A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 4. szám

MINERVA

A PANNÓNIA! FÉNIKSZ SZERZŐJE

(250 éve született Decsy Sámuel)

"Ahol idegen nyelven taníttatnak a tudományok, lehetetlen ottan azoknak, és a szép s hasznos mesterségeknek illendőképpen virágzani, és a legjobb természeti talentumok is örökkévaló miveletlenségben maradnak." Több mint kétszáz esztendeje, 1790-ben vetette papírra e sorokat Decsy Sámuel, a Pannóniái Féniksz avagy hamvából feltámadott magyar nyelv című könyve előszavában.

A főnix a kor egyik kedvelt jelképe. 1767-ben Bőd Péter Erdélyi Féniks c. alatt adja ki Pápai Páriz Ferenc kéziratban fennmaradt nyomdásztörtónetót. Az első magyar nyelvű újság, a pozsonyi Magyar Hírmondó pedig így ír 1785- ben: "A Féniks madárról úgy írják, hogy midőn megvénheszik drága szerekből fészket rak magának, s abban a Napnak hóvségétől hamuvá ég, de viszont annak erejétől megifjodva fel-éled: a mi Magyar nyelvünk is szinte így járt". A "hóvsóg", mely Decsy korában a magyar nyelvet a megsemmisülésbe készült kergetni, a "kalapos király", II. József nyelvrendelete volt. A császár 1784-ben adta ki hírhedt pátensét, melynek értelmében birodalma egyetlen hivatalos nyelve a német. A rendelet kötelezte a megyei és városi hatóságokat a német írásbeli ügyintézésre. A

PANNÓNIÁI

FÉNIKSZ

avagy

HAMVÁBÓL FEL-TÁMADOTT

MAGYAR NYELV

MELLYET

IRT

D. DECSY SÁMUEL.

£' Könyvnek az ára i. forint.

B É T S B E N

Nyomtattatott Neme's TRATTNER J AJNOS TAMAS Künyv - nyomtató Műhelyében------%------- ‘

MDCCXC.

középiskolákba az 1784—85-ös tanévtől kezdve, csak németül tudó diákok léphettek. Érdemes idéznünk a rendelet indoklásából: "... nem arról van szó, hogy milliók megváltoztassák nyelvüket és más nyelven beszéljenek, hanem arról, hogy azok, akik a közügyeknek akarják magukat szentelni, a latin helyett a német nyelvet használják, s az ifjúság ahelyett ezt tanulja... Rendeletem a magyar nemzetnek és a köznek a legjobbat akarja és egyáltalán nincs szándékomban az anyanyelv kiirtása". (Ugye, kísértetiesen ismerős szöveg — akár napjaink "kalapos királyai" is megfogalmazhatták volna.)

A rendelet heves ellenállást váltott ki országszerte. A császár közvetlenül halála előtt kénytelen — több más rendeleté mellett — a nyelvrendeletet is visszavonni. Az utódaként trónra lépő II. Lipót visszaállította a latin nyelvű középiskolai oktatást, azzal az engedménynyel, hogy a nyelvtani osztályokban segódnyelvként a magyar is használható. így támad fel hamvaiból a "pannonjai féniksz": a magyar nyelv.

Szögezzük le mindjárt, hogy Decsy műve távolról sem csak nyelvészeti munka. A Pannóniái Féniksz a felvilágosult rendi (nemesi) program nemzeti nyelvi célkitűzéseinek legjellemzőbb ki-A-iU A G Y A R

s /. r n T

K 0 R O N A N Á K

í: s ,

AZ AIIOZ TARTOZÓ TÁRGYAKNAK.

HISTÓRIÁJA.

m f i. i. r i: t

Sok regi és njjátbb írásokból ki jegyzet!, rendbe f'zedeft, meg világosiiul!, 's kedves J/^za- Jia in a/c hajznokra közönségessé lelt

DECSY SÁMUEL,

A’ JÓZAN ÉS ORVOSI *TriWM.\NYOKN\K

DOCTOR A , i.S AZ. Ó|»ÍÍL\J íli.WCO: il; It Ml KUIALVI TUDÓS TAKSASÁCNAh. TAGJA.

E‘ Könyvnek, az eh ez t.nio.ö f.In-lt K-V'-I-Uel «Vit».

n é r s n i: a,

nyomtattató i t aujkiuii k;näT7, k szakados

lát.wv Minir.ufi 'll III i.. fi De CX C11. L hé r t

fejtése (Magyar nevelés története, I. kötet, 1988). "Aki szemesen meg-visgállya az Európai virágzó birodalmak előbbi s mostani környül-állásait, könynyen ki-fogja azt tanulni, hogy azok-is olly szomorú állapotban voltak ennekelőtte, mint mi most, és hogy mostani boldogságokat egyedül nemzeti nyelvek serény művelésének köszönhetik". Jobb volna — vélekedik Decsy —, ha a jövendőbeli gazda, mesterember vagy földműves a latin helyett "a vallásnak fundamentumos czikkelyeit, erkölcsi tudományt, históriát, kivált hazájoknak históriáját, a földnek leírását (geográfiát), természeti históriát és tudományt, majorkodást (gazdálkodást), sőt mint jövendő atyák, a nevelésnek tudományát tanulnák". Természetesen magyarul! Ezért "a magyar nyelvnek nevelésére s a magyar tudományoknak gyarapítására" egy társaságot kell alapítani. E "Magyar Tudós Társaságnak" így szabja meg Decsy a küldetését: "... az ő kötelességek lenne a magyar nyelvnek tsinosítása, bővítése, új szóknak találása, közönségessé-tétele, a jó német, frantzia, olasz, ánglus és görög könyveknek nemzeti nyelvünkre való által fordítása, új könyveknek írása, új dolgoknak találmánya (feltalálása)..." E sokrétű munkát a Társaság négy osztálya (Classis) végezné, mégpedig a filozófiai (bölcseleti), a filológiai (nyelvészeti), a matematikai s végül a fizikai osztály. "A Physica Classis mivellye a Természeti históriának minden részét, a Természeti- és Orvos Tudományt, és mind azt, a mi az Oeconomica, az az Gazdálkodásra tartozik".

Látható, hogy Decsy egy felállítandó tudományos akadémia körvonalait vázolta fel a Pannóniái Féniksz-ben. A kezdethez szükséges tőkét a közadakozásból kívánta előteremteni. Feltételezése szerint, azok a nemesek, akik a II. József halála után a Becsből újra Budára visszahozott magyar korona kíséretéhez, őrzéséhez "költséges köntöst" csináltattak maguknak, talán e nem kevésbé nemes célra is fognak áldozni. Decsy optimizmusának (naivitásának?) egyéb jele is kimutatható: a leendő Akadémia védnökének Ferenc főherceget ajánlotta, bízva annak Lipóthoz hasonló magyarbarát érzelmeiben. Ám a történelem, mint annyiszor máskor, most is meghazudtolta az álmodozót. II. Lipót 1792-ben elhunyt, s a trónra lépő Ferenc rendőruralma évtizedekkel veti vissza a "pannonjai féniksz" próbálkozásait.

Lexikonjaink elsősorban a Pannóniái Féniksz szerzőjeként tartják számon Decsyt. Ám ha végig kísérjük életútját, megállapítható, hogy Decsy a Féniksz

20 A HÉT