A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-19 / 29. szám
ÉLŐ MÚLT KONCSOL LÁSZLÓ Titkos kálvinista tanítók Hodoson (1731 — 1776) Előző történetünkben, amikor az alistáli, padányi és bögellői reformátusság Türelmi rendelet előtti nyomorgattatását tárgyaltuk, már esett néhány szó Hódosról. Említettük, hogy Pozsony vármegye alsó-csallóközi járásának nemesi közigazgatású faluja volt Dunaszerdahely közelében, a keleti Sikabony és a déli Nagyabony mellett, az utóbbitól három-négy kőhajításnyira, s hogy a nemesi demokrácia jegyében dacolhattak lakosai a nagyabonyiakkal s a filiák közbirtokos nemeseivel együtt, ha lelkiismeretük így sugallta, a bécsi hatalom ellenreformációs politikai nyomásával. Ezért történhetett, hogy amikor a szerdahelyi anyaegyházat 1681-ben fölszámolták s az ottani református templomot lerombolták, az elűzött prédikátornak hodosi leányegyháza kínált föl otthont és szolgálati helyet. (Szerdahely a földbirtokos, a főispán Pálffy igazgatása alatt állt.) Hodos ekkor emelkedett első ízben anyaegyházzá, s ezzel Szerdahely filiáit, Cséfalvát, Nagy- és Sikabonyt, Nagy- és Kisudvarnokot, Étét, Tőkést, Pódafát, Albán és Hegyet is megörökölte. A Patonyokat még azért nem találjuk leányegyházai között, mert ezek a falvak az akkor szintén helvét hitvallást követő Szentmihályfához tartoztak, illetve a felső Patonyok közül Lőgér, az alsók közül Dióspatony egy-egy röpke időszakra még a mihályfai templomkörzet határain belül is önállósult. Egy 1717. évi lelkészi és tanítói díjlevólgyűjtemény, a Matrix Ecclesiasticomm proventum egyként tartalmazza Hodos lelkészének 1713. esztendei és valamelyik Patony (talán Diós) prédikátorának 1709. évi díjlevelét. Hodoson akkor, 1713 ban Csekefalvi András szolgált, a patonyi lelkész neve még ismeretlen. Olvasóink biztosan megörülnek, ha ideiktatjuk a hodosi prédikátor 1713. évi díjlevelét. "1. Az egészfizető ad dénár 50. 2. Búzát fél-fél mérőt. 3. A félfizető ad dénár 25. 4. Búzát egy fertályt A presbiterek ítélik meg, ki-ki mennyit fizessen, egészet vagy felet 5. Négy hold őszi vetés. Hodos ad egy holdat, Nagyabony egyet, Sikabony felet Kisudvamok felet, Été az alsó megyékkel egyet mívével. 6. Tíz-tíz kéve nádat. 7. Fát hat szekérrel. Hodos ad kettőt, Nagyabony egyet, Sikabony egyet, Kisudvamok egyet, Été, Hegy egyet 8. Copulatíótul dén. 50. 9. Halotti tanításiul dén. 50. 10. Keresztelőtül dénár 15. Introductiótul is dénár 15. Lett az új alku Hódosban Anno 1713 die 18Febr. Tiszteletes Magyari Péter püspök uram előtt" Az "egész fizető" az egész telkes gazdát vagy azt a házaspárt jelenti, amelynek mindkét tagja kálvinista, a mérő (fél szapu) 12 A HÉT egy fél magyar (1200 négyszögöles) hold bevetésére elegendő gabona, 62 és fél liter, a fertály ennek a fele, a presbitérium a demokratikusan magát kormányzó református gyülekezet választott tanácsa, parlamentje, ólén az ugyancsak választott gondnokkal vagy kurátorral mint elnökkel, az alsó "megyék" a déli filiákat, a copulatio ("összekötés") az esketést, az introductio ("bevezetés") a konfirmáltatást vagy ágendázást jelenti. Ezekből a bevételekből tartotta fönn magát, családját s az egyház épületeit a hodosi prédikátor. Kevés helyet foglal, ugyanakkor hasonlítási anyagként sem érdemtelen a patonyi lelkész 1709-es, Rákóczi kori díjlevele, amely így hangzik: "1. Az egész gazda ad dén. 50. A félfizetó ád dén. 25, a zsellér dén. 12 és 7/2- 2. Az egész gazda egy szapu búzát. A fél ismét felet, a zsellér egy fertályt 3. Az egész gazda egy baglya szénát A fél félbaglyát. 4. Mikor a faluk épek, minden falu egy holdat vet; ha valamely puszta, ád az eklézsia öt hold őszi vetést 3 szántásban, két holdat tavaszit, mind learatják s behordják. 5. Hat szekér fát 6. Hat-hat kéve nádat. Félfizető hármat 7. Kenderföld szántás. 