátom, társam tudna lenni. Jelige: Hiszem, hog létezel. A Hét 92/100 Tisztelt Szerkesztőség! Évek óta járatom az A Hetet. Olykor sokszor megdöbbent, amit az ember olvas a Magányosok Klubja rovatban. Szeretnék egy-két szót írni a Bízom a jövőben jeligéjű cikkre. Ne higgye, hölgyem, hogy nincs kinek panaszkodnia, mert igenis van. Van, aki komolyan veszi ezt a rovatot, és 37 évesen is átéli az Ön helyzetét. Nem vagyok híve az írásnak, de az ember olykor nem tudja megállni szó nélkül. Nagyon sajnálom Önt, hogy a kedves családja a szeretet ünnepén nem hívta meg. Ha ez az ünnep az édesa­nya nélkül is teljes volt, ne törődjön a családjával Ön sem, de ez egy anyá­nak lehetetlen, igaz? Mert Ön készült az ünnepre lelkileg a legjobban. Azt tanácsolom, keressen az otthonban barátokat, azok sohasem hagyják cserben, rájuk számíthat a legjobban. Azt üzenem a családjának, hogy eljön majd az az idő, de már késő lesz, hogy mindent visszapergetnónek és más­képpen cselekednének. A mostani világban a szülőnek sokat kellene jelenteni, hiszen mindenki fut, hajtja a pénzt, hogy minél több legyen, és elsiklunk olyan dolgok felett, mint a tisztesség, a becsületesség és még sorolhatnám tovább. Ne haragudjon, hogy kicsit csípősen írok, de én nagyon de nagyon szeretem az édes­anyámat. Kívánom minden édesanyá­nak, hogy ennyire szeressék, mint ón az enyémet. Nagyon szeretném, ha válaszolna nekem, és így többet meg­tudnék Önről. A Hét 92/101 Megjegyzés: Nagyon sajnáljuk, de a levélíró nem írta meg a címét, ezért a levelet nem tudjuk továbbítani, (a szerk.) Tisztelt Szerkesztőség! A múlt óv végén megjelent a hirdeté­sem a Magányosok Klubjában. Kap­tam rá sok-sok levelet, válaszoltam is, főleg azokra, amelyek szimpatikusak voltak. Jött levél egy Andrea nevű lánytól, akinek a válasza megtetszett. Sajnos, a levele végén — talán meg­gondolta magát — nem írta oda a címét. Neki hasonló a problémája, mint nekem, a természetünk is egyfor­ma. Ezért gondolom, hogy ha nem is több, de barátok lehettünk volna. Ő azonban a levelét egy jeligével fejezte be: "Ismeretlen Ikrek — nem tanult meg bízni senkiben! Andreái Ha olvasod ezt a levelet, kérlek válaszolj, és a címedet is írd meg! Egyformák a problémáink, bará­tok lehetnénk, és közösen megoldhat­nánk azokatl Jelige: Jelentkezz! A Hét 92/102 Ißlß TÁRSKERESŐ 41 éves, 168 cm magas özvegyasz - szony vagyok, két fiúról gondosko­dom. Ezúton szeretnék megismerked­ni komoly, őszinte férfival, 50 éves korig. Anyagiak rendezve, ház és autó van. Válaszokat a KN vagy NZ járá­sokból várok — nem feltétel. Jelige: Kék nefelejcs. A Hét 92/95 Keresek egy őszinte barátot, 50—55 óv közötti férfi személyében, egy csinos, szimpatikus nő részére. Jeli­ge: Orchideák A Hét 92/96 Szeretnék megismerkedni egy hoz­zám illő, független nővel vagy elvált asszonnyal, 42 éves korig. 49 éves elvált férfi vagyok, falun élek, anyagi helyzetem jó, házam van. Az NZ és LV járásokból várom a leveleket. Jelige: Hosszú az a nap... A Hét 92/97 18 éves, 175 cm magas, barna hajú, zöld szemű fiú vagyok. Szeretnék megismerkedni 18—22 éves korig olyan lányokkal, akik vidámak, és őszinte szeretetre vágynak. Szeretem a társaságot, a természetet. Hasonló érdeklődésű lányok levelét várom! Fényképnek nagyon örülnék. Jelige: Szerelem és szeretet A Hét 92/99 Keresem azt a 30 éves 169 cm magas, szemüveges, barna hajú fiút, aki összekötné az életét egy leánya­nyával. A címedet nem tudom, de Te válaszolj! Címem: Molnár Mónika, ul. Jána Svermu 49/25,945 01 Komárno. Jelige: Megtalállak A Hét 92/103 23 éves, 174 cm magas, barna hajú, kék szemű fiú vagyok. Társaság hiá­nyában szenvedek, és olyan lányok levelét várom, akik hasonlóan érez­nek. Az NZ járás és a fényképes levél előnyben! Jelige: Remélem, rádtalá­lok A Hét 92/104 22 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents