A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)

1991-12-13 / 50. szám

Kő Hövön...

Bars vára

Bars vármegye középkori székhe lye volt Óbars városa, amely már a garamszentbenedeki bencés apátság megalapításakor is jelentős településnek számított. Bars váráról Anonymus is tesz említést; a várat szerinte Bors nemzetségének fiai építették. Ez a vár 1075-ben már állott. Kívánatos is volt, hogy erős várakkal rakják meg a Garam folyó partjait, hiszen fontos kereskedelmi és számos hadi út vezetett erre. Aztatrachit-dombot, amelyen hajdan a vár állott, ma is Várhegynek nevezik; földsáncainak maradványai még századunk elején is jól látszottak. A vár alapítása idején a vár kiszolgáló népe főként besenyő eredetű volt; a besenyők utódai még sok ideig lakták Barsvár környékét. Mint várispánsági székhelyhez, számos Garam menti község tartozott Bars várához, le egészen Léváig. A vár azonban már a XIII. században elpusztult. 1228- ban II. Endre király nagyterjedelmű birtokot adományozott Óbars vidékén egy jövevény német lovagnak, aki előbb a Plassen, később a Balassa nevet vette föl. Ő lett a Balassák egyik őse. Károly Róbert király az akkor már használaton kívüli barsi várhoz tartozó birtokokat a lévai uradalomhoz csatolta, s ettől az időtől kezdve Léva urai egyúttal Óbars birtokosai is. Egy ideig, a XIII. század elején, a trencséni kiskirály, Csák Máté is bírta Barsot. Dúlták a maradék várat és a virágzó várost a husziták, pusztították a törökök; 1626-ban ezen a tájon táborozott Bethlen Gábor is, innen írta segélykérő levelét az angol királyhoz. A honfoglaló magyarok és a besenyők utódai a századokon át tartó harcok során kivesztek, helyükbe németek települtek. 1705-ben Óbars még valódi városnak számít, 1788-ban itt volt a Garam völgyének egyik legfontosabb postaállomása. (Komárom—Érsekújvár—Léva — Zólyom—Besztercebánya.) Bars várának neve a vármegye nevében a XX. század közepéig fennmaradt, a környéki dűlők nevei pedig nagyrészt még ma is magyar nevek.-sz-