A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 5. szám

f ÁLLJ M£G’ 1 VÁNDOR

A két galántal Esterházykastély a XVII. században (egykorú rézmetszet)

Az ópítéstörténeti fejlődés sok nyomát magán viselő, de végül is barokk—klasszicista stílusban

átépített — és a közelmúltban felújított — galántai kastélyt a XIX. század elején eladták az Esterházyak. Ezt követően költöztek be a galántai harmadik kastélyukba, amely az első helyére épült.

Az első kastélyukról hiányos adatok állnak a kutatók rendelkezésére. A feltételezések szerint négy sarokbástyával védett erősség volt, amelyet vizesárokkal vettek körül. Létezésére utal a harmadik kastély külső falán elhelyezett feliratos kőtálba, amelyen a következő szöveg olvasható:

D.O.M.A.

DANIEL ET PAVLVS EZTERHÁS DE GALANTA

SIBI AC SVAE GRATAE POSTERITATI FF.AN.1633

(Galántai Esterházy Dániel és Pál 1633-ban önmaguknak és a hálás örökösöknek bizalommal felépítették.)

A neogótikus kastélyt tehát ennek az időközben elpusztult várkastélynak a helyére emelték.

Mai alakját az 1860-ban az angol Tudor-gótika mintájára történt átépítés eredményeképpen kapta. Ez az építészeti stílus a

hazai főnemesség körében rendkívül kedveltté vált, mert ezzel példázták gazdagságukat és részben hitbéli buzgóságukat is. A gótika a román építészeti stílus leszármazottja, de miképpen a galántai kastélyban is látható, arányai kecsesebbek és részletkiképzése jóval gazdagabb. Ebben az Esterházy-kastélyban a főlépcsőház és a belső terek megoldásában teljes mértékben érvényesül ennek a felújított építészeti stílusnak a jellegzetessége: a csúcsíves boltozás. A kastélyépítők szakszerűen érvényesítették a mennyezetnek a falakra nehezedő súlyát, és ezáltal lehetővé tették a belső tér kihasználását, mert mellőzték a tartóoszlopokat.

A kastély főbejáratát díszes lépcsőház ékíti, amelynek csúcsíves ablakain megszűrve hatolnak át a nap sugarai és szivárványos pompával árasztják el a térséget. A csúcsíves boltozás szerkezetújításának köszönhető, hogy az erkélyről lenéző látogatót az oszlopok kecses karcsúsága, szinte lebegő könnyedsége teljesen hatalmába keríti. Az épületet légiessé teszik a kiugró tornyocskák és a díszítést szolgáló faragások is.

Ebbe, az akkor még jobb állapotban levő kastélyba diákoskodásom idején — egy tanéven át

naponta bejártam. A háború alatt ugyanis ide helyezték ki az osztályunkat. Az Esterházyakról már akkor tudtam, hogy soraikban nemcsak magas egyházi méltóságok voltak, hanem gróf Esterházy Antal személyében a Rákóczi-szabadságharc sikeres hadvezérét tisztelhetjük, aki a harc elbukása után elkísérte a fejedelmet Rodostóba. Ott halt meg, önkéntes száműzetésben. Hamvait hazahozták és a kassai dómban Rákóczi mellé helyezték. Gróf Esterházy Ferenc pedig Mária Terézia udvari kancellárja volt, akinek a nevéhez fűződik a szenei Collegium Oeconomicum megalapítása, amely az akkori hatalmas birodalom első közgazdasági főiskolája volt.

A fokozatos felújításban levő kastélyban most kiállítótermek vannak, és itt helyezték el a Járási Honismereti Múzeumot.

Gyermekkoromban a kastélyt a mainál sokkal nagyobb, ápolt és őrzött park vette körül, amelyben a szakszerűen gondozott virágágyakon kívül más világrészek hangulatát sugalló fák, sőt, még teniszpályák is voltak. Az átépítések következtében a park összezsugorodott, elvesztette régi varázsát, de csonkaságában is a mai város legnagyobb zöldterületét alkotja.

Párkány Antal