8. Órletés mikor szükséges. 9. Copulatíótul dón. 50. 10. Habtti tanításiul is. 11. Keresztelőtül tik, kenyér. 12. Introductiótul is. 13. Énekléstül, harangozástul dén. 30. A nostras ember egész fizetéssel tartozik, aki pápista s felesége nostras, felényivel." A patonyi díjlevélből kiviláglik, hogy itt már nem nemes, hanem földesúri jogállású faluról van szó, s hogy ez a szerződés háború idején született, amikor a kisebb csallóközi falvak bizony ki-kíürültek. Itt éppen a történelmi Hegy- vagy Homokospatony és Felszerpatony végzete lett a pusztulás, amelyből soha többé nem bírtak életre kelni, sőt a 18. század harmadik évtizedében örökre el is tűntek, s ma már csak egy-egy diósförgepatonyi dűlő, a Patonyhegyí és a Fószerfaí, valamint számos levéltári anyag őrzi az emléküket. Végül a "tik" (tyúk) főnévalak után a "nostras" szó köti le a figyelmünket; annyit jelent, hogy a mienk, azaz kálvinista. Az itteni vegyes házasságok pontosan kimutathatók az egyházgellei és szentmihályfai anyakönyvekből, ahova a patonyíakat is jegyezték, felekezeti hovatartozásuktól függetlenül, de annak jelölésével. Ez a kérdés azonban egy másik témakörbe való. 1729. március 17-én Keresztesi Nagy Sámuel került a hodosi gyülekezet élére. Az új lelkipásztor addig Nsmpsócšán vzo)-, gált, s nem érezte jól magát az ottani nyáj őrizőjeként. Hodoson mindjárt anyajfóÁy- ■' * í ý ' -• • .. ■ - . . •. V .‘-'síl : "*'IZ f ... ... -... ■ -vet nyitott ("Az Hodosi Reformáta Szent Eklézsiának Anyakönyve, azmelyben feljegyeztetnek ad kisdedeknek neveik ideiekkel, keresztatyáikkal és keresztanyáikkal együtt, az házasulandók, azoknak neveik, stb., és az Eklézsiának más egyéb bizonyos szükséges dolgaik, stb. Szereztetett pedig ezen Anyakönyv Tekintetes Nemes és Vitézlő Egri Ferentz Uram forgolódása által, Keresztesi Nagy Sámuel prédikátorságában"), s ezt a megrendítően szép, versnek is beillő szöveget jegyezte az élére: "Én, Keresztesi Nagy Sámuel, minekutána nemesolcsai refor-. máta eklézsiában három esztendőket sok gyalázatoknak, melyeket mind szolgatársaimnak s mind pedig hallgatóimnak szeretetlen gyülölségek miatt méltatlan szenvodésim után kitöltöttem volna, jöttem bé az hodosi reformáta szent eklézsiában, mely az Psalmus [zsoltár] 46 szerént az tengernek vizeitől szüntelen hányattatik, és azkit (Psalmus 42) az nyomorúságoknak egyik mélysége a másikat követvén éjjel és nappal nyomorgat és fáraszt, melynek (Ephesus 2., vers 20.) belső szegeletköve az Jézus Krisztus — ez az szegeletkó (Psalmus 46) csendesítse meg ennek minden háborúit és (Psalmus 124) szabadítsa meg ezt a lelki madarat az titkos madarásznak kezéből, és adjon néki békességet Ámen. Anno 1729. Die 17 Mártii." Ez a hodosi anyakönyv számos egyéb bejegyzést is tartalmaz, egyebek közt benne olvasható a hodosi lelkész fönt idézett díjlevele, de mi most nem foglalkozhatunk ezekkel a titkokkal. Tárgyunkhoz csupán az illik, amit három óv múlva ez a szenvedésekre ítélt prédikátor egy 1732. április 7-i keresztelés után jegyzett hodosi matrikulájába. Ez a másként megrendítő szöveg így üzen nekünk a múltból: "Midőn ezen féljebb specifikált kisdedeknek keresztségeket végben vittem volna, akkor csakhamar, die 1ma [príma] Maji Kegyelmes Koronás Király Urunknak O Felségének Kegyelmes Parancsolatjának vigora és tenora szerént tiltattam el a szent szolgálattól a Tekintetes Vármegyének deputátus Uraitól, úgymint Tekintetes Csiba Imre fiskus és Tekintetes Somogyi Mátyás szolgabíró és Bakó Péter esküdt urainktól. Éljen örökké a király, éljenek a deputátus urak és virágozzanak. Stb. ’ Ez történt dióhéjban, a lelkész szemével nézve, 1732 májusának első napján a hodosiak kálvinista gyülekezetében. A másik fél, a deputátus urak beszámolóját lapunk következő számában tárjuk olvasóink elé. (Folytatjuk) rJST y .V
