A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-27 / 52. szám
HÍRMONDÓ Pozsonyról Budapesten Hétszáz évvel ezelőtt, 1291. december 2-án III. Endre király városi jogokat és szabadságlevelet adományozott Pozsonynak. Erről az évlordulóról emlékeztek meg Budapesten a Marczibányi téri Művelődési Központban. Az ünnepi műsoron ott voltak többek között a pozsonyi Esterházy János Klub tagjai, akik a műsor előtt látogatást tettek a parlamentben és istentiszteleten vettek részt a budai Sziklatemplomban. Az esti műsornak — amelyet a Rákóczi Szövetség szervezett — Sunyovszky Szilvia, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója volt a házigazdája. Jó volt felidézni dr. Vígh Károlynak a történelmi momentumokat, emlékezni a múlt jelentősebb eseményeire. Az 1291- es évre, amikor Pozsony polgárai az első királyi kiváltságokat kapták. 1467-re, amikor Mátyás király Pozsonyban megalapította Közép-Kelet-Európa egyik első egyetemét, az Academia Istropolitánát. Az 1531—1784 közötti időszakra, amikor Pozsony Magyarország fővárosa volt. A Szent Márton templombeli koronázási ünnepségekre. Jó volt felidézni a híres reformkori országgyűlések hangulatát, amelyekhez Kossuth, Széchenyi, Kölcsey, Wesselényi és a nagy nemzeti újjáéledés más nagy alakjainak neve s működése fűződik. Az 1751. évi országgyűlést, az "Életünket és vérünket" felkiáltásról ismert pozsonyi diétát, amely Mária Teréziának a hadisegélyt szavazta meg. Pozsony fővárosi időszakához jelentékeny építkezések fűződtek. Ez időben alakultak ki barokk elemei. 1753-ban új országház épült, 1776-ban nyílt meg az új jogakadémia, a színház (német nyelvű Rendi Színház), 1780-ban Pozsonyban alapította meg Ráth Mátyás az első magyar hírlapot, a Magyar Hírmondót és mellékletét, a Pozsonyi Magyar Múzsát. Jó volt felidézni a múlt század szellemét. A század első felét, amikor kezd megerősödni a „szlovák nemzeti mozgalom is Ľudovít Štúr és Anton Bernolák nyomán. Az 1847-es esztendőt, amikor V. Ferdinánd nyitotta meg magyar nyelven azt a korszakalkotó pozsonyi országgyűlést, amely az 1848. évi szabadelvű törvényeket kivívta. A szabadságharc vihara jórészt elkerülte a várost. Ebben az időben Pozsonyt általában Bécs külvárosaként emlegették. A múlt század második fele a másodvirágzás kora volt számára. Felépültek az első nagyipari üzemek, s 1869- ben már munkássága is szervezkedni kezd, 1879-ben pedig megjelent az első pozsonyi munkásújság. Pozsony szelleme csendesen szól. Benne van a német, a magyar és a szlovák szó. Nem tudom értjük-e? Tette fel a kérdést a műsor egyik előadója Kiss Gy. Csaba. Az ünnepi műsorban olyan kiváló művé• Az egyik kitüntetett: Schniererné dr. Wurster Ilona • Az esti ünnepi műsor egyik résztvevője: A Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkara, vezényel Janda Iván szék léptek fel, mint Horváth Sándor, Szuhai Balázs, Thirring Viola, a Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkara. A műsor végén a Rákóczi Szövetség emlékérmeket adományozott. A magyar életért és jövőért emlékérmet kapott többek között Vass Lajos karnagy. A Pozsonyért emlékérmet a szövetség munkássága elismeréseként többek között Ébert Tibor írónak és muzsikusnak, Janda Iván karnagynak, dr. Fogarassy Lászlónak, a történelemtudomány kandidátusának, dr. Stefan Holčíknak, Pozsony alpolgármesterének, Lehel Zsolt műemléktérkópésznek, Schniererné dr. Wurster Ilonának, az Ésterházy János Klub egyik megalapítójának és jelenlegi szóvivőjének adományozott. A Hétszázéves Pozsony emlókműsort megtekintette az 1948 óta Sydneyben élő ifj. Esterházy János és testvere Esterházy Alice is. 8 A HÉT Kamoncza Márta Prikler László felvételei
