A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 4. szám
ZSIBVÁSÁR /-------------------------------------------------------\ MITŐL KIRÁLYI A KIRÁLYI GYÜMÖLCS? Tessék kipróbálni! Ha valakire rákiáltunk, hogy mondj gyorsan valami gyümölcsöt, szinte biztos, hogy almát mond. A statisztikák szerint ez a legelterjedtebb, tehát legismertebb gyümölcs a világon. Ez kapta a művelődéstörténetben is a legtöbb szerepet. Almát képzelünk az édenkerti Éva kezébe, noha a Bibliában szó sincs róla, hogy alma lenne a tiltott fa gyümölcse. Állítólag egy fáról lepottyanó alma ihlette Newtont a nehézkedés törvényének megfogalmazására, és rohadt almát szagolgatva merített ihletet Schiller. Az utóbbi két történet ugyan valószínűleg csak afféle kultúrtörténeti pletyka, de korántsem véletlen, hogy mindkettőben alma szerepel, s Newton fájáról teszem azt nem dió pottyant le, hisz éppenséggel diófa alatt is ülhetett volna. Ahogy az sem lehet véletlen, hogy a koronázási jelvények között is aranyalma szerepel, nem aranykörte. A mítoszokban és mesékben is valósággal hemzsegnek az almák. Gondoljunk csak a heszperidák almáira, s azok kapcsán Erisz almájára vagy a szerelmetes vetélytars által Atalanta elé szórt aranyalmákra. Hófehérkének mérgezett almát küld a mostohája, nem mérgezett datolyát, aranyalma a balatonfüredi szépségverseny díja, almafa az ifjúság fája az ógermán regékben, és így tovább. Ily módon teljesen érthető, sőt jogos, hogy az almát királyi gyümölcsnek nevezik a historikusok. S az is érthető, hogy az olyan gyerekek, mint ez a kis copfos, akár edzésre mennek, akár suliba, almát kapnak legtöbbször tízóraira. Macskarobinsonok Indiai tudósok elhatározták, hogy megfejtik az óceánból kiemelkedő Fradzsosztsziget rejtélyét. Ezen az apró, lakatlan korallzátonyon kizárólag elvadult házimacskák élnek. A kutatások nemrég kiderítették, hogy 1850-ben zátonyra futott itt egy hajó. A hajótörést túlélő, és a szigetre vergődő matrózok hamarosan belehaltak a különböző fertőző betegségekbe. Mindössze néhány macska maradt életben, s ezek elszaporodtak. Ma legalább ezren vannak, rákféléket, tengeri sünöket és főként halat fognak, mivel a szigeten nem ól semmiféle más szárazföldi állat vagy madár. Hódít-e a pálcika? Hódít bizony. Miközben Kínában, de főleg Japánban már európai módon, késsel és villával tanítják enni a gyerekeket, földünk nyugati felén pálcikával tanítják enni a felnőtteket. Keleti módra táplálkozni ugyanis határozottan divatba jött. Gombamód szaporodnak a kínai és a japán vendéglők, amelyek kívánságra házhoz is szállítanak ebédet, vacsorát. Esti tanfolyamokon oktatják a keleti ételek tálalását és az evőpálcikával való bánásmódot. A csemegeboltokban elszaporodtak a pagodatetejű kis üvegekben árult, eddig csak Távol-Keleten használt fűszerek, a háziasszonyok önszorgalomból keleti módra tanulnak főzni a szép számmal kiadott keleti szakácskönyvekből, amelyekből néhány már magyarul is megjelent. Hiába, no! Összeszűkült a világ, közelebb került a messzi. Mik is a sünkérdések? Mindenesetre divatosak. Például: Mi az abszolút kaktuszhamisítvány? A cserépbe ültetett sündisznó. Hogyan csókolódznak a sünök? Óvatosan. Mikor abszolút vaksi egy sün? Ha összetéveszti a sárkefét a feleségével. Miért van bekötve a sün lába? Mert véletlenül megvakarta vele a hátát. De nemcsak a sünviccek jöttek divatba, a kis sünfigurák is. Pár éve kedvelték meg őket, aztán valahogy eltűntek, és most megint kabalafigura lett belőlük. Süni vigyorog a játékpolcokon, süni fityeg a kulcstartón, ráfestik még a konyharuhákra is. Nem árt, ha tudjuk, hogy minden kis süni burokban jön a világra, hogy az anyját fel ne sértse. Egyébként roppant barátságos állat, könnyen idomítható, házhoz szoktatható. Igaz, ha összegömbölyödik, inkább valami óriás vadgesztenye tüskés burkára hasonlít, mint állatra. De mint az egyszeri gyerek mondta, a tüskés testben nemes lélek lakozik. Hogy valóban lelkes jószág, arra nem mernénk esküdni, de annyi biztos, hogy lehet érte lelkesedni. V_______ 26 A HÉT
