A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 5. szám

f ÁLLJ M£G’ 1 VÁNDOR A két galántal Esterházy­­kastély a XVII. században (egykorú rézmetszet) Az ópítéstörténeti fejlődés sok nyomát magán viselő, de végül is barokk—klasszicista stílusban átépített — és a közelmúltban felújított — galántai kastélyt a XIX. század elején eladták az Esterházyak. Ezt követően köl­töztek be a galántai harmadik kastélyukba, amely az első he­lyére épült. Az első kastélyukról hiányos adatok állnak a kutatók rendelke­zésére. A feltételezések szerint négy sarokbástyával védett erős­ség volt, amelyet vizesárokkal vettek körül. Létezésére utal a harmadik kastély külső falán el­helyezett feliratos kőtálba, ame­lyen a következő szöveg olvas­ható: D.O.M.A. DANIEL ET PAVLVS EZTERHÁS DE GALANTA SIBI AC SVAE GRATAE POSTERITATI FF.AN.1633 (Galántai Esterházy Dániel és Pál 1633-ban önmaguknak és a hálás örökösöknek bizalom­mal felépítették.) A neogótikus kastélyt tehát ennek az időközben elpusztult várkastélynak a helyére emelték. Mai alakját az 1860-ban az angol Tudor-gótika mintájára tör­tént átépítés eredményeképpen kapta. Ez az építészeti stílus a hazai főnemesség körében rend­kívül kedveltté vált, mert ezzel példázták gazdagságukat és részben hitbéli buzgóságukat is. A gótika a román építészeti stílus leszármazottja, de miképpen a galántai kastélyban is látható, arányai kecsesebbek és részlet­­kiképzése jóval gazdagabb. Eb­ben az Esterházy-kastélyban a főlépcsőház és a belső terek megoldásában teljes mértékben érvényesül ennek a felújított épí­tészeti stílusnak a jellegzetessé­ge: a csúcsíves boltozás. A kas­télyépítők szakszerűen érvénye­sítették a mennyezetnek a falak­ra nehezedő súlyát, és ezáltal lehetővé tették a belső tér ki­használását, mert mellőzték a tartóoszlopokat. A kastély főbejáratát díszes lépcsőház ékíti, amelynek csúcs­íves ablakain megszűrve hatol­nak át a nap sugarai és szivárvá­­nyos pompával árasztják el a térséget. A csúcsíves boltozás szerkezetújításának köszönhető, hogy az erkélyről lenéző látoga­tót az oszlopok kecses karcsúsá­ga, szinte lebegő könnyedsége teljesen hatalmába keríti. Az épületet légiessé teszik a kiugró tornyocskák és a díszítést szol­gáló faragások is. Ebbe, az akkor még jobb álla­potban levő kastélyba diákosko­­dásom idején — egy tanéven át naponta bejártam. A háború alatt ugyanis ide helyezték ki az osztályunkat. Az Esterházyakról már akkor tudtam, hogy soraik­ban nemcsak magas egyházi méltóságok voltak, hanem gróf Esterházy Antal személyében a Rákóczi-szabadságharc sikeres hadvezérét tisztelhetjük, aki a harc elbukása után elkísérte a fejedelmet Rodostóba. Ott halt meg, önkéntes száműzetésben. Hamvait hazahozták és a kassai dómban Rákóczi mellé helyez­ték. Gróf Esterházy Ferenc pedig Mária Terézia udvari kancellárja volt, akinek a nevéhez fűződik a szenei Collegium Oeconomicum megalapítása, amely az akkori hatalmas birodalom első köz­­gazdasági főiskolája volt. A fokozatos felújításban levő kastélyban most kiállítótermek vannak, és itt helyezték el a Járási Honismereti Múzeumot. Gyermekkoromban a kastélyt a mainál sokkal nagyobb, ápolt és őrzött park vette körül, amely­ben a szakszerűen gondozott virágágyakon kívül más világré­szek hangulatát sugalló fák, sőt, még teniszpályák is voltak. Az átépítések következtében a park összezsugorodott, elvesztette régi varázsát, de csonkaságá­­ban is a mai város legnagyobb zöldterületét alkotja. Párkány Antal

Next

/
Thumbnails
Contents