A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-12-27 / 52. szám

M l J Ö H E T M É G? Aligha kétséges, hogy 1991-et nem piros betűkkel írják majd be az emberiség történelmének nagy krónikáskönyvébe. Elegendő csak sorba venni az év eseményeit és történéseit, hogy bárki elhiggye az előbbi mondat igazát. Már az év elején kis híján globális háborúba sodródott a világ a Perzsa-öbölben kialakult válság miatt. Végül felemás eredménnyel úgy-ahogy lezárult ez a konfliktus: Irak kivonult Kuvaitból (az agresszióra még hónapokig égő olajkutak emlékeztettek), de Szaddam Husszein is megúszta — ezidáig senki nem vonta felelősségre. Az otthonaikból elüldözött iraki kurdokkal már nem vállalt szolidaritást a világ; bárki, legyen az iraki vagy török katona, azt csinálhat velük, amit akar. Mint ahogy a 'jugoszláv néphadsereg" barbár akcióival szemben is tehetetlen immár hónapok óta az európai országok közössége. Ki tudja hány ártatlan ember pusztult már el az esztelen öldöklésben, hány település — köztük olyan magyar falvak is, mint Kórógy és Szentlászló — vált romhalmazzá. Halottak, sebesültek, menekülők itt is, ott is, szerte a világban. Büszkék voltunk rá, hogy Európában 45 évig nem volt háború. Most szomorúan és mélységes aggodalommal kérdezzük: vajon mikor lesz újra béke? Mikor lesz béke a csatamezőkön és az emberi lelkekben. Mert nagy most a feszültség az emberek, a nemzetek között is. Mennyire vártuk a totalitárius diktatúrák bukását, a kommunista rendszerek összeomlását! Tele voltunk reménykedéssel, hittel, s már-már csodavárással. De csodák nincsenek. A Szovjetunió, az agyaglábú óriás — ki hitte volna még néhány esztendeje — szinte egyik napról a másikra megszűnt létezni. A szörny augusztusban még egy utolsót dobbantott a lábával, de hál’ istennek kiderült: többre már aligha futja az erejéből. Ám a hullafoltokkal tarkított test oszlásnak indult, s lehet, hogy mérgei szétáramolnak a világ minden tája felé. Az óriási gazdasági problémák, a nemzetek közötti gyűlölködés, a befolyásától megfosztott hadsereg — mind olyan bizonytalansági tényező, ami könnyen kontinentális méretű háborúhoz vezethet. Egyik pesszimista ismerősöm fejtegette a minap: hidd el barátom, nem lesz rend és nyugalom ebben a világban. Mindenki jól és kényelmesen szeretne élni, de ez így képtelenség. Mindig kell lenniük szegényeknek és elnyomottaknak is, hogy valamihez mérhető lehessen a mások gazdagsága és hatalma. Ahogy az egyik állat a másik rovására él, ahogy a terebélyesebb növény elfödi a napot az apróbb elől, úgy él az egyik ember a másik rovására, úgy jut neki több fény és levegő, mint a másiknak. Ez volt a világ rendje mindig és mindenhol, még az egyenlőséget hirdető kommunizmusban is! Nem szívesen adtam igazat ismerősömnek, elvégre az ember nem olyan mint az oktalan állat. De ahogy így gondolatban felidézem az év eseményeit, kénytelen vagyok egyetérteni vele. Nem is kell messzire mennem, hiszen 128 ezer négyzetkilométernyi kis országunkban is mindez nagyon jól szemléltethető. Paradox módon a szabadság megfertőzött bennünket. Egy magas lázzal járó betegség hatalmasodott el rajtunk: mindenki ég a meggazdagodás és a hatalom megszerzésének a vágyától. Üsd, vágd, nem apád! — mondják a botcsinálta pártkorifeusok, elvégre a demokráciában mindent szabad. Még nyilvánosan hazudni is. Ma már nem lehet megállapítani, hol kezdődött a bomlás. De nem is érdekes ez, hiszen a dolgainkat"sikerült" annyira összekuszálnunk és elrontanunk, hogy félő: egyhamar nem fogjuk tudni rendbetenni. Én megértem szlovák barátaink önállósodási törekvéseit, de látom ugyanakkor azt is, hogy gazdasági téren nem tesznek ennek érdekében semmit. Tudom, a legegyszerűbb kimenni a térre és tüntetni, vagy buzdító cikkeket írni a lapokba. De vajon ki tudja megmagyarázni azt, hogy a külföldi tőke 90 százaléka Csehországot részesítette előnyben, és a nyugati cégek és vállalkozók továbbra is bizalmatlanul figyelik a szlovákiai fejleményeket? Nekünk, magyaroknak akkor is a szlovákokkal kell együttélnünk, ha Csehszlovákia megmarad, s akkor is, ha darabjaira hullik. S ha egy nemzet a vesztébe rohan, magával sodorhatja a kisebbséget is. Ez a perspektíva nyomasztó és bénulttá teszi az embert. Egyre csak azt kérdezem: mi jöhet még? LACZA TIMAHÉR Minő a ^ KEDVES IVIIUU MÜDO(*p^ OLVASÓINK! játék-nagykereskedés SAJNOS AZ EGYRE NEHE­ZEBB GAZDASÁGI HELYZET­KÍNÁLATUNK: BEN ELKERÜLHETETLEN A • több mint ezerféle játék a világ minden tájáról LAP ÁRÁNAK EMELÉSE. A • hongkongi áru JÖVŐ ÉVBEN EGY SZÁM 6,— • nagyobb megrendelésnél kedvezményt nyújtunk • azonnali vásárlási lehetőség a nagyraktárainkban • árukínálati listánkat kérésére postázzuk KORONÁBA KERÜL. AZ ELŐ­FIZETŐK AZ ELSŐ NEGYED­• egyéb gyerekholmik ÉVBEN MÉG VÁLTOZATLAN ÁRON KAPJÁK. REMÉLJÜK, Üzleti helyiségeket bérbe veszünk. HOGY HŰSÉGES OLVASÓINK Közelebbi információkat a következő címeken kaphatnak: TOVÁBBRA IS MELLÉNK ÁLL­Iroda: 612 64 Brno, Šumavská 33 NAK, Ml PEDIG IGYEKSZÜNK tel.: (05) 71 12/529 fax: (05) 746 335 MÉG ÉRDEKESEBBÉ TENNI A Raktárak: Brno, Vranovská 94, (05) 670 944 LAPOT. Jičín, Délnická 15, (0433) 23 889 Zvolen, Bakóvá Jana, (0855) 20 512 A SZERKESZTŐSÉG

Next

/
Thumbnails
Contents