A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-19 / 29. szám
GAZDASÁGI TANÁCSOK Vállalkozás jeligéjű olvasónk arra kér választ, végezhet-e egyenrangú partnerként vállalkozói tevékenységet házaspár ugyanazon a cégen (vállalkozói egységen) belül. A polgárok magánvállalkozását szabályozó törvény értelmében házastársak közt nem jöhet létre munkajogi viszony. Házastársak vállalkozhatnak közösen mint társvállalkozók, mégpedig úgy, hogy tevékenységüket bejegyeztetik. Ez esetben a házastársak mindegyikének külön-külön adják ki a bejegyzésről szóló végzést. De létrehozhatnak kereskedelmi társaságot, vagy más társaságot is — a novellizált gazdasági törvénykönyv értelmében —, esetleg vállalkozhat csak az egyik házastárs, aki be lesz jegyezve, s a másik ez esetben csendestársként vehet részt a tevékenységében. Cs. O. azt szeretné tudni, mit is jelent a leasing (magyarul: lízing). A lízing a nemzetközi együttműködés nagyon előnyös módja, valamilyen tartós fogyasztási cikk vagy termelőeszköz bérbevételét jelenti bérleti szerződés alapján. A bérbeadó — aki lehet agyártó, kereskedelmi vállalkozó vagy lízingre szakosodott gazdasági társulás — szerződésben kötelezi magát arra, hogy átmeneti időre bérbe adja a bérlőnek a bérleti szerződés tárgyát, esetleg bizonyos szolgáltatásokat is nyújt hozzá az egyezményben rögzített díj fejében. A lízingnek két alapvető formáját különböztetjük meg. A termelési egység bérbeadását (plant leasing), amikor egész gyáregységeket lízingelnek, illetve a berendezésegységek lízingjét (equipment leasing), amikor egyes gépeket, gépi berendezéseket adnak bérbe (pl. építőipari gépek, számítástechnikai berendezések stb.). Napjainkban a lízing egyre gyakoribb a nemzetközi kereskedelemben, mert lehetővé teszi, hogy bérlő a saját tőkéjét a legjövedelmezőbb vállalkozási szférákban fektesse be. A bérlő ezenkívül így kipróbálhatja egy adott termék tulajdonságait, tapasztalatok birtokában dönthet annak megvásárlása mellett, vagy kellő tőke hiánya esetén hitel igénybevétele nélkül is vállalkozhat. A lízing hátránya a finanszírozási formája. A bérleti idő letelte után a bérlőnek ki kell fizetnie az egész tranzakció költségét, ugyanakkor nem válik a bérleti tárgy tulajdonosává. A csehszlovák gazdasági szerveze-TANÁCSAQÓ tek esetében az aktív lízing gyorsabb forgalomnövekedést eredményezhet, így az értékesítés jelentős eszköze lehet. Ennek feltétele azonban a kiváló szervizelés, a pótalkatrészek azonnali szállítása, a rugalmas hibaelhárítás. A lízing az egyik módja, hogy magas technikai színvonalú, tökéletes szerv ízhálózatú gépeket és gépi berendezéseket szerezzünk. A passzív lízingoperációk azonban mind nagyon költségesek (a kölcsönzés, a javítás stb.), ezért alaposan meg kell fontolni a várható kiadások és a várható bevételek arányát. B.l. kérdezi Kassáról: Van-e jogom jövedelemadó-kedvezményre azon a címen, hogy megváltozott munkaképességű magánvállalkozó vagyok? A Tt. 389/1990. számú, a lakosság jövedelemadójáról szóló törvény 14. paragrafusa szerint a rokkantnyugdíjat (vagy más nyugdíjat, de rokkantsági alapon) kapó adóköteles személyek, akik kereseti tevékenységet folytatnak (mások segítsége nélkül, vagy legfeljebb egy alkalmazottal), az adóhivataltól 50 százalékos adócsökkentést kaphatnak, azonban ez az adócsökkentés nem haladhatja meg az évi 10 000 koronát. Dr. Ú. L. JOGI TANÁCSOK B. B. nevű olvasónk 1985 júniusában építkezési engedélyt kapott családi ház építésére, lakhatási (használatbavételi — kollaudációs) határozatuk még nincs. Férje 1986. április 16-án a munkaadójánál 35 000 korona stabilizációs hozzájárulást kapott és kötelezte magát, hogy 10 évig a cégnél marad dolgozni. Más hozzájárulást nem kapott. Most a sajtóban megjelent hírek alapján az 1991. évi 73. számú kiegészítő rendelet értelmében kérte a járási hivataltól a 40 000 koronás további hozzájárulást, amelyet azok kaphatnak, akik az 1964. november 20. és 1985. december 31. között kiadott építkezési engedély alapján kezdtek családi házat építeni. Kérelmét elutasították azzal, hogy erre nincs igényük, mert már kaptak hozzájárulást. Azt kérdezi, hogy helyesen jártak-e el? Az eredeti, 1985. évi 136/85. számú rendeletet, amely az egyéni lakás- és házépítők pénzügyi támogatásáról szól és amely az előző 1982. évi 1. sz. pénzügyminisztériumi rendelet helyébe lépett, először az 1989. évi 74. számú, majd legutóbb az 1991. évi 73. számú egészítette ki, illetve lényegesen módosította. E legújabb hirdetmény 62. pontjában az eredeti 34. § kiegészítő rendelkezései értelmében a 40 000 koronás állami hozzájárulásra csak akkor van igény, ha a rendelet egyéb feltételei is teljesítve vannak, vagyis az építkező az előző rendelkezések alapján még nem kapott semmiféle hozzájárulást. — Ilyen értelmű hivatalos magyarázatot és utasítást adott ki a Szlovák Pénzügyminisztérium is az alárendelt járási hivataloknak. így olvasónk kérelmének ennek értelmében nem tehettek eleget. "Kulák" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy visszakaphatja-e a földjét, amit tőle az 1950-es években "kulákperben" a beadási kötelezettség elmulasztása miatt büntető Ítélettel elkoboztak. Ha olvasónkat a bírósági rehabilitációról szóló 1990. évi 119. számú törvény alapján a bíróság rehabilitálja és ennek során megsemmisíti az eredeti büntető Ítéletnek a vagyonelkobzásra vonatkozó részét is, akkor a Szövetségi Gyűlés által 1991. május 21-én elfogadott földtörvény 6. §-ának 1. bekezdése a) pontja alapján kérheti az elkobzott mezőgazdasági földjének visszaadását, mégpedig az államtól, illetve attól a jogi személytől (szövetkezettől, állami gazdaságtól stb.), amely az ingatlanát ma birtokolja. Az ingatlan visszaadására irányuló igényét a kötelezett személynél legkésőbb 1992. december 31-ig kell érvényesítenie, mert különben az igénye megszűnik. "Emigráns" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy visszakaphatja-e a földjét, amit 1971-ben elhagyott, amikor illegálisan külföldre távozott. Külföldön nem szerzett idegen állampolgárságot, és nem is kérte a csehszlovák állam kötelékéből való elbocsátását. A földtörvény 4. §-ának 1. bekezdése értelmében a föld visszakövetelésére jogosult az a személy, aki a Cseh és a Szlovák Köztársaság állampolgára és ezek területén állandó lakhelye van, mégpedig a törvény 6. §-ának 1. bekezdése g) pontja alapján. Ha olvasónk hazatér és belföldön letelepedik, illetve itt állandó lakhelyre tesz szert, 1992. december 31-ig igényelheti a földje visszaadását. 1991. június 24. Dr. B. G. A HÉT 23
