A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-14 / 7. szám
MWM MÚLT Az Ipoly mente az 1528-as térképen dezhető a környékbeli falvakban. A módosabb gazdák házainak jellegzetessége errefelé a klasszicista építészet "portikuszát" utánzó oszlopos, fedett, lépcsőzetes feljárat, mely az udvarról a "hambitra", tornácra vezet. Terbeléd, Kismúlyad, Rapp, Kalonda jó zöldségtermesztő falvak voltak a szövetkezetesítés előtt. Wohl Aladár földbirtokos és vállalkozó impozáns terbelédi kastélyát 1945 után lebontották, pontosabban szétszedték, tégláiból épültek a betelepülők házai... A szomszédos Rappon se találjuk a Vattai Batta család "szép kinézésű ékes lakhelyér. Áll viszont a háborús pusztítás után újjáépült XVIII. századi r. k. templom és a szép klasszicista papiak. A hajdani Coburg hercegi uradalom egyik székhelye ma szövetkezeti központ, betonelemeket gyártó üzemmel, orvosi rendelővel, (kis)iskolával. A losonci színjátszók által irigyelt művelődési otthon adta lehetőségek viszont aligha vannak kihasználva. Rapptól csak egy "macskaugrás" Kalonda Ha egyszer a Losonci járásban (feltéve, hogy lesz még ilyen) megjelennek a magyar nyelvű helységtáblák is, Kalonda kezdetét akkor is ugyanaz a magyarul, szlovákul egyformán irt és mondott név fogja jelölni. A bevezetőben említett XVI. századi térképen nem sok Ipoly menti falut tüntettek fel, Kalonda viszont megtalálható rajta. A hajdani Kalonda nevezetes voltát bizonyltja a falu jelenlegi — harmadik vagy negyedik (?) — templomában látható remekbefaragott vörösmárvány sírkő, mely az 1504-ben elhunyt Kalondai György emlékét őrzi. Forrásától számítva alig több mint 50 kilométert tesz meg az Ipoly Kalondáig, a szintkülönbség viszont közel 900 méter. Nem messze a még álló kalondai malomtól az Ipoly bal partja elhagyja hazánk területét, és határfolyóként folyik tovább. Itt fut át Magyarországra az a vasútvonal, mely Losoncot magyar területen áthaladva Nagykürtössel köti össze. A vonat "odaát" persze nem áll meg. Kalondától már csak pár lépés a határ, a vámhivatal azonban üresen áll, a kisnatárforgalmat néhány éve megszüntették, pedig ez Katona István az út vezetett Ipolytamócra, áhol a világhírű ősleletegyüttes látható. Akit érdekel, (Losonctól számítva) kb. 70 km-es kerülővel, Salgótarjánon át felkeresheti... Kalonda Csemadok-szervezete a járás egyik legaktfvabbja. Neki sikerült először állandó néprajzi kiállítást, afféle falumúzeumot létrehozni. Az idei — és többi korábbi — zselizi fesztivál kiállításának anyaga zömében innen származott. A századeleji lakáskultúrát, a kenderfeldolgozás összes kellékét, a táplálék elkészítésének és tárolásának alkalmatosságait bemutató gyűjtemény eleve nem megfelelő épületben kapott helyet, melynek állapota állandóan romlik. Remélhetőleg az önigazgatásukat hamarosan visszanyerő kalondaiak megtalálják a módját a néprajzi értékek megfelelő elhelyezésének. Talán követőkre is találnak és a környék falvaiban mindenütt meglévő, kallódó örökségünknek legalább egy része megőrizhető lesz így. Három faiu található az Ipoly mente Losonci járáshoz tartozó szakaszán. Ezek a folyó jobb partja fölé épültek. Panyi-Daróc nevében egykori királyi solymász falu emlékét őrzi (Kelecsényhez, Ráróshoz hasonlóan). A múlt századi leírás "hasznos határját", főként ipolyparti rétjét dicséri. Innen fordult vissza a Pest felé utazó Petőfi, hogy rózsát vigyen a losonci varrólánynak ... A szomszédos Vilke temploma Kubányi Lajos első oltárképét őrzi. A jeles nógrádi festőművész alkotása a szentek monumentális tablója. Vilke néprajzi érdekessége a homloktornácos ház, mely innen délre, délnyugatra egyre gyakoribb, északkeleti irányban viszont sehol sem fordul elő. Újkori hagyomány az évente megrendezett járási Csemadok-fesztivál. A hazai és magyarországi együttesek mellett tavaly a romániai magyar népművészet képviselői is szerepeltek Vilkén. Jobb sorsra érdemes tengődő, visszafejlesztett falu Tőrincs. Historizáló stílusban épült nagyméretű temploma a műemlékjegyzékből is kimaradt. Pinchez hasonlóan itt is egész házsorok őrzik még a régi palóc falu képét, melyet egy századvégi néprajzkutató így irt le: "... hajdani faházak helyett nagy ablakú, néhol-néhol több lakrészre osztott ízléses és kényelmes házakat lehet látni". A népi építészet (is) az utcára néző homlokzatnak szentelt a legtöbb figyelmet. A tőrincsi házak oromfalát fűrészeléssel kicsipkézett szegélylécek és az oromcsúcsra erősített faragott keresztek ékesítik. Félő, hogy nem sokáig... A Tőrincsnól összeszűkülő völgyből kifolyó Ipoly elhagyja a Losonci járás területét, de nem a történelmi Nógrád megyét, abból csak Balassagyarmaton túl lép ki. BÖSZÖRMÉYI ISTVÁN FOTÓ: A SZERZŐ A rappi plébánia klasszicista épülete A HÉT 11
