A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-06 / 49. szám
Kő Hővön... Végvár és várkastély Divényben Divény, a Zichy-uradalom hajdani központja s az egykori híres mezőváros ma kétezer lélekszámú falu Észak- Nógrádban. A megye monográfusa és történésze, Mocsáry Lajos a múlt században így írt róla: "Divény mezőváros fekszik egy mély völgyben, egy meredek hegytetőn lévő, de jeles várnak omladókjai alatt." A helység eredetileg a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. Az e nemzetből származó Simon bán azonban — akinek része volt Gertrudis királyné meggyilkolásában — elvesztette a birtokot, így került aztán ez II. Endre ideje alatt a Tomaj nembeli II. Dénes tárnokmester tulajdonába. Az ő unokája volt I. Tamás, a Lossonczy család őse. Divény várát, a legrégibb nógrádi végvárat a Lossonczyak emelótk a XIII. században. Az eredetileg gótikus felsővár egy kőszikla csúcsára épült. Alatta bástyákkal megerősített külső falak húzódtak, ezek védték az erődítményt. A várat a XIV-XV. században többször átépítették. 1970-ben végezték el a romok állagmegóvását. így megmentették a szabálytalan alaprajzú hegyivár kapumaradványát, a sziklás udvart, a felső palota kétemeletnyi magasságú csonka falait. A bányavárosokhoz vezető utat védő várnak a XVI. században a Balassák lettek az urai. A fontos végvár erősítését az 1595. évi XXIII. törvénycikk is elrendelte. 1570-ben Balassa János birtokában van Divény, ahová gyakran eljárt a kor híres költője, Balassi Bálint is. Bár Hasszán füleki bég 1575-ben elfoglalta Divónyt, Pálffy Miklós alig két évtized múlva visszavette azt, s többször nem is került török kézre. 1602- ben az országgyűlés ismét elrendelte erősítését. » 1660-ban a Balassák itteni garázdálkodásai miatt többször panaszt emeltek a királynál, aki Balassa Imrét száműzte innen, majd Pozsonyban börtönbe záratta. A hatalmaskodó főúr azonban innen is megszökött, s tovább folytatta garázdálkodását, mígnem 1666-ban a nádor indult ellene. Újra elfogták, de Lipót királytól engedélyt nyert, hogy kastélyt építhessen a vár alatt. A tornyokkal és kőfallal megerősített kastélyt azonban nem hagyták őrizetlenül; Balassa fókentartására a király német őrséget rendelt a felső várba. Ám a főúr így is réme lett a vidéknek, nem mondott le garázdálkodásairól. Kegyetlenségére vall, hogy a kastély egyik ablakából — a hagyomány szerint — saját feleségét is kidobatta. A német parancsnokság tisztjeit pedig úgy ölette meg, hogy először vendégül látta, s jól leitatta őket. Aztán könnyűszerrel ismét visszafoglalta a felső várat. Végül 1674-ben Wesselényi nádor csapatai kiűzték őt innen, s Divény várát a levegőbe röpítették. 1686-ban, I. Lipót uralkodása idején gróf Zichy István vette meg a várat 53 000 forintért. A divényi uradalomhoz ekkor 50 falu tartozott. 1715-ben Divény mezőváros volt. Az 1703-as kurucfeikelés alatt a helység Nógrádban az elsők között csatlakozott Rákóczi seregéhez. A község értékes műemléke az említett, Balassa Imre építtette rombusz alakú várkastély, melynek sarkait egyegy olasz típusú bástya erősíti. A Lipót által leromboltatott reneszánsz kastélyt a Zichyek állíttatták helyre, s 1940-ig az ő birtokukban volt. S ha már a várkastély környékén barangolunk, érdemes megtekinteni a falu további nevezetességét, a templomot, amely a régi gótikus templom megújításával és bővítésével épült, s melynek védőfalát négyszögletű sarokbástyák erősítik. Csáky Károly
