A Hét 1992/1 (37. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 4. szám

MAGYAROK AMERIKÁBAN Az idén lesz ötszáz esztendeje annak, hogy Cristobal Colón — vagy ahogy mi magyarok jobban ismerjük: Kolumbusz Kristóf — kikötött Amerikában, és bebizo­nyította a kishitűeknek és az akadékosko­­dóknak: érdemes nyugat felé nekivágni a hatalmas óceánnak, mert az utazás vi­szontagságainak jutalmaként kies szépsé­gű szárazföldre lelhet az ember, Ő még Ázsiának vélte ezeket a tájakat, és ebben a jámbor tudatlanságban is halt meg, de a XVI. század első évtizedében már nyilván­valóvá vált, hogy Kolumbusz egy új konti­nenst fedezett föl. Tragikus fintora a sorsnak, hogy Amerika őslakói katasztró­fák és sorscsapások sorozataként élték meg mindazt, amit Európában mint dicső tettet és nemes küldetést üdvözöltek. Amerika fokozatos meghódítása némely tengerjáró európai nemzetnek — a spa­nyoloknak, a portugáloknak, az angolok­nak, a franciáknak — a hatalmat és az anyagi gyarapodás lehetőségét jelentette, s bár nem kétséges, hogy Európa sok mindent nyújtott Amerikának, de mind­ezért Amerika kétszeresen is megfizetett. Kevésbé szerencsés nemzetek fiai és lányai inkább kényszerűségből vállalták a hajózás veszedelmeit; a szegénység, a nyomor elől menekültek, esetleg a hatalom megtorlása elől, mint az elbukott magyar szabadságharcokat követően sokezren. Az elmúlt évszázadok során nagyon sok magyar megfordult Amerikában, és tekin­télyes azoknak a száma is, akik hazájuk­nak választották ezt a hatalmas, az Aleut­­szigetektől egészen a Tűzföldig terjedő kontinenst. Becslések szerint ma több mint egymilliókétszázezer magyar él Észak- és Dél-Amerikában. Ez a földrész befogadta őket, kenyeret, munkát és menedéket adott nekik. A legtöbbjük ma már otthon érzi magát választott hazájában; oda köti őket a családjuk, a munkájuk. Mégsem hiszem, hogy ne gondolnának olykor az odahagyott szülőföldre (vagy őseik szülő­földjére), hogy végleg megszűntek volna magyaroknak lenni. Szerkesztőségünk­ben elhatároztuk: Amerika fölfedezésének 500. évfordulója alkalmából nyomon kö­vetjük azoknak az amerikai magyaroknak a sorsát, akik Amerikában (magyarként) szereztek dicsőséget vagy munkálkodtak a köz javára. A seregszemle persze egyáltalán nem törekszik a teljességre, s még csak azt sem ígérhetjük, hogy eddig nem ismert tényekre derítünk fényt. Cé­lunk mindenekelőtt a tájékoztatás és a figyelem felkeltése. Nyilván sok olyan olvasónk van, akit érdekel az Amerikába szakadt magyarok sorsa, de eddig nemi­gen nyílt alkalma rá, hogy többet megtud­jon róluk. Gondoltunk aztán az iskolai tanulókra is. A történelemórákon nem nagyon van lehetőség az efféle speciális témákkal foglalkozni; még jó, ha Kossuth Lajos amerikai utazásáról szó esik. Pedig hány kiváló magyar jutott el rajta kívül Amerikába! Hányán lettek világhírűvé ép­pen itt! Néhányukról ma már egyre többet hallhatunk, mint például Teller Edéről, akinek a nevét korábban csak megbélyeg­ző jelzők kíséretében volt szabad kiejteni. De voltak az elmúlt évszázadoknak is kiemelkedő magyar szereplői az amerikai szárazföldön. Róluk sem szeretnénk meg­feledkezni. Akadtak persze olyanok is, akikről a nagy összefoglaló történelem­­könyvek nem írnak, de ennek ellenére tudunk róluk, és úgy véljük, megérdemlik, hogy számon tartsuk őket. Közéjük tarto­zik az a derék magyar ember is, akinek a sors kegye folytán megadatott, hogy Mik­sa mexikói császár testőre lehetett, s akinek az emlékiratait éppen ebben a számban kezdjük közölni. A Csallóközi-mátyusföldi Régió Csema­­dok területi választmányai elhatározták, hogy Amerika felfedezésének félóvezre­­dik évfordulója alkalmából Magyarok Amerikában címmel vetélkedőt hirdetnek alap- és középiskolai diákok számára, s amennyiben érdeklődés mutatkozik — felnőtt kategóriában is. A többfordulós vetélkedőre a tervek szerint áprilisban kerül sor, a részletekről majd az elkövetke­ző hetekben bővebben is tájékoztatunk. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy fel­vállalja azoknak a dolgozatoknak és cik­keknek a közlését, amelyek segíthetik a versenyzőket a felkészülésben. Egyúttal felkérjük azokat a toliforgatókat, akik a nevezett témában járatosak, hogy minél hamarabb jelentkezzenek nálunk, amennyiben írni szeretnének valamelyik híres amerikai magyarról. Lacza Tihamér Ml DO mído^ játék-nagykereskedés KÍNÁLATUNK: • több mint ezerféle játék a világ minden tájáról • hongkongi áru • nagyobb megrendelésnél kedvezményt nyújtunk • azonnali vásárlási lehetőség a nagyraktárainkban • árukínálati listánkat kérésére postázzuk • egyéb gyerekholmik Üzleti helyiségeket bérbe veszünk. Közelebbi információkat a következő címeken kaphatnak. Iroda: 612 64 Brno, Šumavská 33 tel.: (05) 71 12/529 fax: (05) 746 335 Raktárak: Brno, Vranovská 94, (05) 670 944 Jičín, Délnická 15, (0433) 23 889 Zvolen, Bakóvá Jana, (0855) 20 512

Next

/
Thumbnails
Contents